Az utolsó bélyeg-kiállítás 1989 decemberében volt Székelyudvarhelyen, annak ellenére, hogy elég sokan foglalkoznak bélyeggyűjtéssel Udvarhelyszéken – ezt Szőcs Endre könyvtárigazgató mondta a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag termében kedden délután, ahol mondta id. és ifj. Nagy Endre bélyegkiállítását nyitották meg. Szőcs nagyon szeretné, hogyha ez a kiállítás kezdete lenne

egy udvarhelyi bélyegkör kialakításának.

„Egyszerre manuális és szellemi elfoglaltság, egyszerre ismeretbővítő és kreativitásra késztető tevékenység" – határozta meg a bélyeggyűjtést Szőcs, aki néhány hónapja Nagy Endre nyugalmazott tanító otthonában látta meg a több mint egymillió bélyeget számláló gyűjteményt, amelynek egy apró töredéket tekinthettük meg a könyvtárban.

Hogy pontosan mekkora is ez a szám, azt nem tudta megmondani a gyűjtő, inkább időszakban definiálta a kollekciót. Magyar viszonylatban teljes gyűjteménnyel rendelkeznek, az 1850-es évek első kiadott bélyegeitől a legfrissebbekig.

Láthattuk itt az első krajcáros sor kőnyomatát is, amely a legértékesebb sora a kollekciónak. Ezen bélyegek negatívjait még kőbe vésték bele. Mivel darabszámra felmérni szerinte lehetetlen, inkább felértékelni szokták a minden évben megjelenő katalógus szerint.

Láthattunk olyan darabokat is a gyűjteményben, amelyek a Horthy-korszakból származó, magyar koronás vízjellel ellátott papírra voltak nyomtatva, de több díjnyertes magyar sort is megnézhettünk.

Apáról fiúra

A 80 éves Nagy Endre tanító hat esztendős kora óta gyűjti a bélyegeket és bár az is megfordult a fejében, hogy továbbadjon gyűjteményén, végül fiára bízta azt, aki a mai napig bővítgeti, sőt elmondásuk szerint már az egyik unokát is sikerült megfertőzni.

„Abban az időben mi az iskolában egyebet nem tanultunk, csak a Szovjetunió földrajzát, a Szovjetunió történelmét, de a bélyegeken keresztül szereztem egy hatalmas általános tudást a világról" – mondta a tanító.

Most ugyan a nemzeti ünnep alkalmából csak a Magyar Posta bélyegeinek egy része került üveg alá a könyvtárban, a tibódi albumokban fellelhető az összes magyar mellett az összes román bélyeg is, illetve a legeldugottabb országok bélyegeiből is tartalmaz a gyűjtemény. Ezekből némi ízelítőt láthattunk a falakon.

„Hirtelen az jutott eszembe, amikor 1945-ben az uradalmi házat kifosztották, az irattárat kiszórták az útra, ő pedig kilenc évesen üldögélt a levelek kupacán és tépegette a bélyegeket" – mesélte édesapjáról ifj. Nagy Endre az Orbán Balázs Általános Iskola földrajztanára.

Elmondta azt is, hogy nem egy olcsó hobbiról van szó, később elárulta azt is,hogy gyűjteményük körülbelül nyolcvanezer lej értékű.

Cicával csalogató

Bíró István, ismertebb nevén Kusmó – aki szintén bélyegfertőzött – is szólt néhány szót a megnyitón. „Az lenne a lényege, hogy a gyerekek felfedezzék benne a csodát" – mondta az egyik leginkább nevelő jellegű hobbiról, ami szerinte azért is a legegyszerűbb módja a tanításnak, mert nem kötelező és a bélyegek által valóságos kvízmesterré válik az ember. Egyelőre a lányait a cicás és a lovas bélyegekkel próbálja megfertőzni.

A Nagy Endréék gyűjteményében több díjjal kitűntetett bélyeget is felfedezett, hiszen a bélyeggyűjtők szövetsége minden évben kitüntet bélyegsorokat. Megtudtuk, hogy Európában nagyon híresek a magyar bélyegek, rengeteg sort díjaztak már közülük az Európa-napon.

Szerettük volna megtudni azt is, ez-e a legnagyobb gyűjtemény a környéken, de Bíró István szerint ezt azért nagyon nehéz megállapítani, mert a gyűjtők száma visszaesett az utóbbi években és sajnos nem is igazán tudnak egymásról.

A székely fantombélyeg

Ő is kiegészítette egy bélyeggel az ünnepi kiállítást, hiszen 2001-ben, amikor a magyar alkotmány alapköveit letették, kiadtak egy bélyeget, amelynél a világon először használtak üvegkristályköveket.

Megmutatta nekünk az első székely bélyeget is, ami fantombélyegnek számít, hiszen nem állami kiadású, ezért nem lehet értékesíteni. „Rájöttek régen, hogy ebben hatalmas pénz van és nem létező országok bélyegeit értékesítették, hiszen akkor nem lehetett tudni, hogy valóban nem létező országról van-e szó.

A kiállítás még két hétig látogatható lesz, csoportokban is mehetnek az érdeklődők, sőt előzetes egyeztetéssel az is megoldható, hogy Bíró István vagy ifj. Nagy Endre a helyszínen legyen és meséljen a kiállított darabokról.