Legyen cicás? Csipkés? Sportos? Franciás? Netán neonszínű, láncos, műbőr, fodros, bojhos? Vagy ne is legyen?

A tökéletes női bugyit kerestük, de nem bíztuk a véletlenre és két férfit vittünk be a bugyiboltok bugyraiba szakvéleményért. Félretettük az olyan hétköznapi szempontokat, mint a viselhetőség, kényelem és egyéb alap bugyifunkciók. Kizárólag arra hagyatkoztunk, hogy a férfiszemek mitől nyílnak tágra.

Két kollégánk Előd és Ufó vállalták (köszi fiúk!), hogy kiteszik magukat ennek a megpróbáltatásnak és rámutatnak arra, hogy szerintük mit viseljen a végzet asszonya. Akit egyébként a Romárta üzlet kirakatában teljes pompájában meg is találtunk.

Úgy tűnt nem fázik, nem éhes és nem állt el a két lába, pedig, hogy is mondjam...az évszakhoz képest nem volt túlöltözve. Szexi mádám volt mindennel együtt, amit érdemes végignyújtani egy rökámién.

Kétség kívül bugyifronton is otthon volt, és tudta, amit akkor mi még nem: a férfiak is szeretnek virágot kapni.

Ne érjen köldökig!

Nem álltunk ellen a csalogatásának és bementünk megnézni mit ajánl. Az üzletben pár kivétellel főként dobozolt bugyikat találtunk. El is bizonytalanodtak a srácok: bugyik nő nélkül és még dobozban is?

Egyetlen pillantást sem rabolt el tőlük a méret, szín, anyagösszetétel szerint rendezett több polcnyi minőségi bugyikínálat. Az a hat modell, ami közszemlére volt téve, az is zavarba ejtette őket, és nem találtak közülük egyértelmű befutót, bár bizonyos részletek, mint a selyem elvarrás, csipkszegély csiklandozni kezdték a fantáziájukat.

Az olcsónak egyáltalán nem mondható modellek közül végül az előkelő herendi porcelán mintázatra hajazó tangát gondolták elfogadhatónak.

Előd, ahogy tovább nézelődött, megakadt a szeme három nagyibugyin és riadtan szegezte nekünk a kérdést: „Ez mi az?"

Az első sokkon túllépve a két férfi kategorikusan kijelentette, hogy szóba sem jöhet olyan bugyi, ami köldökig felér. Nem is értették a '70-es évek divatját, ami egyébként manapság reneszánszát éli. Hiába trendi a magasított derekú bugyi, nadrág, szoknya, ezeknek a pasiknak nem jön be.

„Nem szeretem a bevágós dolgokat."

− mondta Előd a következő üzletbe menet. Így tudtuk meg, hogy van férfi, aki úgy érzi, hogyha egy nő tangát visel az olyan, mintha pucér lenne, nincs benne semmi sejtelmesség, titokzatosság. Egyszóval a tanga elveheti a meglepetés örömét.

Erre Ufónak rögtön megjelent a képzeletében az a fülledt nyári délután, amikor a tanga mégis tökéletes női viselet, mert egy szoknya alatt nem áll a simogató kéz útjába. De mindez csak akkor élvezhető, ha kellően puha, sima és kerek, ami a szoknya alatt lapul. Másképp semmi értelme az egésznek.

Menet közben az is kiderült, hogy milyen vegyes érzelmeket váltott ki a kétezres évek elején fénykorát élő, csípőnadrágból kikandikáló háromszög divatja. Férfijaink szerint lehetett őrülten szexi, de visszataszító látvány is, attól függően, hogy mi buggyant ki a nadrág vonala fölött.

Legyen pöttyös, csipkés, szolidan sárga

Az újabb bugyibarlangba érve kiderült, hogy szóba se jöhet pasijainknak a sportos, a csillámlóköves és a „szumósan" széles csipkés női bugyogó.

A kínálatot végigpásztázva arra jutottunk, a boxer még belefér, vagyis ahogy Ufó fogalmazott: ki van békülve vele.

Aztán a sok „nem" után, felcsillanó szemekkel szinte egyszerre böktek rá a sárga alapon szürke pöttyös és csipkeszegélyes klasszikus vonalú bugyira. És mi még azt hittük, a pasik mindig valami újdonságra vágynak. Ki érti ezt?

Mikor már kezdtünk elveszni a különböző stílusok és formák között, az elárusító hölgytől kértünk segítséget a megnevezések pontosítására, és a következő csökkenő sorrendet állítottuk fel az alapján, hogy melyik fazon mekkora felületet takar a fenékből. Így következnek egymás után: boxer, bugyi, francia, brazil és tanga.

Ne legyen bőrszínű!

Így megokosodva indultunk tovább a bugyivadászat következő állomására, amely a legszélesebb kínálatot nyújtotta az összes üzlet közül.

A kínaiban hegyekben álltak a bugyik, csak úgy kapkodtuk a fejünket, amíg Előd ki nem emelte a fodros, piros zebracsíkos falatnyit, ami nekünk csak egy mutáns zebrát juttatott eszünkbe, de neki valamiért ez volt a favorit.

