Néhány ötödikes srác vérprofin szervezkedik, kampányol és dolgozik, egy közös célért. Egy jobb világot akarnak, alább nem adják. Csillogó szemmel, gyermeki mosollyal, de a felnőtteket megszégyenítő határozottsággal és elszántsággal meséltek erről, amikor a Tábor-negyedi szupermarket előtt beszélgettünk.

Barabás Márk, Gálfi Zalán, Jakab Attila Zoltán, és Kiss Tamás az 5. B osztályba járnak, az Orbán Balázs Általános Iskolába. Van egy közös projektjük, úgy hívják Jobb Világért Mozgalom, vagyis JVM. A fiúk ezt komolyan gondolják: a jobb világért küzdeni kell, és ők azt is tudják, hogyan. Védeni kell a természetet, véget kell vetni az állatkínzásnak, és ideje abbahagyni a káromkodást, minden embernek jónak kell lennie.

Hárman közülük, Márk, Zalán és Tamás már hat éve ismerik egymást, Zoltán három éve került a csapatba, amikor a szüleivel a városba költöztek. A fiúk azóta sok kalandot átéltek együtt, a közös munka egy nyomozással kezdődött.

Különös hely

– mutat a tömbházak irányába Tamás. Üzeneteket, ijesztő dolgokat találtak az egyik játszótéren, annak próbáltak utána járni. „Most kicsit ezt hanyagoltuk egy ideig, mert ugye létrejött a JVM, most inkább madarakat figyelünk meg, s védjük a természetet"– foglalja össze a lényeget.

A Mozgalom ötletgazdái Tamás és Márk – becenevén Marok – voltak, kettőjük közül Tamás az, aki többet mesél, úgy tűnik, ő a csapat szóvivője. „Ezt így kitaláltam ötödik elejére. Voltak különböző ötletek, s ez volt a legtetszetősebb" – meséli a mozgalomról.

Azóta a fiúk egy Facebook-oldalt is létrehoztak, amit rendszeresen frissítenek képekkel, felhívásokkal, amelyek többnyire a természet és az állatok védelméről szólnak. Ezeken kívül itt osztja meg a saját blogjának bejegyzéseit egy közös barátjuk, Csont Kelemen Mátyás, aki félig-meddig szintén a JVM tagja, és szenvedélyes madármegfigyelő.

A fiatalok ügyesen, és tudatosan kommunikálnak online, a bejegyzések egy része kétnyelvű: magyar és angol. Tamás tervezte meg a JVM kolibris logóját, sőt, már a jövőbeli irodájukat is elképzelték.

„Ez is nagyon fontos, de nem csak ebből állna egy jobb világ, hogy a természet tiszta legyen, hanem az emberek, azok jók legyenek. Jól viselkedjenek. Van, amelyik jó, van, amelyik rossz. Azért még van remény, vannak jó emberek, de egy páran sajnos nagyon rosszak. Ebben benne vannak az állatkínzók, azok egyszer nagyon rosszak. Főleg, hogy kutyákat ölnek meg, és van, aki ezt viccből csinálja. Pedig az nem jó, mert a kutyák, azok hűségesek. Tulajdonképpen a terrorista ugyanolyan, mint az állatkínzó, mert mindkettő a szeretteinket öli. A kutyák is ugyanúgy családtagok" – fakad ki Tamás.

A fiatal aktivisták az online felületen kívül plakátokon is népszerűsítik az elveiket. Ezeket a saját zsebpénzükből nyomtatják és fóliáztatják be, majd kiragasztják a város különböző pontjain, többnyire a Tábor-negyedben lehet a plakátokkal találkozni, de már Varságra is eljutott egy, az osztálykirándulásnak hála.

Győzelem!

„Elég sok pénzbe kerül, de úgy gondolom, megéri"- mondja Tamás. Nem sajnálnak erre költeni – állítják a többiek is határozottan, de eléggé letöri őket, ha valaki eltünteti a plakátjaikat. Néhánnyal ugyanis ez történt, de a fiúk azzal vígasztalódnak, hogy a többi már egy hónapnál is hosszabb ideig bírta, van, amelyiket a fiúk tudta nélkül egy ismeretlen dróttal rögzítette, hogy az még hosszabb ideig látható maradjon.

