Június 9-én írtunk arról, hogy Zetelakán újonnan vájt mederbe terelték a Küküllő egy szakaszát. Azóta összegyűlt egy adag fejlemény, erről számolunk most be, annak margóján, hogy a Környezetvédelmi Őrség (Garda de Mediu) most értesített, feljelentésünk alapján a munkálatokat törvénytelennek találta, az elkövetőt megbírságolja és a károk helyreállítására kötelezi.

Kezdjük a legelején: június 5-én, miután a helyszínen tájékozódtunk a munkálatokról, meglátogattuk a polgármesteri hivatalt, hogy érdeklődjünk, mi a helyzet. A polgármesterrel nem engedtek beszélni, irodájától felirányítottak a főépítészhez, aki elmondta, hogy az egy kültelek, a megyei tanácsnak kell oda építési engedélyt adnia, ő nem tud semmiről, kérdezzük a megyei tanácsot vagy a polgármestert. Utólag kiderült, hogy a főépítész nem mondott igazat. Hogy akarattal hazudott, vagy csak hozzá nem értésből beszélt félre, nem tudhatjuk, csak azt tudjuk, hogy a zetelaki általános rendezési terv alapján a munkálatok helyszíne jócskán beltelek. Az alábbi képen látható ez, ciklámen vonallal jeleztük az új meder körülbelüli vonalát, sárgás fedőszíne van a belterületnek, melyet piros vonal választ el a külterülettől.

Írunk is a megyei tanácsnak, még június 5-én, válaszolnak is 19-én, és azt írják, hogy „Hargita Megye Tanácsának Elnöke nem bocsájtott ki erre a munkálatra építési engedélyt". Ha pedig sem a helyi, sem a megyei tanács nem adott ki engedélyt, akkor nincs építési engedélyük.

Írtunk a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnek is, ők is készségesen válaszolnak: nem volt náluk benyújtva semmiféle kérelem, így nem is bocsátottak ki mederszabályozásra engedélyt.

A zetelaki polgármester nem csak nekünk, hanem az udvarhelyi híradós kollégáknak sem nyilatkozott az ügy kezdetén. Egy héttel a botrány kirobbanása után ellenben hirtelen panaszkodhatnékja lett. Előbb Szász Csaba újságíró kollégának nyilatkozott, aki szolgálatkészen megírta, hogy nincs semmi baj, minden rendben, csak csámcsogás és üres hőbörgés az ügyben minden kritika. Majd szétküldött a polgármester egy levelet a sajtónak, melyet ide be is másolunk: A zetelaki mederszabályozási munkálatokkal kapcsolatosan néhány pletykákon alapúló sajtóhírt szeretnénk tisztázni. A hír nem igaz, miszerint a mederszabályozásra azért került sor, mert a Zetelaki Önkormányzat futballpályát akar kialakítani. Először is azért, mert már van már egy futballpályája Zetelakának és jelen pillanatban nincs tervbe véve még egy pálya építése. Másodszor pedig, ahhoz, hogy bármilyen fejlesztésről beszéljünk ezen a területen, az önkormányzat tulajdona kellene legyen. A területet viszont jelen pillanatban meg sem tudnánk vásárolni, mert kollektivizált területről van szó és még nincs tulajdonba helyezve, tehát hivatalosan nem adható-vehető. Végül pedig nem mellékes szempont, hogy egy futballpálya ezen a területen el sem fér. Ahhoz nézőtér nélkül legalább 70 m széles területre lenne szükség. A mederszabályozásra egyszerűen azért került sor, mert a folyópart az erózió miatt túl közel került a lakott területhez és veszélyt jelentett az ott lévő épületekre.

