Színes » Egészség

Ezzel E-tetnek

Havi keresetünk nagy részét élelmiszerekre költjük. De megnézzük-e, hogy milyen és mennyi adalékanyag van a betevő falatban?

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
gerebemokeuj05

Ne hagyjuk szó nélkül! Jogaink a szülőszobán

Megmondják, mikor szabad bugyit húzni, vagy meg sem...
A kép illusztráció

Marihuánás sütit evett egy négyéves csíki kislány

Kórházba került vasárnap egy négyéves csíkszeredai...
Felemás zokniban a Down-szindrómásokért. Fotó: lismullenns.ie

Felemás zokniban színesebb a világ

Készíts képet színes zokniban, majd töltsd fel a...

e-számok
fotó: hazipatika.hu
szerkesztoÍRTA: LÁZÁR EMESE
2013. november 01., 10:15
0 hozzászólás. 

Ismerjük el, legtöbben nem vagyunk tudatos vásárlók: bevásárláskor a termék ára az egyetlen szempont, ami alapján eldöntjük, hogy mi kerül a kosarunkba. Nem nézzük meg, vagy ha igen, akkor is csak a szavatossági időt, a származási helyet böngésszük, az összetevőket nem.

Részben azért, mert nincs nálunk nagyító, hogy a miniatűr betűkkel írt, kémiai vegyületek nevével sűrűn teletűzdelt szöveget elolvassuk. Holott, ha szánnánk erre időt, meghökkennénk azon, hogy egyes egészségesnek hitt élelmiszerek címkéjén hány mesterséges adalékanyagot jelző E-szám szerepel.

Ezek az adalékok – ha hiszünk a gyártóknak, hogy a valós mennyiséget tüntették fel – nem okoznak kárt a szervezetünkben, de ha túllépjük a megengedett adagot vagy allergiára hajlamosak vagyunk, akkor kellemetlen mellékhatásaik lehetnek.

Mi Ez?

Az Európai Unióban e-számmal jelölik az élelmiszerek gyártásánál engedélyezetten felhasználható adalékanyagokat. Adalékanyag márpedig minden termékben van, a kenyértől a piperecikkekig. Ha sütőport, citromsót, de akár C-vitamint tartalmazó szert teszünk az ételbe, máris egy E-számmal jelölt összetevőt adagoltunk.

Az is igaz, hogy minél kisebb mértékben feldolgozott egy élelmiszer, annál kevesebb adalékanyagot tartalmaz, tehát aki saját maga főzi meg friss hozzávalókból az ételét, az naponta legalább 5 gramm adalékanyaggal kevesebbet eszik meg, mint azok, akik a kész- vagy félkész teremékeket nyelik.

Kell-E?

Az E-számmal jelölt mesterséges vagy természetes adalékanyagok használata a termékek előállítása, tartósítása miatt ma már szinte kikerülhetetlenek. A mesterséges vagy természetes alapanyagokat, kisebb-nagyobb mennyiségben kivétel nélkül használják nem csak az élelmiszeriparban, hanem a kozmetikai cikkek és tisztítószerek előállításánál is.

Európában 1960-ban dolgozták ki azt a rendszert, amely alapján minden termék előállításánál, csomagolásánál, tartósításánál használt és engedélyezett adalékanyagot egy E-számmal jelölnek. A 700 fajta összetevőt 26 csoportba sorolták, de ebből az EU-ban csupán 315-nek a használata megengedett.

eszamok

Az E100-199-ig számozott csoportba tartoznak a leggyakrabban üdítőkben, édességekben, pudingporokban, fagylaltokban levő természetes és mesterséges színezékek. Közülük a leggyakrabban használt a tartrazin nevű festékanyag, ami az aszpirinre és az érzéstelenítőkre érzékenyeknél komoly allergiás tüneteket válthat ki.

A 200-as csoportba sorolták a tartósítószereket, így az összetevőkből ismert benzoesav (E210) és nátrium-benzoát (E211) is ide tartozik. Az E232-es nátrium-ortofenil-fenol a citrusfélék (narancs, citrom, grépfrút stb.) gombaölő szereként használatos. Szembe jutva súlyos égést, szemkárosodást is okozhat és irritálja az érzékeny bőrt. Ezért érdemes a gyümölcsöt hámozás előtt alaposan megmosni.

