Itt szoktam ülni, mert ez központi hely, az ismerősök ide jönnek. Várok valakit, a buletinemet meg kell csináltassam, s van egy mérnök úr, aki intézkedik. Őt várom. Nincsen buletinem, elveszett valahova.

Föl kéne menjek a rendőrségre. Cigánykodnak a szegény emberrel. Ide való buletint kéne csináljanak, mert az enyém Konstancára szólt, Mangáliára. Ott dolgoztam a hajógyárban, kaptam lakást, három szobát, s ott csinálták meg a buletinemet 1976-ban.

Mangáliáról miután hazajöttem, a Gábor Áronnál dolgoztam vasmunkával. Vissza kéne szerezzem a buletinemet s a munkakönyvemet, a rendőr, aki elvette, még él az egyik faluban, Szentléleken.

A családom elment Budapestre. Elváltam, amikor kicsik voltak a gyerekek, még '84-ben. El vagyok hűlve tőlük. A feleségemmel telefonon beszélgetek néha. Két gyerekem van, egy fiú s egy leány. Budapest mellett építettek maguknak lakást. Szeretnék kimenni én is, de nem tudok.

Egyszer el kell rendezzem az életemet itt Udvarhelyen, hogy tudjak külföldre menni.

A Rózsa utcában laktunk, a feleségem eladta a házat, s odakint Magyarországon csinált egy panziót. Aztán az is befuccsolt. Most a fiú rendezi. A fiamnak van egy kislánya, a lányomnak van egy nagy fia, már 14 éves. Szeretném azokat látni.

A dúsgazdagok nagy kocsikkal járnak, nagy palotában, de nincsen boldogságuk. Nekem nincs se autóm, se könyvem.

Boldogságom? Hát boldog vagyok, mert egészségem van Istennek hála. Járni nem tudok jól, de a szervezetem egészséges. Volt egy bénulásom, a jobb felemen a szívem miatt. De most már tudok járni.

Egy autó is elütött ezelőtt egy hónapja forma. Itt a törvényszék utcájában, tolatott kifele s én nem számoltam, be akartam menni a házba. Ott lakom. Nem az enyém a lakás, de egy ismerősöm engedi, hogy ott aludjak. Ott, a ház előtt leroskadtam, ők megijedtek, de kaptam pénzt, s tudtam ételt vásárolni.

Ha megkapom a buletint, akkor az apácáktól kapok ételt. Így nem kapok. A pénzemen – kapok egy pár lejt – veszek kiflit, tejet. Boltból vásárolok, azt eszem, nincsen ahol főzzek.

Ebben a sorozatban olyan emberek történeteit szeretnénk megmutatni, akik ebben a városban élnek, Székelyudvarhely utcáin, parkjaiban, épületeiben jönnek-mennek vagy megállnak. Az ötletet a Humans of New York című fotóblog adta.