A kórházban fekvő személyek jogairól tartott előadást Geréb Emőke jogász az Édesanyák hete elnevezésű progamsorozat részeként Szentegyházán. A várandósság nem betegség, a törvény azonban nem tesz különbséget a szülő nő és a páciens között, ezért az a néhány törvénycikkely, ami a páciensekre vonatkozik, általános érvényű. Az egész nem több néhány oldalnál ‒ mutatta meg papíron is a törvényeket a jogásznő, majd kiemelte a lényegesebb pontokat.

Jogod van mindenről tudni

A 46/2003-as törvény hatodik cikkelye kimondja, hogy a páciensnek joga van ahhoz, hogy informálják őt az egészségügyi állapotáról, a javasolt orvosi beavatkozásokról, illetve ezen eljárások lehetséges veszélyeiről. A javasolt eljárások alternatíváiról is kell tájékoztatni a beteget, beleértve azt a lehetőséget, hogy nem alkalmaznak kezelést, vagy ha nem kívánja betartani az orvosi javaslatokat a páciens. Ugyanakkor be kell számolni neki a diagnózisról és a prognózisról is.

A 8. cikkely értelmében az információkat tiszteletteljes és világos nyelvezettel kell a beteggel közölni, minimális szakterminológia használatával. Nálunk ez nem nagy divat, de bátran vissza kell kérdezni, amikor nem világosak a latin kifejezések. Az információkat a beteg anyanyelvén, vagy az általa ismert nyelven kell közölni, amennyiben ez nem lehetséges, más kommunikációs eszközt kell keresni. Fontos, hogy egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben tudjuk, mivel állunk szemben, mi fog velünk történni ‒ érvelt Geréb Emőke.

Mindig kérhetsz második szakvéleményt

A 11. cikkely rögzíti, hogy a páciensnek joga van kérni és kapni egy másik orvosi szakvéleményt is. „Ezt ajánlom szem előtt tartani, amikor az ember érzi, hogy nem igazán bízhat meg a kezelőorvosa javaslataiban, vagy csak egyszerűen szeretne egy második véleményt, nem kell a kertek alatt szaladgálni, ezt az orvosoknak is tudniuk kell, benne van az etikai kódexben, hogy a betegnek ehhez joga van."

A következő cikkely azt szabályozza, hogy a beteg, vagy az általa meghatalmazott személy egyszeri alkalommal jogosult megkapni a kórházból való kibocsájtáskor egy írott összefoglalót. Ennek tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálatokat, azok rögzített anyagát, a diagnózist, és az alkalmazott kezelést.

Visszautasíthatsz bármit

Az egyik legfontosabb előírás, hogy a betegnek joga van írásban elutasítani vagy leállítani egy orvosi beavatkozást, vállalva a döntéssel járó felelősséget. Az elutasítás vagy leállítás következményeit az orvosnak el kell magyaráznia, hogy a páciens megértse, mivel jár az. Életmentő beavatkozásoknál más a helyzet, de általánosságban az a lényeg, hogy mi döntünk arról, mi az a beavatkozás, amit megengedünk, jóváhagyunk az adott helyzetben.

Az anya az első

A törvény ötödik fejezete a szaporodási jogok témakörét meríti ki, három cikkely foglalkozik a betegek reprodukciós jogaival. Ezekből az első kimondja, hogy az anya élete az elsődleges, amennyiben a várandósság végzetes és kockázatot jelentő tényező az anya életére vonatkozóan.

A másik kettő arról szól, hogy a betegnek joga van informálódni az egészséges szexuális élet kialakítása érdekében, és ahhoz, hogy a legbiztonságosabb családtervezés módszereit kiválaszthassa.

Jogod van egy kísérőhöz

A 32. cikkely szerint a betegnek joga van a családja és barátai szellemi és anyagi támogatásához az orvosi kezelések teljes ideje alatt. A páciens kérésére a kezelés és ápolás környezetét minél inkább a családi környezethez kell igazítani.

„Ez utóbbit egy kínos mosollyal le is tudhatjuk, mert elég távol áll a kórházi környezet a családi fészek fogalmától, azt viszont vegyük komolyan, hogy jogunk van egy kísérőhöz" ‒ fűzte hozzá az előadó. A kórházi protokoll nem írhatja felül ezeket a dolgokat, hiába hivatkozik erre gyakran a kórházi személyzet.

Az orvosi etikai kódex

szerint az orvos teljes szakmai tevékenysége kizárólag az emberi lények életének, egészségének, testi és lelki épségének védelmére irányul. Itt nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a lelki épségről sem.

A 7. cikkely szerint az orvos-páciens viszony szigorúan professzionális, és az emberi méltóság iránti tiszteltre, a szenvedéssel szemben tanúsított tiszteletre és együttérzésre épül.

Visszatáncolhatsz, ha mégsem oké

A 11. cikkely azt mondja ki, hogy egyetlen egészségügyi beavatkozás sem történhet meg az érintett személy szabad akaratából és tudatosan adott beleegyezése nélkül. Ugyanezen feltételek mellett ezt a beleegyezést vissza is vonhatja a beteg. Közvetlenül a beavatkozás előtt is mondhatja, hogy mégsem szeretné.

Nálunk sajnos rutinszerűen alkalmazzák a szülés közbeni gátmetszést, tetszik vagy nem az anyának. Pedig az Egészségügyi Világszervezet ajánlása is ellenkezik ezzel a gyakorlattal, a 2010-es statisztika mégis szomorú, Romániában az első gyermekes anyák 68 százalékánál alkalmazták, míg Svédországban csupán 6,6 százalék volt ez az arány, Dániában 4,9.