300-399 – ebbe a csoportba sorolták azokat az élelmiszerek romlását megakadályozó antioxidánsokat, és az ételek savanyú ízét szabályozó anyagokat. Zacskós levesek, rágcsálnivalók összetevői között fordulnak elő. Ebbe a csoportba tartozik az E 300-zal jelölt aszkorbinsav, azaz a C-vitamin is.

A zselésítés, kocsonyásításra használt stabilizátorok, sűrítő anyagok és emulgeálószerek csoportja a 400-as. Ide tartozik például a guargumi (E412). Az emulgeálószereket nem kötelező feltüntetni, ha a gyártók mégis megteszik, akkor 432, 433, 434, 435, 436, 442-essel jelölik.

A csomósodást gátló anyagokat (ilyen például az ammónium-klorid) az 500-599-ig tartó, az aromákat, ízfokozókat a 600-699-ig számozott csoportba sorolták. Utóbbiba tartoznak a glutaminsavak (E620), illetve a nátrium-glutamát (E621), amelynek káros mellékhatásai vitatottak.

Vannak, akik a nátrium-glutamátot az egyik legveszélyesebb anyagnak tartják, míg ezt egyes tudományos kutatások cáfolják. A diabetikus készítményekben előforduló mesterséges édesítőszer, az aszpartám (E951), vagy a fogyókúrázók „cukra", a szacharin (E954) az E900-999-es, azaz a szintetikus úton előállított édesítőszerek, viaszok, szintetikus mázak kategóriájába tartoznak.

A szacharin rákkeltő hatását megcáfolták, de a felhasználását korlátozták az EU-ban, azaz csak diabetikus és csökkentett energiatartalmú élelmiszerekben alkalmazható édesítőszerként. A napi ajánlott mennyiség 5 mg/testsúlykilogramm.

Ártalmas-E?

Fontos tudni, hogy az engedélyezett adalékanyagok a megengedett mennyiségben nem károsak a szervezetre, de ettől függetlenül az érzékenyebb emberekben allergiás reakciót válthatnak ki. Amíg egyesek szervezete jól tűri a különböző színezékek, aromák, ízfokozók, tartósítószerek jelenlétét, addig másoknál ezek az összetevők fejfájást, rosszullétet, de akár asztmarohamot is előidézhetnek.

etelszinezek_gasztrobizarr

Mivel az adalék-anyagokat kikerülni nem tudjuk, nagyon fontos, hogy mindig figyeljünk a mennyiségre, hiszen minden szervezetünkbe kerülő anyag káros lehet, akár a gyógyszerek is, ha az adagolását túlzásba visszük. Akár a gyógyhatású készítményeknél, az E-számok esetében is meg van határozva a napi ajánlott beviteli mennyiség.

Például az E250-as számmal jelölt nátrium nitritből (a nátriumnak a salétromsavas sója, amit a különböző hústermékek tartósítására használnak) a napi ajánlott beviteli mennyiség 0,06 mg/testsúlykg. Ennél több már rákos megbetegedést okozhat.

Az E330-as citromsavnak viszont nincs korlátozva a napi maximális beviteli mennyisége és a közhiedelemmel ellentétben, nincs rákkeltő hatása sem. A fagylaltokban, zselésített ételekben sűrítő- vagy stabilizátorszerként, a kozmetikumokban emulgeáló anyagként használt E415-ös számmal jelölt xantángumi vagy xantángyanta sem káros, viszont kukoricaallergiásoknak nem ajánlott a fogyasztása.


Lenyeled-E?


A cikk megírása után benéztünk a hűtőszekrénybe és kiemeltük a dobozos, kenhető félzsíros ömlesztett sajtot, amit akciós áron vásároltunk. Olcsó volt és ízlett is, de amikor a benne levő rengeteg E-t megláttuk, kicsit elment az étvágyunk.

Ez van benne: E120, E250, E330, E339, E407, E410, E415, E450, E452, E466, E621. Melyik mit jelent? Itt találsz egy teljes listát a használatban levő E számokról.

 

(Forrás: Azok a bűvös E-számok, a TRE-F Egyesület tájékoztatója)



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."