Mi az a hiba, amiért a leginkább elnéző tudsz lenni?

Az évek múlásával egyre több hibát elnézek. Úgy szoktam mondani, hogy nagytata korba kerültem. A diákok, ha őszintén elmondják, hogy hibásak, azt el szoktam nézni, néha a hiányzásokat is. A félrevezetésért, hazugságért viszont haragszom.

Miben vagy kiben hiszel?

Önmagamban hiszek, hogy bármilyen helyzetből talpra tudok állni.

Mit kívánnál magadnak egy jó tündértől?

Elsősorban egészséget, és a közösségnek összetartozást kívánnék. Mint ahogy faluhelyen az egymásra figyelés, egymás segítése megvan. Hangoztatjuk, hogy polgáriak akarunk lenni. De a polgári élet a közösségi életet jelentette. Ha a régi polgári társadalmat megnézzük, hány jótékonysági egylet volt, mindenki jótékonysággal foglalkozott, odafigyelt az embertársaira.

Melyik élő embert csodálod leginkább?

Az egyszerű falusi embert, aki a hétköznapokkal szó nélkül megbirkózik, tudja hogy hol van a helye, mértéktartóan él.

Milyen a lelkiállapotod most?

Jó. A gondokon nem szoktam ülni. Elmegyek, egyet járok, s akkor magamban kitombolom, ha valami baj van. A forradalmat végigzavarom magamban egy séta alatt, és aztán helyrejövök.

Mi vagy ki életed legnagyobb szerelme?

Nagyon jól vagyunk a feleségemmel 37 éve. Ő két évvel utánam került az iskolába, szeptemberi évkezdés volt, végiginéztem a tantestületen, és mondtam magamban, ő lesz a feleségem. Júniusban, annak a tanévnek a végén, az is lett.

Mikor és hol voltál életedben a legboldogabb?

A parkban sétálva a kétéves unokám megfogta a kezem, és anélkül, hogy tanítottuk volna megszólított: Tatus. Felhívás volt, hogy üljek le melléje a járda szélére, mert mondani szeretne valamit. Végtelenül jó érzés volt. Az unokákkal lenni nagy boldogság, az mindent felülmúl.

Ha választhatnál, melyik emberi képességet, tehetséget birtokolnád legszívesebben?

Amiket nem tudok: énekelni, rajzolni. Én zenét hallgatni, koncertekre járni szeretek, de énekelni nem tudok, pedig voltak a családban zenészek. Hegedülni nagyon szerettem volna, néha azt álmodom, hogy hegedülök.

Mi a legkedvesebb elfoglaltságod?

Szinte minden nap szánok fél órát egy kávé mellett álmodozásra. Ötleteim vannak, terveim, annyi, hogy öt embernek is elegendő lenne egy életre. Kirándulni is szeretek. De talán jobban szeretem a kirándulásra való felkészülést. Nagyobb élmény. Egy horvátországi útra januártól júniusig készültem, végigolvastam, amit csak lehetett.

Mi a mottód?

Veres Péter versének három sorát ragadnám ki:

„a mások szép és gazdag földjét én hát nem irigylem. (...) ide kell hoznunk a nagyvilágot, ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, ami nemes és amit érdemes."

Ki a kedvenc irodalmi vagy filmbéli hősöd?

Gyermekoromtól kezdve, mióta az eszemet tudom, én soha nem szerettem a győztes csapatban játszani. Ha gyengébb csapatba kerül az ember, akkor nagyobb tétje van, van amiért hajtani, harcolni. Az irodalmi hőseim is ilyenek: Nemecsek Ernő, nagy kedvencem Nyilas Misi, Rejtő Jenőnek a szereplői Fülig Jimmy és Piszkos Fred kapitány,Tücsök, Svejk is külön a szívemhez nőtt.

Kinek tennéd fel ezeket a kérdéseket?

Magyari Hunornak, mert óriási szorgalommal, kitartással és tehetséggel végzi az értékmentő munkáját.

A Proust-kérdőív nevét a francia író, Marcel Proust (1871-1922) után kapta. A kérdéseket nem ő találta ki, csupán az ő válaszai miatt váltak híressé, a feljegyzések szerint ugyanis Proust két különböző időpontban is válaszolt az egyébként több mint harminc kérdésből álló sorozatra.

 

A következőkben interjúalanyaink tetszőlegesen kiválaszthatnak a Proust-kérdőív kérdéseiből tizenegyet, az utolsó, vagyis, hogy kinek passzolnák tovább a kérdőívet, mindenki számára kötelező.