Eddig a polgármester közleménye. Nem akadunk fent azon, hogy illik-e egy elöljárónak az általa vezetett emberek nyilatkozatait pletykának neveznie, minekutána ő egy héten keresztül kussolt és bujkált a sajtó elől. Az ellenben feltűnő, hogy mekkora technikai részletességgel meséli el, hogy nem akarnak nagy focipályát, de nem mondja azt, hogy nem akartak oda semmilyen sportlétesítményt. És azt sem mondja el, hogy mit akartak oda. Tapasztalatunk alapján mondhatjuk, szél fúvatlan nem indul, ha a megkérdezett emberek java úgy tudta, hogy ők oda valamit akarnak, akkor nagy valószínűséggel ők oda valamit akartak. A nép mindig hitelesebb és őszintébb információkkal szokott szolgálni, mint a vezetői. Egyébként érdemes megnézni a fentebbi térképen, hogy a község rendezési tervében a folyó mindkét oldalán van egy-egy nagy zöld folt, ez azt jelzi, hogy már a terv készítésekor (2006-ban fogadták el) úgy gondolták valakik, hogy a sportövezetet a folyón túl kell meghosszabbítani.

A polgármester levelének megírása körüli időszakban többen is jeleztük a Környezetvédelmi Őrségnek a jelenséget, kivizsgálást kérve. Az Őrség elég gyorsan lépett is, egy héten belül elvégezte a terepmunkát, csak a papírmunka váratott még magára, mostanáig.

Közben a Szász Csaba cikkének végén jövendöltek beteljesülnek, a polgármester egyeztet a horgászegyesülettel, ígéretekkel meggyőzi őket, hogy ne tegyenek feljelentést. Ami csak azért fura számunkra, mert az érintett folyószakasz aránylag közel van a horgászegyesület nemzetközi hírnevű C&R szakaszához, amibe azért rengeteg időt, energiát és pénzt fektettek.

Ha már megszólalt Nagy Attila polgármester, felteszünk neki néhány kérdést, melyekre válaszol is. A rövid interjút teljes egészében közöljük:

1. A zetelaki polgármesteri hivatalnak mi köze van a munkálatokhoz? Ti kértétek ezt azokat?

Mi jeleztük a vízügy fele, hogy lakossági bejelentések érkeztek és valamit kellene kezdeni az illető szakasszal.

2. Ki adta ki az építkezési engedélyt és hányas számmal?

A szekelyhon.ro-ról: „Amint azt Domokos László József, az intézmény vezetője elmondta, a munkálatok fő engedélyezője ugyan a vízügy, de csak a környezetvédelmi ügynökség előzetes tájékoztatásával és a munkálatok terveinek a bemutatásával kezdhetett volna neki a vízügyi igazgatóság a folyó elterelésének. „Ezzel kapcsolatosan nálunk nem volt letéve semmilyen kérelem. Mederszabályozásra nincs kiadva engedély tőlünk" – fogalmazott a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője, érthetetlennek nevezve azt, hogy a vízügy ismét figyelmen kívül hagyta ezt a kötelezettséget. A beavatkozás környezetre gyakorolt esetleges káros hatásait csak egy hatástanulmánnyal lehetne felmérni, ezt viszont a kivitelező kellett volna megrendelje még a munkálatok megkezdése előtt – tájékoztatott a környezetvédelmi ügynökség igazgatója" - tehát eddig két intézmény szerint nem kell építkezési engedély, viszont kellenek más engedélyek, mint például a környezetvédelmi ügynökségé.

3. Tudsz-e valamit arról, hogy az építtetőnek megvolt-e az összes engedélye az építkezésre?

Meg sem fordult a fejemben, hogy egy ilyen intézménynél, mint a vízügy nincs minden rendben. A hiányokról a sajtóból értesültem. Lásd az előző választ. Azóta próbálom elérni a vízügy képviselőjét a helyzet tisztázása végett, eddig még nem sikerült.

4. Ha a terület nem adható-vehető, és az újonnan ásott csatorna útvonalán a földtulajdonosok nem lettek kifizetve, akkor ők maradtak a kárral? Gondolok itt arra is, hogy a területen mezőgazdasági tevékenység folyt. Mit szóltak a területtulajdonosok, hogy valaki ingyen elveszi a földjüket?

Ismét a szekelyhon.ro-ról: „A munkálat – amit Bukarestben is jóváhagytak – be volt tervezve erre az évre, és örülnek, hogy a terveknek megfelelően el is tudták végezni – mondta a szóvivő, hozzáfűzve, hogy egy ilyen munkálat igen költséges. Természetesen a területtulajdonosok is beleegyeztek, az utólagos területrendezést pedig már a helyi önkormányzat végzi el, a régi folyómedret is ők tömik be, ha szükségesnek tartják – közölte Călin Fokt." Az én tudtom szerint is a tulajok (akik még nem tulajok, mert nem volt tulajdonbahelyezés, de erről egy külön misét kellene tartani, hogy teljesen megértsd a föld(v)iszonyokat) beleegyeztek a munkálatokba.

