Az eseményen jelen volt Constantin Ciorobea flotillatengernagy, a haditengerészet vezérkarifőnök-helyettese és Marius Giurca dandártábornok, a csíkszeredai hegyivadász-zászlóalj parancsnoka – közölte a Hargita megyei önkormányzat sajtószolgálata.

A haditengerészet képviselői több napja Székelyföldön toboroznak tengerész katonákat, és a székelység iránti gesztusként koszorúzták meg a Siculicidium madéfalvi emlékművét. Hozzájuk társultak a csíkszeredai hegyivadász-zászlóalj és a Hargita megyei önkormányzat képviselői is.

Constantin Ciorobea a rendezvényen elmondta: az emlékmű az akaraterőt, kitartást és a szilárdságot jelképezi, amellyel az itt élők őrizték és védték értékeiket, kultúrájukat az osztrák császári erők ellen. Úgy vélte, ez példaértékű minden nemzet számára. Ciorobea arról a vendégszeretetről is említést tett, amelyet turistaként tapasztalt a környéken pár évvel ezelőtt. Elmondása szerint részben ennek köszönhetően is döntöttek úgy, hogy Hargita megyében is népszerűsítik a tengerészetet.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke beszédében kiemelte: a békés együttélés megkívánja, hogy a románok és a magyarok odafigyeljenek egymásra, és tiszteljék egymást. Az elöljáró példaértékűnek tartotta a román katonák székelyföldi gesztusát.

Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye az volt, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbújdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.

uh.ro/mti