Képriport


Érkezik veszélyes szemét a Cekendre?

15 | 19
cekendszemetlerako15ufo.JPG
fotó: Egyed Ufó Zoltán | 2015.10.15
cekendszemetlerako01ufo.JPG cekendszemetlerako02ufo.gif cekendszemetlerako03ufo.JPG cekendszemetlerako04ufo.JPG cekendszemetlerako05ufo.JPG cekendszemetlerako06ufo.JPG cekendszemetlerako07ufo.JPG cekendszemetlerako08ufo.JPG cekendszemetlerako09ufo.JPG cekendszemetlerako10ufo.JPG cekendszemetlerako11ufo.JPG cekendszemetlerako12ufo.JPG cekendszemetlerako13ufo.JPG cekendszemetlerako14ufo.JPG cekendszemetlerako15ufo.JPG cekendszemetlerako16ufo.JPG cekendszemetlerako17ufo.JPG cekendszemetlerako18ufo.JPG cekendszemetlerako19ufo.JPG
Felmerül a természet, és főleg a víz kérdése, hogy nem szennyezik-e a környékbeli vizeket. Az igazgató úr állítja, folyamatosan történnek ellenőrzések, és büntetéseket nem szoktak kapni, mert nagyon ügyelnek a környezetvédelmi előírások betartására. 1,5 m vastag szigetelőréteg van a cellákban, állítja, de ez nekünk gyanússá válik, miután hozzájutunk a szeméttelep tulajdonságainak a leírásához. A fél méteres tömörített agyagréteg mellett van egy alapszigetelő HDPE fólia, 2,5 milliméter vastag, de szerintünk a másfél méterbe beleszámolták a fél méter vastag kavicsréteget is, mely barátok között sem vízhatlan, sőt, drén szerepe van. Van a szeméttelep körül négy fúrásuk, folytatja a leírást igazgató úr, ezekben figyelik, mi folyik ki a mélységi vizekbe, és nyugodtan állíthatják, hogy semmi. Innen nem kerül ki víz a természetbe. Az NTPA 002 minőségű szennyvizüket egy csövön keresztül leengedik a város szennyvízhálózatába. Jó-jó, merül fel bennünk a kérdés, de mi lesz húsz, ötven, száz év múlva, mikor a szeméttelep már be lesz zárva, a cég vagy fog létezni, vagy nem, mi történik, ha akkor szakad ki a szigetelőréteg, s folyik ki a lé a természetbe? Lesz, aki észrevegye a veszélyt, aki vállalja a felelősséget, lesz, aki megoldja a problémát? Mekkora természeti katasztrófát okozna egy esetleges baleset? Megkérdeztünk egy geológust a témában, nem tartja túl szerencsésnek a szeméttelep helyválasztását. Vulkáni agglomerátumok jellemzőek ezekre a vulkáni fennsíkokra, amelyek nem igazán szigetelnek, átengedik a vizet. Ezért nem jellemző, hogy például források legyenek a platón. Ha a szeméttelepen áttörik a vékony agyagréteget, a víz lazán átfolyhat az alatta lévő rétegen, s könnyen előtörhet a hegylábi forrásokban. Hogy a remetei, máréfalvi, udvarhelyi vagy homoródfürdői források szennyeződhetnek, az attól függ, hogy a vulkáni agglomerátumok alatt a vízszigetelő rétegek milyen irányba lejtenek és viszik a vizet. Sokkal szerencsésebb lett volna inkább Udvarhelytől az Erdélyi Medence irányába telepíteni a szemétlerakót, mert ott a szürke, meszes márga az uralkodó, amit népiesen palának hívunk, és jó vízszigetelő. Na de késő már ezen gondolkodni, itt a szeméttelep a hegyen, s kész.