Kevesen hitték, hogy Dragomán írni fog
MEGOSZTÓ
Tweet
Betekintés a Hargita lelkébe és a nép színházába
Kettős könyvbemutató a Városi Könyvtárban. Egy...Lepd meg magad egy ingyen könyvvel
Ideiglenes könyvturkáló nyílt a MÜTF Oktatási...Egész Erdélyt bealtatózták
Milyen nyomokat hagy egy család múltja a...Irodalmi est a G. Caféban, fotó: Katona Zoltán
ÍRTA: GÁL ELŐD
Állóhelyet sem nagyon lehetett kapni a G. Caféban csütörtök este: más városokból is rengetegen eljöttek Murányi Sándor Olivér és kortárs magyar irodalom nagy alakjainak beszélgetésére. A nyolcvanadik életévét betöltött Bodor Ádám mellett Dragomán György és felesége, Szabó T. Anna volt a Túlélési stratégiák című író-olvasó találkozó vendége.
A Kossuth-díjas Bodor és a József Attila-díjas író-költő házaspár is Erdélyből került Magyarországra, ezért kapta az est ezt a címet. Murányi első kérdése rögtön a meghívottak túlélési stratégiáira vonatkozott.
Az ötödik alkalommal idelátogató Bodor szerint a munka mellett a legfontosabb túlélési stratégia az, hogy az ember eldönti, hogy nem esik áldozatul. A fiatal korában államellenes szervezkedésért elítélt írónak, akivel éreztették, hogy minden lépését szemmel tartják, a természet volt a fő menedéke.
Szabó T. Anna is megerősítette a munka, a szándék és a természet triumvirátusának fontosságát. Hozzátette, szerencsére nem egyedül kellett kidolgoznia technikáit, hiszen már 16 éves korában megismerkedett Dragomán Györggyel.
„Sikerült találnom egy olyan embert, aki elhitte azt a hülyeséget, hogy írni fogok. Nagyon sokat jelentett, hogy egymásnak írhatunk" – emelte ki találkozásuk fontosságát Dragomán. A fehér király írójának udvarhelyi kötődése is van: nagyapja városunkban született, noha Marosvásárhelyen élte le életét.
Kyoko, Dzsátá és doktor Huta Certeze
Az előző Bodor Ádám-estekhez hasonlóan ezúttal is szóba jött az egyedi hangvételű író szereplőinek névadása, aminek kapcsán Murányi mesélt el egy történetet. Egyszer Máramaroson autóztak át, és egy falutábla mellett haladtak el, amin az állt, hogy Huta Certeze. Meglátva ezt, az író fantáziája működésbe lépett: „Hm... doktor Huta Certeze".
Ezt követően Szabó T. Anna magyarázta el, minek az emlékére kapta a Kyoko nevet, amelyet születése óta visel, és amely személyes iratain is szerepel. Kyoko az emigráns nagybátyja barátnője volt.
„1972-ben születtem Kolozsváron, és itt még nem volt RH-összeférhetetlenségre gyógyszer. Akkor fedezték fel, hogy ez mekkora baj lehet édesanyámnak a következő szülésnél. A gyógyszert egy japán nő hozta el, akit Kyokónak hívtak. Hollandiában felült a repülőre, elrepült Bukarestig, majd vonattal jött tovább Kolozsvárra. Mindezt huszonnégy óra alatt kellett megtennie. Nagyon sürgősen kell beadni ezt a gyógyszert. Ő anélkül, hogy magyarul vagy románul tudott volna, megtette ezt az utat értünk".
Dragomán arról mesélt, hogyan ragadt rá, majd A fehér király hősére is a Dzsátá név. Az író kiskorában nagyon szeretett volna egy nyilat, amelyet édesapja el is készített neki, és mivel éppen akkor ment a tévében a Săgeata Neagră című sorozat, így hamar ráaggatták a Săgeata becenevet, amelyet barátai Dzsátává alakítottak. „Ez a kétnyelvűség szépsége" – mondta Dragomán.
A díj nem érdekes, ami érdekes, az a pénz
Murányi következő kérdése az volt Bodor Ádámhoz, mit jelent neki a siker és a sikertelenség. A Sinistra körzet írója erre viccesen visszakérdezett: „Milyen sikertelenségre gondolsz?". Elmondta, szerinte a díjak egy írói pálya kezdeti szakaszában fontosak, egy idő után már nem igazán számítanak. „A díj nem érdekes, ami érdekes, az a pénz" – viccelődött tovább a nyolcvanéves író.
Szabó T. Anna szerint az első díj a legfontosabb. Nála ez különösen igaz, hiszen a Petőfi-díj, amit huszonhat éven aluli költőknek adtak, jelentős pénzösszeggel is járt, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy legelső lakásukba beköltözhessenek.
Murányi azt is elmesélte, hogy a közelmúltban Thaiföldet, majd Lipcsét is megjárt Dragománt lefotózták a Dávid Fotónál, erre előkapta a fényképezőgépét, és ő is megörökítette a fotóst, ahogy szokta.
Az író elmondta, az a célja, hogy majd egyszer az őt lefényképező fotósok képeiből nyit tárlatot. „Az lesz a címe, hogy szar fotók jó fotósokról" – egészítette ki Dragomán György, aki szerint a siker az, amikor megír egy regényt, azt kinyomtatják, és meg tudja mutatni az édesapjának, hogy íme, ezt én írtam, író lettem.
Szabó T. Annának eszébe jutott még valami, elkérte a mikrofont, hogy kiegészítse a sikerrel kapcsolatos mondandóját. „Ez a siker, hogy most én Gyurival Bodor Ádám mellett ülhetek. Nagyon érzem ennek a pillanatnak a súlyát, és meg is vagyok hatódva" – méltatta a mellette ülő írót. Dragomán is felidézte, hogy az egyetlen tanárától, aki annak ellenére is elhitte, hogy író lesz, hogy nem tud helyesen írni, Bodor Ádám Sinistra körzetét kapta érettségi ajándékként.
Az irodalmi estet a Tamási Áron Gimnázium olvasókörének felolvasásai tették színesebbé.
Hozzászólások | Szabályzat |
|
|