Eddig tartott a beszélgetés azon része, melynek közlésére engedélyt kaptunk. A polgármester játéka azért huncut, mert most teljesen a vízügy udvarába dobja a döglött macskát, habár nem a vízügy volt ebben a történetben az egyetlen szereplő. Nem a vízügy ment el ígéretekkel lekenyerezni a horgászegyesületet, hogy az ne tegyen jogi lépéseket, és nem a vízügy volt, aki földcserét tudott ígérni a területtulajdonosoknak, hogy hagyják oda megépíteni a kanálist. A polgármester állítja, nem gondolta volna, hogy a vízügynél nincs minden rendben, de hogy a fenébe nem gondolta, mikor ők kérték a munkálatot, és ha nem is ők állítják ki az építési engedélyt, hanem a megyei tanács, az sem tudja kiadni az engedélyt a zetalaki tanács véleményezése (székelyül aviz) nélkül. Persze, a polgármester úgy tudja ilyenkor, hogy nem kell ehhez építési engedély, s ezt a Székelyhonról tudja. Többször is idéz a Székelyhonról, ahelyett, hogy a törvényekből idézne. Fel van háborodva, hogy „pletykák" alapján írunk, nem őt kérdezzük, de közben kiderül, hogy ő is az újságból tudta meg, hogy a községe belterületén zajló hatalmas munkálat törvénytelen. Hát akkor miért kérdezzük őt, ha nem tud semmit, vagy ha pedig tud, akkor füllentget nekünk?

Furcsának tűnik: ha egy kerti fabudi építése hivatalosan engedélyköteles, akkor egy több száz méter hosszú folyómeder építése hogyan nem az. Az is fura, hogy egyes hatóságok szerint a vízügy saját magának állítja ki az engedélyt, és senki nem ellenőrzi őt. A törvények vizsgálatához Kelemen Árpád marosvásárhelyi vízügyi szakember, a vízügy volt alkalmazottja, jogosított urbanista szakmérnök segítségét kértük, ő össze is állított nekünk egy hétoldalas válogatást törvényekből, melyet itt nem fogunk teljes egészében leközölni, de csipegetünk belőle. Ha kedves olvasóinknak nincs türelmük végigolvasni ezt a törvényes részt (teljesen megértjük), akkor ugorjanak a Következtetés alcímre, ahol összegezzük a dolgokat, és ki fog derülni, hogy igenis építési engedélyköteles (is) egy folyó elköltöztetése.

A 107/1996 törvény alapján a mederrel kapcsolatos munkák építésnek számítanak: "ART. 48 (1) Lucrările care se construiesc pe ape sau care au legatură cu apele sînt:

... d) construcţii de apărare îimpotriva acţiunii distructive a apei: îndiguiri, apărări şi consolidări de maluri şi albii, rectificări şi reprofilări de albii, lucrări de dirijare a apei, combaterea eroziunii solului, regularizarea scurgerii pe versanţi, corectări de torenţi, desecări şi asanări, alte lucrări de apărare; ..."

Az 50/1991(/1997/2004) törvény alapján az építési munkálatokat csak építési engedéllyel lehet elvégezni: „Art. 1 (1) Executarea lucrărilor de construcţii este permisă numai pe baza unei autorizaţii de construire sau de desfiinţare. Autorizaţia de construire sau de desfiinţare se emite la solicitarea deţinătorului titlului de proprietate asupra unui imobil - teren şi/sau construcţii - ori a altui act care conferă dreptul de construire sau de desfiinţare, în condiţiile prezentei legi."

Az idézetben az is szerepel, hogy az engedélyt a területtulajdonos kérésére állítják ki, ebből azt értjük, hogy a vízügy nem kérhet magánszemélyek telkére engedélyt, ha nincs valami hivatalos szerződése a telektulajdonosokkal. De ha a tulajdonosok nem voltak tulajdonba helyezve, a polgármester által mondottak alapján, akkor erre a területre egyáltalán nem lehetett volna építkezni.

