Tegnap kezdődött és végződött a biciklis szezon Udvarhelyen. Pár percig úgy nézett ki a városközpont, mint egy nyugati kisváros főtere. Szép volt. Mindenünnen kerékpárosok szállingóztak, szabadság érzése lepte be a várost. De aztán ez az érzés gyorsan tovaszállt, amint a bringások elhúztak Szejke irányába, és a város megtelt kocsisorokkal. A résztvevők egy részének az idei bringás szezon ezzel le is járt, ők nem fognak nap mint nap a város utcáin tekerni. Félnek. Városunkban nem biztonságos kerékpárral közlekedni. A csütörtöki tanácsülésen elhangzott, a városvezetés eddig a bicikliutakra koncentrált, de most a tömegközlekedésre helyezné át a hangsúlyt. Egy kívülállónak, mint én, úgy tűnhet, a városvezetés inkább a bicikliutak és biciklitámaszok eltűntetésére koncentrált az elmúlt tíz évben, párttól függetlenül, s most is arra koncentrál. Ki mer velem fogadni egy láda sörben, hogy ha ezek nem építenek legalább 4-5 kilométer becsületesen megcsinált bringautat, nem olyan tákolmányt, mint eddig, akkor két év múlva elvesztik a választásokat? Nyilván, abban bízom, hogy mégis összeszedik magukat, s elvesztem a láda sört. Na, ki mer fogadni? Jakec? Gálfi Árpi?