Tovább megyünk lefelé, félúton megáll mellettünk egy bazinagy terepjáró. „Hoppá fel!” – szól ki a sofőr, egyértelmű, hogy azt akarja felajánlani, hogy levisz. Köszönjük szépen, de inkább sétálunk, mondom neki, jót tesz a mozgás. Nem a mozgás miatt félt minket, mondja, hanem a testi épségünk miatt. Ő a természetvédelmi terület gondnoka, és attól fél, nehogy találkozzunk a Svájcival. A Svájcit a bankárokról nevezték el, fehér gallérja miatt. Két bocsa van, mindkettő svájci. Megköszönjük kedvességét, de nem ülünk be. A bácsi továbbmegy.