A gyerek kiérkezte után nem ér véget a szülés, meg kell várni, hogy megszülessen a köldökzsinór másik végén levő méhlepény. Ez normálisan akár egy óráig is eltarthatna, de itt is meg lehet gyorsítani a folyamatot egy vegyszert fecskendeznek a szülő nőbe. Ez az udvarhelyi szülészeten nem opcionális. Más szülészeteken nem tudom, hogy van, de Aradon az egyik ismerősünkből szó szerint kirángatták a placentát, mert nem volt türelmük megvárni, hogy megszülessen. A méhlepény megszületése után megvizsgálják annak épségét, és ha a nőben nem maradt belőle, akkor tekinthető lezártnak a szülés. A placentához kapcsolódik az a történetünk, amely a második fiunk születésénél került be a családi naplóba: az asszony olvasta valahol, hogy régi szokás a méhlepényt elásni, és föléje gyümölcsfát ültetni, almát a lánynak, körtét a fiúnak. Mivel engem nem engedtek be a szülésre, a tervezettel ellentétben, röviddel a szülés után felhívott, hogy kiküldeti egy zacskóban a placentát, vigyem haza és ültessek rá egy körtefát. Egyébként is november volt, faültetés szezonja, közel ötven fát ültettem el a kertben abban az időszakban. A nővérkék be is csomagolták a méhlepényt, de a főorvos nem engedte meg, hogy ideadják. Hogy miért? Csak.