Bárminemű engedélyigénylés a településrendezési bizonylattal kezdődik. A fent említett törvény alkalmazásának metodológiája előírja, hogy meg kell adni a kataszteri számot és a telekkönyvi számot az urbanisztikai bizonylat kérelmezésekor: „O. MDRL 839/2009 Art. 19 (1) Pentru emiterea certificatului de urbanism, solicitantul – orice persoană fizică sau juridică interesată - trebuie să depună la emitent o documentaţie cuprinzând:

....

2. elementele de identificare a imobilului pentru care se solicită emiterea certificatului de urbanism, respectiv localitate, număr cadastral şi număr de carte funciară, în cazul în care legea nu dispune altfel;"

Ha a megyei tanács adja is ki az építési engedélyt, köteles kérnie egy véleményezést (avizt) a helyi polgármesteri hivataltól: O. MDRL 839/2009 Art. 12 (1) Pentru emiterea certificatelor de urbanism structurile de specialitate ale organelor emitente au următoarele atribuţii specifice:

a) solicitarea avizului primarului unităţii administrativ-teritoriale în a cărei rază se află imobilul, în situaţia în care emitentul este preşedintele consiliului judeţean;"

Egy polgármesteri hivatal tehát nem hiheti azt, hogy bárkinek is van építési engedélye, amennyiben nem ő állította azt ki, vagy nem adott véleményezést róla a megyei tanácsnak.

Van egy vízjogi engedély is, melyet be kell szerezni ilyen esetben: „O. MMGA 662/2006 Art. 15 (1) Avizul de gospodărire a apelor:

a) se solicită de către beneficiarul sau titularul de investiţie, la faza de proiectare „studiu de fezabilitate", pe baza unei documentaţii tehnice de fundamentare elaborată conform prevederilor legale;

b) este aviz conform şi trebuie respectat ca atare de către beneficiarul, titularul de investiţie, proiectant şi constructor, la contractarea şi execuţia investiţiei."

Az „aviz conform" megnevezés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tervező és megrendelő az építési engedélyezési dokumentációban egy vonással sem térhet el a vízjogi engedélyben leírt adatoktól és megoldásoktól.

Végül pedig álljon itt egy idézet a 107/1996 törvény jelenlegi formájából: "Art. 21 (1) Obiectivele protecţiei apelor şi mediului acvatic sunt:

a) prevenirea deteriorării tuturor corpurilor de ape de suprafaţă;

b) protecţia, îmbunătăţirea şi refacerea tuturor corpurilor de apă de suprafaţă în scopul atingerii stării bune a acestora, în conformitate cu prevederile anexei nr. 11, până la data de 22 decembrie 2015;"

A 2000/60 EU-s Víz Keretirányelv hazai törvénybe ültetése alapján 2015 decemberéig a cél az, hogy jó állapotba kell hozni a felszíni vizeket, illetve meg kell előzni azt, hogy minden felszíni víz tönkremenjen. Ez a kitétel is uniós vállalása Romániának. Ezt értelmezi úgy a vízügy, egyes helyi hatóságokkal közösen, hogy buldózerrel kell nekimenni a medernek.

Következtetés: Kelemen Árpád az érvényben levő törvények alapján úgy tartja, hogy a folyómeder-rendezések is építési engedély kötelesek, nem igaz az, mint ahogy mások állítják, hogy csak egy természetvédelmi engedélyre van szüksége a vízügynek. Az építési engedélyek kiadása legtöbb esetben a megyei tanács hatáskörébe tartozik, de az érdekelt települések polgármesteri hivatalainak hivatalos írásos véleménye alapján, amely azonkívül, hogy feltételeket szabhat meg, lehet akár elutasító is! És ezt a megyei tanács nem hagyhatja figyelmen kívül.

Az építési engedélyt csak olyan valaki kérheti, akinek tulajdonjoga van az illető területen, nem elég a telektulajdonosok szóbeli beleegyezése.

Nem kevésbé fontos kiemelni azt sem, hogy a törvényes előírások szerinti előzetes közmeghallgatás ebben az esetben „valahogy kifelejtődött" az eljárásból.