A lurkók szülei és a tanáraik is pozitívan állnak a kicsik mozgolódásához. „A biológiatanár tud róla, a földrajz is, a történelemtanár pedig egyszer így mutatott nekünk, (szerk: V-betűt formáz az ujjával) hogy győzelem, azt jelenti. Szóval pozitívnak találják. Az oszink, ő is jónak látja, csak azt nem tartja jónak, hogy kicsit nem vagyunk az, mint az osztály többi része. Mert ők ugye másak, ha egy kicsit is különbözünk, akkor már nincs nagyon egyetértés" – sorolja az elismeréseket Tamás. Azt már kevésbé lelkesen mondják, hogy nem mindenki ért egyet a JVM elveivel az osztályukból, vannak, akiknek természetes a káromkodás vagy az állatkínzás.

Kiderül, a fiúk mindenike tart otthon házikedvencet, Márk papagájt, a többiek hörcsögöt, Tamásnak kutyája is volt egy darabig.

Marok odavan a madarakért, eddig 61-et figyelt meg, és mind észben is tartja őket, de a kutyákat is nagyon szereti, kiderült, hogy sétáltatni szokta a gazdira várókat az Ebreménynél. A fiúk szorosabbra fűznék a kapcsolatot az állatvédő egyesülettel, és nagy terveik vannak még az év végére.

„Van egy olyan tervünk, hogy karácsony előtt le akarunk ide jönni és kóbor állatokat, és madarakat etetni. Például megtölteni az etetőket"– újságolja lelkesen Marok.

Tamás azonnal kiegészíti: „Csakhogy megvan, hogy mivel nem szabad a madarakat etetni. Megdöbbentő, de kenyérrel nem szabad. S akkor ilyen húsokat adunk a kutyáknak, ami anyukáméknál mindig felgyűl. Szóval karácsony előtt az állatokat megetetjük. Ez az egyik tervünk, de persze még sok van. Például azt is megvalósíthatjuk, hogy megvan egy utca, amit úgy kitakarítunk. Persze nem utcaseprőként, hanem ingyen, és csak úgy. Én erre az utcára gondoltam" – mutat a Függetlenségre.

Kivág egyet, ültet ötöt

Vannak azonban olyan problémák is, amelyeket nem tudnak megoldani – legalábbis egyelőre – a lelkes fiatalok. Ennek is Tamás adott hangot, amikor az erdőirtásról és a faültetésről esett szó.

„Csak azon gondolkozunk, hogy azt, hogy ne vágjanak ki fákat, hogy lehetne megakadályozni. Mert úgy van, hogy kivágják a fákat, akkor bejön a medve a városba, most valamikor történt itt egy ilyen. S akkor fel vannak háborodva, hogy a medve miért jön ide, az menjen az erdőbe. De ha neki nincs lakhelye? Eredetileg nem kéne kilőni, mert arról nem ő tehet, hogy bejött a városba. Nem direkt, hogy na, én most felfalom az embereket. Mert neki nincsen már élőhelye. Azt úgy lehet megakadályozni, hogy visszaültetjük a fákat. De a helyes favágás az lenne, hogy kivág egyet, ültet ötöt. Ez a jó ötlet, csak ezt nem sokan tartják be, az a baj."

Az ötödikesek azt szeretnék, hogy minél többen megismerjék őket és csatlakozzanak a mozgalomhoz. Azt mondják, a JVM csapatába mindenkit befogadnak, aki egyetért az alapelveikkel. A csatlakozáshoz azonban ki kell tölteni a Facebook oldalon elhelyezett online űrlapot.

Kutya, macska, kisgyerek, mindenki jöhet, sőt, egy felnőtt tagozatot is terveznek indítani a srácok. „Még akár baba-tagozat is lehet. Ők maximum annyiban vesznek részt, hogy nézik, hogy mi mit csinálunk. De elfogadjuk, hát ők mit csináljanak? Ha egész babaéletében ezt nézi, akkor felnőtt korában talán követni fogja" – érvel Tamás a mozgalom gyarapítása mellett.

„Van egy példaképünk, csak ő Magyarországon van, az a neve, hogy MME, Magyar Madártani Egyesület. Vagy gondolom ismeritek az Utcát, az is a példaképünk. Ők nagyon sok mindent próbálnak tenni a környezetért, s az a jó, hogy sokan vannak."

A jobb világért való küzdelmet egész életükben folytatnák a fiúk, egészen a menyországig - mondja Tamás, aki egyébként földrajztanár szeretne lenni, amikor felnő. Zoltán fodrász lenne szívesen, Zalán még gondolkodik rajta, Márk pedig biológiatanár és önkéntes természetvédő lesz felnőttfejjel.

Hajrá fiúk, jobb lesz ez a világ!