A hétfő esti közösségépítő foglalkozások után csapattá kovácsolódtak. A tanulmányút első napján az ország miniszterelnök-helyettesével, Markó Bélával találkoztak a Viktória Palota egyik impozáns termében, ahol a volt Szövetségi elnök az ifjak szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet.

A nap során tartalmas beszélgetés alakult ki Markó Attila, Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkárával. Itt dőlt meg az a székelyföldön elhíresült teória, miszerint Bukarest a legnagyobb romániai magyar város. Markó a fiatalok tudomására hozta, hogy Bukarest magyar ajkú lakossága nem több mint 7-8 ezer fő.

Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke személye jó példával szolgált arra, hogy az önkéntesség és a közösségért végzett munka hogyan segíti az ifjúság életének kiteljesedését.

Borbély László, Környezetvédelmi és Erdészeti miniszter fiatalos lendülettel fogadta a kis csapatot, és egy jó kedélyű beszélgetés során az is kiderült, hogy a Minisztériumban több mint negyven magyar ember dolgozik olyan számunkra is közelálló projekteken, mint például a roncsautó program, vagy a zöldház program. Legelőször az udvarhelyszékik értesülhettek arról az elhatározásáról, hogy 2012-ben Borbélynak nem áll szándékában megpályázni Marosvásárhely polgármesteri székét, de receptet tud ajánlani.

A látogatás második napján a Román Parlament két házának frakcióvezetőivel, illetve Antal István képviselővel és Verestóy Attila szenátorral találkoztak. Mivel a pályázat egyik feltétele egy esszé megírása volt „Hogyan képzelem el Udvarhelyszéket 20 év múlva" címmel, a fiatalok kérdéseikben ugyanezzel faggatták Verestóy szenátort. A Hargita megyei szenátor jónak tartja, hogy a fiatalok hosszú távon gondolkodnak, hiszen ez azt jelenti, hogy itthon, a szülőföldön szeretnének boldogulni. Verestóy szerint a ma stagnáló iparnak a jövőben igen fontos szerepe lesz a térség életében.

A Parlamenti séta egy kiadós ebéddel zárult a helyi ebédlőben.

A tanulmányút keretén belül az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács állásfoglalásban kérte a politikusainkat az új oktatási törvény azon pontjainak módosítására, amelyben negatívan vannak érintve a szórványban működő magyar diáktanácsok.

A pályázat címe, miszerint „Bukarestben is itthon vagyunk", az út végére mindenkiben valósággá vált, hiszen mindenhol családias hangulatban fogadták a kis csapatot.

Fotó: Bodnár Arthur