A székelyföldi pipások versenytársak, de jól megférnek egy asztalnál. A keresztúriak és az udvarhelyiek is baráti pipástársaságok, akik nem a nyereményért, hanem hobbiból, jókedvből és persze szenvedélyből pipáznak. A dombóváriak és a debreceni dohánygyár csapatai viszont igazi versenypipások. Trubacs úgy véli, „a székelyföldiek soha a büdös életben nem fognak világbajnokot kiállítani”, épp a fentiek miatt. Szerinte és szerintünk sem bűn ez, sőt.