Behívatták szerdán a volt államfőt a Legfőbb Ügyészségre, hogy tudomására hozzák, gyanúsítottként szerepel emberiesség elleni bűncselekedet elkövetésével a bányászjárás ügyében.

Ion Iliescu nem nyilatkozott az ügyészség előtt várakozó újságíróknak, lehetséges bűntársa, Virgil Măgureanu volt titkosszolgálati vezető viszont elmondta, nem tartja magát bűnösnek.

A bányászjárás ügyében indított ügycsomókat korábban már lezárták és azért kellett újra foglalkozni velük, mert az áldozatok panasza nyomán az Emberi Jogok Európai Bírósága erre kötelezte Romániát.

A 2015. október 16-i 47/P/2014-es számú rendeletben a katonai ügyészek elrendelték az ügy jogi besorolásának megváltoztatását és bűnvádi eljárás indítását emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény vádjával.

A vád szerint a gyanúsítottak, köztük Iliescu,

elrendelték az 1990. június 13-án a bukaresti Egyetem téren szervezett tüntetés erőszakos megtorlását, mely négy halálos áldozattal és közel ezer ember megsebesülésével, valamint bebörtönzésével járt június 14-15-én.

Az erőszakba torkolló tüntetést ipari és szénipari központok munkásai kezdeményezték – olvasható az ügyészségi közleményben.

Azokban a napokban Iliescu meghívására Zsil-völgyi bányászok érkeztek Bukarestbe, hogy feldúlják a fővárost és megvédjék a volt államfőt az ellenzéktől. A bányászok romboltak és sok száz embert megsebesítettek.

A kivizsgálás eredménye: folytatni kell

A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék márciusban hozta nyilvánosságra Tiberiu Nițu főügyész határozatát az 1990. június 13-15-én lezajlott bányászjárással kapcsolatos ügyek újbóli megnyitásáról.

A következő időszakban azokat az embereket hallgatják ki, akik ellen bűnvádi eljárás indult a büntetőtörvényköny 439-es paragrafusának a, g és j cikkelyei alapján, és akik az akkori polgári és katonai állami hatóságok, illetve gazdasági egységek vezetői voltak.

A fenti személyek, köztük Miron Cozma, Ion Iliescu és Petre Roman ellen már 1997-ben bűnügyi kivizsgálást indítottak a bányászjárás áldozatainak kérése nyomán, több tíz ügycsomót állítottak össze, amelyek közül néhányat átküldtek a katonai ügyészségnek is.

A következő években folytatódtak a kivizsgálások, Ion Iliescu neve folyamatosan felbukkant a dossziékban több más intézményvezetővel együtt. Az ügyészség akkor megállapította, hogy körülbelül 1300-an sérültek meg és 100 körüli volt a halálos áldozatok száma.

Az egyik ügycsomóban Mihai Chițac, Gheorghe Andruța tábornokok és Traian Ștefan Călin, Dumitru Costea és Vasile Constantin ezredesek neve szerepelt 4 lelőtt személy halálával kapcsolatban. Ezt a dossziét kétszer küldték bíróságra, mindkétszer visszadobták, hogy folytatni kell a bűnügyi nyomozást.

A hazugság volt a legkisebb bűnük?

Ion Iliescu ellen 2005-ben kezdődött bűnvádi eljárás háborús propaganda, népirtás, a bűnösnek kedvezés, kínvallatásban való bűnrészesség, az államhatalom aláásása, diverzió keltés és hamis információk közlése miatt.

2007-ben Laura Codruta Kövesi akkori főügyész érvénytelenítette a bűnvádi eljárást és elrendelte, hogy a nyomozást a bűnügyi részleg ügyészeinek kell folytatniuk.

2008-ban a nyomozás egy részét átvette a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT), amelynek az ügyészei néhány személyt felmentettek a vád alól, köztük volt Mihai Chițac, Emil Dumitrescu, Corneliu Diamandescu, Virgil Măgureanu és Ion Iliescu vádjai közül is ejtették a fals információk közlését, az államhatalom aláásását és a diverzió keltést.

2009-ben a többi vádat is ejtették a volt államfő ellen. Ugyanez a 2009.06.17-én meghozott 175/P/2008-as számú határozat döntött a Virgil Măgureanu, Mihai Chițac, Victor Atanase Stănculescu, Vasile Dobrinoiu, Corneliu Diamandescu, Petre Peter, Emil Dumitrescu elleni vádak ejtéséről is.