Mai anyagunkban ki fog derülni, hogy nem is a papilakról származott a múlt heti szemét, de ami még érdekesebb, az is ki fog derülni, hogy miért kell a gyepesieknek a természetbe szemetelniük. Tartsanak velünk! Ismét Gyepesben vagyok, immár harmadszor ebben az ügyben, ezúttal azért jöttem, mert felhívott a homoródszentmártoni unitárius lelkész, Pál János, hogy az a szemét, amit fotóztam, nem a papilakról származik, hanem C. otthoni szemete. Hangjából érezhető, hogy zavarja őt nagyon ez az ügy, fontos neki a becsülete, és ez most sérült. Mondja is, hogy nem tudta végigolvasni a képriportot, annyira rosszul esett neki ez az egész, főleg, hogy nem tudott semmiről semmit, sem a falubéliek, sem a polgármesteri hivatal alkalmazottai, sem a környezetvédelmisek nem szóltak neki, s még én sem. Nem tudtam, hogy van akinek szólni, a helybéliek csak annyit mondtak, hogy a régi pap elment, s az egyház weboldalán is a régi lelkész neve szerepel még. Hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, a tiszteletes összehív néhány falusit, hogy meséljék el nekem, hogy is van a szeméttel.