De tényleg, boncsuk le a várat! Úgysem jó már semmire, omlik össze, ráadásul ott van a központban, ahol mindenkit zavar. Ha lebontanánk, nem lenne vita felette. Úgyse kell már senkinek.

Legelőször is, ami a legrettenetesebb az egészben: régi. A románok is jönnek ott ezekkel a régi dák várromokkal, hogy ilyen régi s olyan régi, otthagyják mindenütt, az ember nem tud végigmenni sem Kolozsváron, sem Gyulafehérváron, sem Szászsebesen, hogy valami régi román romba belé ne akadna. Hát kell ez nekünk, itt, székelyeknek, hogy jöjjön mindenki errefelé a kocsijával, s lássa, hogy egy régi vár ott van a központban? Ott, ahová mást is lehetne építeni?

Mert milyen jó lenne inkább parkolóházat építeni a falak alá! Azt mondják ezek az okos régészek s a magukat örökségvédőnek tartók, hogy üregek vannak a vár alatt. Hát akkor rajta, fedezzük fel ezeket, boncsuk ki, betonozzuk ki, építsük meg úgy, ahogy Nyugaton csinálják az ilyeneket, úgyis annyi fiatal építész van, akinek nincsen munkája. Munkát lehetne adni az embereknek, úgyis annyian panaszkodnak reggeltől estig, hogy nincs munka.

Ha lebontanánk a várat, megoldódna az iskola problémája is, mert a múzeum se akarna már odaköltözni. Így is ott van nekik a régi szülészet épülete, pedig abból is milyen szép dolgot lehetett volna csinálni, például egy áruházat, s meg lehetett volna szorítani a Kauflandot vagy a Lidl-t. Nem beszélve arról, hogy a várnál a lebontott fal helyét körbe lehetne építeni kisebb, modernebb épületekkel, s ezeket ki lehetne adni – ami pénz ebből befolyik, abból ki lehetne javítani az utakat, mert a városban az utak borzalmas állapotban vannak.

Tele vagyunk gödrökkel, de nekünk mégis ez a vár a legfontosabb, meg hogy dőlnek össze a házak, s mi mentegessük meg őket. Ahelyett oda kéne tenni a fiatalokat, hogy dolgozzanak, boncsák le a várat s építsék fel a házakat s a parkolót a vár helyére, s akkor ott tovább is tudnának dolgozni. Udvarhelyen mindig csak panaszkodunk, hogy nincs munka, mindenki mindenkit csak hibáztat, ahelyett, hogy dolgozna, s munkát adna az embereknek, mert akkor nem lenne panaszkodás. Tényleg, nem értem, hogy miért nem boncsuk le a várat.

Mert csak egy kicsi elhatározás kellene a város részéről, s meg lehetne csinálni, ráadásul hamar meg is lehetne csinálni, mert nem olyan nagy az a vár, hogy pár hét alatt ne lehessen végezni vele. Sőt, meg lehetne oldani kalákában, mert mostanában azt veszem észre, hogy a kalákát még támogatják is, így nem kell kifizetni a munkásokat a bontás után, hanem még támogatást is lehet pályázni rá, annyit kell csinálni csak, hogy meg kell köszönni, s valamelyik nagyokoskodó, lúzer újságíróval meg kell íratni az újságba, hogy milyen szép dolog volt ez az egész bontás.

Mert az lenne a legjobb vagy a lényeg, hogyha minden ilyen hitvány, régi épület eltűnne. Azért mondom, s nem győzöm ismételni: boncsuk le a várat!"