Hallottuk ezerszer a neten, lenyomtuk párszor a karaokén és egyszer még magasztalták is. Gerényi Gábor, az index.hu egyik alapítója a nyáron a zeneipar jövőjét vélte felfedezni Karácson Tamásban (igen, így hívják).

Meglehet, az ingyenes terjesztésre épített üzleti modell kiváló, a mögé erőszakolt tartalom teljesen más szinteken mozog.

Rég voltunk könyöklős bulin,

de ez most teljes mértékben kimerítette a fogalmat. A definíciót talán 5-6 évvel ezelőtt, egy jól sikerült Gimibulin hallottam: az a könyöklős buli, ahol a tömeg a könyöködig ér. Akkor még talán mi szagoltuk alulról a hónaljakat, mára változott a helyzet: míg néhány percnyi videót próbáltam felvenni, a leginkább 12-14 évesekből álló, mintegy negyvenfős közönség előszeretettel ugrált, mászkált körülöttem.

Ők, úgy tűnt, nagyon élvezik a Halendát, a Lájkot, a Mizut, na meg a többi örökzöld slágert vírusként terjedő dalt. És Tomi is nagyon elégedett volt a helyzetével: víg hahotázással vette tudomásul, hogy a lányok sikítozva kapkodtak a karja és a kiszórt, dedikált kártyák után.

A buli nagyjából ebben ki is merült: rövid konferálások és Fluor dalai váltották egymást. Mindezt néha ajándékosztás és tinilány-sikoly fűszerezte meg, szóval teljes volt az élmény. A playback nem titok: Tomi bátran hajolt el mikrofonjától, miközben a hangfalból még mindig áramlott a hangja. Apró mosollyal jelezte, nem zavarja.

Az már talán említésre sem méltó, hogy az újdonsült internetes sztár koncertjét (vagy inkább előadóestjét) Molnár Laci nótacsokra vezette fel. A prüttyögős midi alapra ráénekelt Bikini-klasszikusból nekünk csak a cím második fele maradt meg: végleg elmegyek.