A talján- amcsi fúzió első közös megmozdulása egy, a Dodge kínálatában már szereplő, hétüléses családi egyterű európaiasítása, ami a Freemont névre hallgat. Forradalmi újításokról nem beszélhetünk mivel tulajdonképpen Fiat jelvény akasztottak a Dodge Journey-re, áthangolták a futóművet illetve csiszoltak egy kicsit az összképen is, hogy az enyhén kocka design emészthetőbb legyen az európai fogyasztók számára is.

A Fiat szerint éppen annyit csiszoltak az autó belsején, hogy az igénytelenség ne rettentse el az európai vásárlókat. Ez sokat elárul az amerikai autók összeszerelési minőségéről, az ottani fogyasztók elvárásairól illetve az európai-amerikai tervezők elképzeléseiről, már ami az autók belső terét illeti. Azért nem annyira rossz a helyzet, de be kell látnunk, hogy az olasz tervezők lendületes formavilága merőben eltér az amerikaiak olykor túlzottan betokosodott, kockásító design gyakorlatától.

Olaszországban a múlt hét elejétől lehet leadni az első rendeléseket az új modellre, a típus romániai bevezetéséről egyelőre nincsenek pontos részletek.

Érdekes, hogy Freemont bevezetésével a Fiat saját magának állított konkurenciát, hiszen az új Doblo, mely szintén egy családi egyterű, határozottan olaszos küllemmel, kapható öt- és hétüléses kivitelben, oldalsó tolóajtókkal, többféle motorral és felszereltséggel.

Felszereltség és árak

Első körben a jövevény két felszereltségi szinttel lesz kapható, 2.0 literes multijet dízelmotorral, amely 140 vagy 170 lóerős is lehet.

Az alap verzió a Standard megnevezést kapta és 25.700 euróba kerül. Ezért kapunk hét ülést, háromzónás digitális klímát, tempomatot, 4,3 colos érintőképernyős navigációt, gumiabroncs-nyomás érzékelőt, kulcs nélküli indítást és 17 colos könnyűfém kerekeket.

Az Urban számít a második szintnek, ez 1500 euróval kerül többe a Standardhoz képest. A városi vagányok verziója a szegényesnek egyáltalán nem mondható alapfelszereltséget a következő különlegességekkel gazdagítja: kékfog kihangosító, fényérzékelő, bőrrel bevont kormánykerék és váltógomb, parkoló radar, elektromosan állítható vezetőoldali ülés és belső visszapillantó illetve sötétített ablakok.

A meghajtásról egy 2.0 literes 140 lovas multijet dízelmotor gondoskodik, hat sebességes kézi váltóval. Létezik egy 170 olasz lovat számláló aggregát is, 350 Nm-es nyomatékkal, ami már 1750 fordulat/percnél a rendelkezésünkre áll. Ezzel a motorral a meglehetősen vaskos kasztni 10,2 másodperc alatt produkálja a 100-as sprintet, igaz ezért további 1500 eurót kell leszurkolnunk.

A későbbiekben egy igazi amerikai motor is feltűnik a Freemont-palettán, egy 3,6 literes Pentastar V6-os, mely 272 lóerőt tudhat magáénak. Az erősebbik gázolajos típust és a nagy V6-ost rendelhetjük majd automata váltóval és összkerékhajtással is.

Futómű terén sajnos igazán rosszul álnak a nagy vízen túl: ott a selymes siklás és luxushajós ringatózás a divat és nem a feszes rugózás, a magabiztos úttartás. Hajtűkanyarokról és hegyi szerpentinekről nem is hallottak. Éppen ezért a Fiat teljesen áthangolta a Freemont rugózását és az első futómű geometriáját, hogy sokkal tetszetősebb és emészthetőbb legyen az európai nagyközönségnek.

Egyelőre kérdéses az olasz útleveles amerikai bevándorló sikeressége a helyi piacon. Mindenestre érdekes színfolt lesz majd az európai utakon, főleg ha csak távolról sikerül beazonosítanunk a gépjárművet, megesküdve arra, hogy ez egy eltévedt amcsi, aztán közelebbről megnézve rájöjjünk, hogy igazából olasz kettősügynök.