Az engedélyekről a vízügynél is érdeklődtünk. Levélben kértük, hogy közöljék, milyen engedélyek alapján álltak neki a mederásásnak. Segítségüket kértük a törvények megértésében is, arra voltunk kíváncsiak, hogy ők melyik törvény alapján tartják úgy, hogy nincs szükségük építési engedélyre. Hátha tudnak ők valamit, amit Kelemen Árpád nem tud. Mikor láttuk, hogy Călin Fokt sajtószóvivő olvasta levelünket, de két nap elteltével sem válaszol rá, felhívtuk. Hosszas beszélgetés során elmondta a magánvéleményét, de azt is, hogy hivatalos választ sajnos nem ő tud adni a kérdéseinkre. Továbbküldte a kérdéseket az illetékeseknek, de még türelmünket kéri, hisz az udvarhelyi részlegen, ahol válaszolniuk kell a fontosabb kérdésekre, ma épp látogatást tesz a központi vezetőség, fontos kérdéseket kell megtárgyalniuk, többek között az ilyen medermunkálatokkal kapcsolatban. Sajnos, nem várhatunk tovább ezen anyag megírásával, mert megyünk tíz napra terepre, de válaszukat, ha lesz, majd belefoglaljuk következő anyagainkba.

A Környezetvédelmi Őrségnél is levélben érdeklődtünk arról, hogy mekkora büntetést kap a vízügy, arról, hogy mit jelent pontosan a károk helyreállítása, vissza kell-e terelniük a folyót a régi medrébe vagy sem, be kell-e tömniük az új medret vagy sem, illetve az is érdekelt, hogy ki fogja ellenőrizni a helyreállítási munkálatokat, illetve ki ró ki újabb büntetéseket, ha ezek nem valósulnak meg. Sajnos, nyár van, csak holnap kerül náluk valaki, aki a sajtónak hivatalos választ tud adni ezen kérdésekben, mi pedig holnap már útban leszünk fürdőépítő kalákára. Majd valamikor még visszatérünk a részletekre, ha megkapjuk a hivatalos választ, aminek első része valószínűleg az lesz, hogy 30 000 lejre megbüntetik a rombolókat, a második részére pedig nagyon kíváncsiak vagyunk. Szeretnénk ezúton gratulálni az Őrségnek, az ügyben szereplő hatóságok közül ők viselkednek a legprofibban, ők jártak el a legszakszerűbben. Kérdés, hogy hosszútávon elég-e a jelenség megfékezéséhez az, hogy egyetlen szerv korrekt.

Úgy összességében valahol valami nem stimmel. Úgy tűnik, a vízügy mindenfelé ezt a gyakorlatot alkalmazza, hogy engedélyek hiányában nekiáll szétbarmolni a folyóvizeket. Nálunk nemrég a Kis-Homoródot lőtték ki, most pedig itt van ez az eset Zetelakán. Bezsebelnek egy-egy 30 000 lejes büntetést, ami nem igazán érdekli őket. Az állam a pénzt egyik zsebéből átrakja a másikba, gyanítjuk, hogy nem a vízügy valamelyik igazgatója vagy szakembere kell, hogy kifizesse saját zsebből. A természet helyrehozhatatlanul károsodik, de ez kit érdekel, ha el lehet költeni és el lehet számolni egy halom közpénzt ezekre a munkálatokra.

Kelemen Árpád szerint jó volt a múltkori meglátásunk, a zetelaki esetben elég lett volna a partot megerősíteni az erózió megszüntetésére, nem kellett volna új medret vágni a folyónak. A Szász Csaba cikkében a vízügy azt állítja hogy „A dokumentumokban nem mederelterelés, hanem a meder helyreállítása szerepel.", de helyreállítani csak egy létező állapotot vagy létesítményt lehet, márpedig egy új mederásást semmilyen csűrés-csavarással sem lehet(ne) helyreállításnak nevezni. Csak a vízügy szerint. Ha sportlétesítményeket szerettek volna oda építeni, azt is nyugodtan el lehetett volna intézni törvényes keretek közt, állítja Kelemen. Csak a törvényesség már rég kiment divatból mifelénk.

Ennyi. Vége. Várjuk, hogy legközelebb hol jelennek meg a munkagépek, s mit barmolnak szét.