Hétfő estefelé értesítették a Nagy-Küküllő Horgászegyesület munkatársait, hogy tömegesen pusztulnak el a halak a Nagy-Küküllő fenyédi és zeteváraljai szakasza között. Mivel már sötétedett, Mărmureanu-Biró Leonard, az egyesület elnöke másnap reggel a 112-es sürgősségi számon keresztül riasztotta a hatóságokat, a helyi és a Maros Vízügyi Hatóságot, valamint a Hargita megyei Környezetvédelmi Őrséget.

„Tudunk a halpusztulásról. Vásárhelyről, a vízügytől és tőlünk, a megyei őrségtől is jöttek szakemberek. A vízügyesek vettek biológiai mintát, mivel nekik van biológusuk, nekünk nincs. Öt nap múlva lesz végleges eredmény, ennyi idő szükséges, hogy a legutolsó indikátor is megjelenhessen. Addig nem tudunk mondani egyéb információt, mint hogy számos gyakoribb halfajta mellett két szigorúan védett fajt is érintett a halpusztulás" – mondta Balla Izabella, a megyei környezetvédelmi őrség vezetője.

Hídavatás, tetemre hívás

Az UTCA Facebook oldalán jelent meg nyilvánosan elsők között az eset. Matyó Magyari Lajost, az UTCA egyik működtetőjét kérdeztük, hogy honnan származik az információ és az általuk is megosztott film. Elmondta, egy sporthorgász osztotta meg a Facebookon.

A feltételezések szerint Deságban hidat építenek, az emberi beavatkozás, a meggondolatlanság következménye lehet a probléma oka.

Szerinte cementlé okozhatta a halak tömeges pusztulását, vagy akár – a közeledő fagyokra gondolva – fagyállót is keverhettek a betonba.

A hídépítés azért is gyanús, bár a laboratóriumi eredményekig még jövő hétig várni kell, mert a folyó híd fölötti folyásán nem volt jellemző a tömeges halpusztulás, lefele viszont egészen Fenyédig, elszórtan Kadicsfalváig találtak haltetemet. A halaknak a kopoltyúja meg volt rakodva cementes mocsokkal – fogalmazott.

„Felmentek másfél kilométert egészen a panzióig, de felfelé nem találtak elpusztult halakat" – felelte kérdésünkre Mărmureanu-Biró Leonard, a horgászegyesület elnöke is. Amíg hivatalos eredmények nem lesznek, addig nem lehet senkit hibáztatni – kezdte mondandóját, amikor a halpusztulásról kérdeztük.

A mi halaink lettek oda

A Nagy-Küküllő halállományának 70-90 százaléka pusztult el körülbelül azon a szakaszon. Pontos adatok nincsenek, de a zeteváraljai víztározó közelsége miatt viszonylag sűrűn felmérik a környéken a halállományt, másfél hónapja volt legutóbb ilyen mérés, és hamarosan újra rendelnek egyet, hogy felbecsülhessék, pontosan mennyire is károsodott a folyó élővilága.

A kopoltyúsokat érintette a baj, a kétéltűek és a rovarok megúszták. A békák el tudtak ugrani, amikor észrevették, hogy nem tudnak lélegezni – magyarázta köznyelven, hogy mi is értsük, Mărmureanu-Biró Leonard.

Két szigorúan védett faj, a Petényi-márna és a botos kölönte pusztult el az érintett területen, mindkettő csak itt van nálunk. Ez a két faj országszerte ritka, a megyében még csak a Maros gyergyói szakaszán van helyenként belőlük, de a védettség miatt nem lehet csak úgy költöztetni őket. Ezen kívül még számos védett hal tűnt el, erdei ingola, pénzes pér, sebes és szivárványos pisztráng, illetve a közönségesebbek közül a kárászok, a pontyok. A pénzes pért például 2011 óta nem szabad horgászni.

„Tíz év munkája veszett kárba. Mondhatnánk 102-t is, de az utóbbi tíz év az, ami a mi szempontunkból nagyon fájdalmas. Sokan kérdezik, hogy mit is csinálunk mi, na most látszik a horgászegyesület munkája, hogy mennyi sok hal volt a Küküllőben. Számos országos és világszintű horgászversenyt rendeznek nálunk, Moldva Köztársaság országos bajnokságát is itt szokták tartani, mert annyira sok és sokféle halunk van" – panaszolta a kárt. Azt mondta, nem hagyják annyiban, mindenképp kiderítik, hogy mi okozta a halpusztulást és megtéríttetik az anyagi kárt. A természeti kárt nem lehet, azt csak az idő hozhatja rendbe, amennyiben a felső szakaszon maradt még megfelelő halállomány, idővel és az egyesület hozzájárulásával visszaalakulhat az élőflóra.

Reméljük, meggondoltabbak lesznek az elkövetkezőkben az emberek. A környezetvédelmi engedélyből kitűnik az, hogy a beton veszélyére nem gondoltak. Arra figyelmeztették a kivitelezőt, hogy olaj ne kerüljön a vízbe, de a betonra nem. Egy nagyobb vízhozamú folyón lehet, hogy nem okozott volna ekkora kárt a beton, mint itt, a Küküllő felső folyásánál – mondta.

Jelenleg egyértelműnek látszik, hogy a hídépítés kivitelezője követhette el a hibát, de a hivatalos eredményekig még várni kell – mondja Nagy Attila, Zetelaka község polgármestere.

A desági hidat augusztus 29-én kezdték el építeni, a halpusztulás után kedden leállították a munkálatokat. Itt különböző érdekek ütköznek, a horgászok kártérítést szeretnének, ami érthető, hisz a kár tetemes, a kivitelező és a megrendelő pedig azt szeretné, hogy a munkálatok az idén befejeződjenek.

Az építkezés megrendelője Zetelaka Polgármesteri Hivatala, a kivitelező a Viaduct Kft. A polgármester elmondta, a cég akár abban is partner lenne, hogy folytassák a munkát, és közben a horgászegyesület tagjai felügyelnék azt, hogy ne történhessen olyasmi, ami az élővilágot károsítja.