Újabban a varrásmentes, mikorszálas bugyi is divat, hogy jobban simuljon a testhez. Ilyent is találtunk, de ezt a forradalmi találmányt valamiért Ufó nem értékelte nagyra: „Olyan, mintha lufi lenne, jön, hogy felfújjam."− mondta, amikor egy neon-rózsaszínt lebegtettünk előtte. A testszínű alsónemű pedig, és most figyeljetek: virslit csinál a nőkből! Végülis egy fokkal jobb, mint a kötözött sonka, nem?

Még mielőtt teljesen kiábrándultak volna a bugyivilágból, szerencsére itt is találtak a fiúk egy játékos darabot, ami követte a korábban megkedvelt sárga bugyi vonalait, csak ez cukin babos babakék volt.

Mellesleg szabadság, elég a bugyi-csomagolás

Természetesen azt is megvitattuk, hogy kell-e találjon a bugyi a melltartóval? Elődnek egyértelmű igen volt a válasza, Ufóról pedig kiderült, hogy nem csak természetvédelmi aktivista.

Bár azt is lehet a természetesség védelmének nevezni, hogy ő a mellfelszabadítási front alelnökeként teljesen fölöslegesnek tartja a melltartókat. A bugyi a nővel kell találjon, a többit el lehet felejteni. Punktum.

A preferált színekkel nem volt könnyű zöld ágra vergődni, ugyanis hőseink szerint alkalomfüggő, hogy mikor melyik jön be leginkább. Na de milyen alkalom? Mikuláskor legyen piros, húsvétkor meg csibesárga?

Azt viszont egy-kettőre leszögezték, nagyon fontos, hogy kilátszon a nő csípője a bugyiból. Az alakformáló, esetleg kismamabugyik, sőt még a mell alá felérő harisnyabugyik is hidegrázást váltanak ki belőlük. Tiszta horror lehet a férfisors.

Mindenek előtt a praktikum

Még jó, hogy a következő állomáson olyan darabokra akadtunk, amelyek gyorsan elfeledtették velük a rémálmokat, belőlünk azonban teljesen másfajta érzéseket váltott ki a puszta látvány.

Felejtsétek el, amit az elején mondtunk. A férfiak igenis gondolnak a praktikusságra. Íme egy olyan bugyi, amit le sem kell húzni. Úgy van megoldva kéremszépen, hogy ne akadályozzon semmit, ami be akar menni, vagy ki akar jönni, mégis mutatós, sőt ékes legyen. Gratulálunk a tervezőnek!

Aztán itt van a lapos lányok legjobb barátja, a push-up melltartó unokatestvére: a popsinövelő szivacsbugyi. Ettől olyan segged lesz, mint Jennifer Lopeznek, és – bár nem próbáltuk ki, de úgy sejtjük – úgy fogod érezni magad, mint egy nem teljesen szobatiszta kétéves.

Az extrém sorozatnak még közel sincs vége, ugyanitt találtunk közlekedésbiztonság szempontjából igencsak hasznosnak mondható neonzöld láthatósági bugyit, egy mozgó célpont azonosítót kizárólag fegyvertartási engedéllyel rendelkezőknek, és minimalista mikulásjelmezt is.

Mindközül a kedvenc

Ezek közül azonban egy sem lett kedvenc, férfijaink előbbre helyezték a romantikát a kalandoknál és ismét egy klasszikus pasztell színű virágmintás darabot választottak. Ennél bugyisabb bugyit nem is találhattak volna – szerintünk, de nekik mégis ez volt a befutó, minden idők legszexibb női bugyija.

Annak reményében, hogy találunk még ennél is jobbat, meglátogattunk még egy üzletet, a Merkúr áruház emeletén. A kínálat itt is óriási volt, akárcsak az alsóneműk nagyrésze.

A kisebb méretűek közül ez a Valentin-napról maradt tüzes rózsacsokor rögtön szemet szúrt a fiúknak. Előd szerint akár jól is mutathat az ilyen bokor egy vénuszdombon, de végül nem képzelték tovább a tájat.

Elég sok volt az állatmintás anyag is, ami csak annyira mozgatta meg Ufó fantáziáját, hogy az az ötlete támadt, minden fehérnemű üzletben létre kéne hozni egy Afrika részleget. Onnan pedig kedvére válogathat mindenki, attól függően, hogy áldozatnak vagy ragadozónak érzi inkább magát. Előbbi választhat például zebramintás, utóbbi pedig tigriscsíkos alsóneműt. Van benne filozófiai mélység, ugye?

A jó nő bugyogója felejthetetlen

Kevésbé tetszett nekik a csupa csipke függönybugyi, de mindketten jónak találták (meg fogtok lepődni) a virágmintás és csipkés szegélyű alsókat.

Hiába magyaráztuk nekik, hogy ezek ugyanolyan formára készültek, mint az a nagyibugyi, amitől Előd majdnem szívrohamot kapott a bugyitúránk elején, az ők fejükben teljesen más kép jelent meg.

Ezen a ponton már teljesen biztosak voltunk abban, hogy a korábban már említett végzet asszonya úgy beleégett a retinájukba, hogy azóta sem látnak mást, csak barna feszes bőrt, sima, kerek idomokat és apró virágokat.

Végül közösen jutottunk arra a következtetésre, hogy nem a bugyitól lesz valaki jó nő. A bugyi attól lesz jó, hogy jól van tálalva, a jó nőnek meg teljesen mindegy, hogy mit visel.

És hogy milyen a jó nő? Az már egy másik írás témája.