Itthon » Művelődés

Az egykori város: a húsvéti határkerülés

Ősi szokás a feltámadás reggelén: határkerülés Székelyudvarhelyen. Ki volt Szabó Ferenc, aki öt keresztet állíttatott? Határkerülés, egykor és ma.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
Jocha Károly sportújságíró

Ötkarikás élmények – könyvbemutató Jocha Károllyal

A neves sportújságíró olimpiai bajnokokkal készült...
Fotó: Hagyomanyok Háza

A Hagyományok Háza Székelyudvarhelyre jön

Agócs Gergellyel is találkozhatsz! Pásztormuzsikáról,...
DSC1139

Megfertőznék a fiatalokat

Mégpedig a legjobb hobbival, amitől kvízmesterré válik...

itthon_hatarkerules
itthon_hatarkerules
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2012. április 06., 10:17
0 hozzászólás. 

A határkerülés egyik legrégebbi ünnepi szokásunk: húsvét első napjának hajnalán nemcsak a feltámadást ünneplik a keresztények, hanem a tavasz eljövetelét, illetve a természet megújulását is. Gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza. A települések határait járták-járják be a hívek, akik megszemlélték a vetést, mezei kutakat tisztogattak, és a határokat őrző kereszteknél imádkoztak.

itthon_hatarkerules

Id. Péter Attila nyugalmazott tanár cikkeiből és köteteiből azt tudjuk, hogy az egykori Székelyudvarhelyen a határkerülésre való felkészülést már több nappal előtte megkezdték. Kutatásai szerint az ún. előimádkozó és az udvarhelyi határkerülés vezetője sokáig Páter Bonifácius ferencrendi szerzetes volt, aki 1798-ban imakönyvet is szerkesztett (a kéziratban fennmaradt imakönyvben külön imák vannak a határkerülés minden stációjához).

Arról is van tudomásunk, hogy a céhek mentek határt kerülni, a céh-mesterek vitték a saját zászlóikat, ez a 19. század végéig (egészen pontosan 1873-ig, a céhek megszűntéig) volt így. Ezután olyan udvarhelyi, köztiszteletnek örvendő polgárok vezették a határkerülőket, mint Szabó Ferenc mészáros, id. Pálffy István és Orbán Balázs szűcsmester.

 

A határkerülés útvonala

Alapvetően kétféle határkerülés van, a lovas és a gyalogos. A hagyomány szerint a Szent-Miklós hegyi plébániatemplom előtt gyülekeznek húsvét első napjának hajnalán, 6 órakor. A Szentimre utcán kifele indulnak, a Hármaskeresztnél szétválik a csoport, a lovasok egy hosszabb utat tesznek meg: a Szarkakő, illetve a Kerekerdő irányába mennek, majd a Nagyoldalon érkeznek a Jézus-kápolna fölé.

A gyalogosok a Csalóka-Kerekerdő útvonalon haladnak – a mostani katonai alakulat területe mellett, az úttól jobbra van a legnagyobb kereszt, ez a határkerülők egyik fő állomása.

itthon_hatarkerules

Útjuk a Lókerten és a Csereháton keresztül vezet tovább a Kálvária-hegyre, ez tulajdonképpen a Jézus-kápolna feletti rész – a reggeli után a lovasokkal a kápolna előtt találkoznak. Régebb itt szentmise is volt, miközben a Szent Miklós-hegyi plébániáról elindult a pap és kísérete a Rókaváros felé.

A hagyomány szerint a városi vámnál találkoztak, majd együtt vonultak fel a plébániatemplomhoz. Itt díszlövéseket is leadtak: a visszaemlékezések szerint a lovasok körbeálltak és karabélyaikból eldördültek a lövések.

A kommunista hatalomátvétel után nem sokkal, 1948-ban betiltották a határkerülést. Az 1989. évi rendszerváltás után azonban a régi határkerülők közül néhányan, Csíki Tibor, Csíki Dezső és Székely József (akik ismerték a régi útvonalakat) az akkori főesperes, Kovács Sándor segítségével ismét megszervezték, azóta töretlen a határkerülés.

 

Szabó Ferenc, a határkerülők vezetője

itthon_hatarkerules

Id. Péter Attila helytörténeti jellegű írásai anyaggyűjtésénél figyelt fel egy többször előforduló névre: a határkeresztek közül összesen ötöt állíttatott 1893 és 1912 között bizonyos Szabó Ferenc. Mind az öt kereszten szerepel a neve, és van olyan, amelyiken a feleségéé is. Szabó Ferenc (1850–1914) és neje, Kapca Anna (1858–1910) a római katolikus temetőben nyugszanak.

Az idős tanár kutatásai szerint Szabó Ferenc udvarhelyi mészárosmester a 19. század végén, a 20. század elején volt az udvarhelyi határkerülők vezetője. Kilenc gyermeke (öt fiú és négy lány) volt, köztük Szabó Károly, aki később vendéglősként lett ismert (a mai városi könyvtár épülete volt a Szabó-vendéglő), illetve Szabó Dénes, az udvarhelyi malom tulajdonosa (erről a malomról kapta a nevét a mai Malom utca).

T. Pálffy Aladár 1907-ben jelentetett meg egy tanulmányt a húsvéti határkerülésről, ebben így írt Szabó Ferencről: „A néptömeg által kísért lovasok közt középen megy Szabó Ferenc uram az ő hagyományos zöld díszmagyarjában, fekete sapkával a fején, kezében egy régi zászlóval, cifra magyaros készséggel díszített lován már évtizedek óta vezeti a határkerülőket. Csak ritkán veszi elő cifra veretű pisztolyait, hogy ő is durrantson egyet, a fiatalokra bízza már azt." A város köztiszteletben álló polgára volt, akit nem feledett el az utókor – erről tanúskodnak az idős tanár cikkei és kötetben megjelent írásai is.

A határkerülés hozzátarozott az egykori város, a régi Székelyudvarhely képéhez, a katolikus hívek húsvéti ünnepéhez – s ez ma sincs másként.

(Írásunkhoz felhasználtuk id. Péter Attila nyugalmazott tanár Keresztek Székelyudvarhelyen – 1993 és Életem filmkockái – 2011 című helytörténeti jellegű köteteit, Szabó Ferenc fényképe az utóbbi könyvből származik)



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."