Szombat délelőtti nagy meleg, a Sporting nekifeszül Zetelakának a városi stadionban. De az igyekezet rosszul sül el, mert az első vendéghelyzetből gól lesz: a kapus és egy védő nem értették meg egymást, a zetelaki csatár pedig köszönte szépen, ezzel 0-1. Jött az idegeskedő, kapkodós része. A mintegy húsz néző süttette magát a nappal, a pirosmezes sportingosok pedig szinte egyfolytában birtokolták a labdát, de gólt nem tudtak lőni. Egykori C-osztályos labdarúgók (Chiratcu Petre, Demény Norbert, Miklós Sándor) is erősítették soraikat, de az első félidőben semmi nem jött össze, sőt a zetalakiak még növelhették volna is előnyüket, de Vass, a Sporting kapusa, illetve a kapufa többször is mentettek.

„Az edző a bíró!" – ismeri fel egy lurkó a nézőtérről Szabó Attila játékvezetőt, akik kiegyensúlyozottan, jól vezeti a találkozót. A második félidőben a zetelakiak mégis számonkérik rajta a Sporting egyenlítő gólját: Gagiu Zsolt lépett meg, szerelni próbálta egy védő, de a labda továbbpattant, rávitte a kapusra, majd a jobb alsóba gurított (1-1) – a vendégek szerint kézzel vitte tovább a labdát, a bíró szerint testtel. Nem sokkal később már nem volt, amit szóljanak a kékmezesek: Chiratcu szépen fogott le egy labdát, majd a léc alá durrantott tíz méterről. (2-1).

A sportingosok örvendezése után a mérleg átbillent, s innentől kezdve már csak egy csapat volt a pályán: Miklós vezetgette a labdát, majd jobbal kilőtte a bal felsőt (3-1), s ekkor már nem volt kérdés, hogy ki nyeri a meccset. Az udvarhelyiek Szőcs László nélkül (négy sárgalap miatt a lelátón szurkolt csapatának) is megtették azt, amit elvártak saját maguktól, simán hozták a második félidőt. A vége felé a zetelakiak már nem bírtak védekezni sem, Bakk István húzott el üresen a jobbszélen, majd a tizenhatosba beérve a rövid felsőbe zúdította a labdát (4-1).

Nem ért véget még ezzel sem a gólgyártás, a hosszabítás perceiben a csereként beállt Kiss Aladár tette fel az i-re a pontot, egy jobboldali beadást kapásból küldött kapura, a labda a vendégkapus tenyeréből pattogott a hálóba (5-1).

Ezt a gólt valahogy úgy kell elképzelni, mint amit az 1996-os Eb-döntő hosszabbításában Oliver Bierhoff szerzett a csehek ellen – akkor az aranygólnak minősült, a németek megnyerték az angliai Eb-t. A Sporting győzelme is fontos lépés volt a bajnoki cím felé, de vasárnap az üldöző Farcád is szintén 5-1-re verte Betfalvát, így maradt a két pontnyi különbség a két csapat között, s csak jövő héten dől el, hogy ki lesz a bajnok idén az Udvarhely körzeti bajnokság A csoportjában.

Amit láttunk, hallottunk

Pálya: ismerős hely, ezen egykor nagy meccseket játszottak, a lebontott lelátó egy kísértetvárost idéz.

Eredményjelző: van, a régi, de utoljára tavaly, a 3. Ligás meccseken használták. Most nem.

Öltöző: van.

Nézők: mintegy huszan, csendben, néha be-beszélnek az ismerős játékosoknak.

Durvaság: nem volt említésre méltó keménység.

Összkép: nem volt könnyű a Sporting a győzelme, iszonyatos meleg volt.