Látogatni többet szabad, mint gondolnád

Szó esett az 1284/2007-es rendeletről, ami a látogatási programról illetve a kísérő helyzetéről szól.

Az első cikkely leszögezi, hogy az állami egészségügyi intézményekben lévő páciens hozzátartozóinak a megszabott látogatási program hétfőtől péntekig 15 és 20 óra közötti időszakra korlátozódik, szombaton és vasárnap 10-től 20 óráig van. Egy páciensnél háromágyas kórteremben nem lehet több három személynél, és egyszerre maximum két betegnél lehet látogató.

Az intenzív terápiás osztályon speciálisabb a helyzet, ott csak a családtagok látogathatják naponta a betegeket, egyszerre egy, maximum két személy, és szigorúan betartva az osztály rendszabályzatát.

A kritikus állapotban vagy végső stádiumban lévő betegekkel kivételt tesz a törvény, a kórházi osztálytól függetlenül naponta bármilyen órában látogathatják őket a családtagok, sőt kérhetik egy hozzátartozó állandó ottlétét a kezelőorvos engedélyével, ha az osztály körülményei lehetővé teszik ezt. Ellenkező esetben a család részére rendszeres bejárást kell biztosítani, és egy olyan várakozó helyiséget, ami az illető osztály közelében található. Azon betegek esetén, akiknek korlátozott mozgási lehetőségeik vannak, bármelyik osztályon biztosítani kell egy személy állandó bejárási lehetőségét.

Az intenzíven is ott lehetsz a gyerekkel

Az intenzív osztályra beutalt gyerekek esetén biztosítani kell egy szülő folyamatos jelenlétét.

A 14 év alatti gyerekek esetén, ha kérik a szülők bármelyik osztályon megengedhető egy hozzátartozó állandó jelenléte. Ezeknek az igényeknek hangot kell adni, ha szükséges, írásban is kérni ezt a lehetőséget. 14-18 év között szintén bármelyik osztályon megengedhető egy szülő jelenléte, viszont ehhez az osztályvezető engedélyét is kell kérni.

A kórházban fekvő gyerekekre is érvényes minden, amit az anyák jogainál említettünk, vagyis a diagnózisról, beavatkozásról tájékoztatni kell a szülőt, engedélyt kérni rá és vázolni a lehetőségeket, következményeket, illetve ebben az esetben is lehet második szakvéleményt kérni.

A szülészeti erőszak

egy létező, gyakori probléma, a román törvénykezésben azonban még nem szerepel ez a fogalom ‒ mondta a szakértő.

Szülészeti erőszaknak tekinthető minden olyan beavatkozás és bánásmód, amely a szülő nő beleegyezése, tudta nélkül vagy akarata ellenére történik vele vagy újszülöttjével a szülészeti ellátás bármely szakaszában. Ez az emberi méltóság, a betegjogok, a szülő nő önrendelkezési jogának megsértése hatalmi pozícióból. Több nemzetközi szervezet és tudományos fórum is vizsgálja a szülészeti erőszak előfordulását, formáit és hatásait.

Ezek a kutatások azt mutatták ki, hogy a szülészeten elszenvedett erőszak tünetei hasonlóak a nemi erőszakéhoz, emellett nagyon megnehezítik az anya-gyerek kötődést, hatalmas terhet rakva a nőkre és a családokra. Komolyan kellene ezt vegyék a szülészeten dolgozók, hogy egy-egy oda nem illő szóval is milyen károkat tudnak okozni ‒ jegyezte meg a jogásznő.

Azt is elmondta, az édesanyák nagyon ritkán fordulnak a hatóságokhoz, nem érvényesítik a jogaikat, csak extrém esetekről, súlyos műhibaperekről lehet tudni.

A kiskapuk

Vannak olyan kérdések, amelyek sem tiltva, sem megengedve nincsenek a törvény által. Ilyen például az ambuláns szülés, vagy az otthonszülés esete. A bevett szokás, hogy a szülő nőt több napig a kórházban tartják, viszont volt már rá példa, hogy valaki a saját felelősségére néhány óra után távozott ‒ mondta Geréb Emőke. Igaz, a kórházi személyzet hevesen tiltakozott is ellene. Az otthonszülés esetében csak arra tér ki a törvény, hogy miként történik a gyerek beíratása, ha az anya nem ér be időben a kórházba. Az egyetlen dolog, ami ide kapcsolódik, és részben szabályozásként tekinthető, hogy a bábák orvosi felügyelet nélkül nem kísérhetnek szülést, csak vajúdást.

Bába nélkül is született már gyermek

A szülészeti osztályokról minden anyukának van legalább egy sztorija. Többen is említették, hogy nem volt fűtés, vagy melegvíz napokig az osztályon, vagy felújítás miatt más betegekkel osztoztak a szobákon.

„Amikor hazaindultunk, a gyerekorvos viccesen megjegyezte, hogy lehet ám fürdetni a gyerekeket, mi csak azért nem fürdettük, mert nem volt melegvíz" – mesélte az egyik anyuka a közönségből.

Olyan is volt, aki csak azért úszta meg a kecskére fekvést és a gátmetszést, mert felügyelet nélkül hagyták a vajúdóban, és a baba hamarabb jött, mint gondolták, az első gyermekes édesanya egyedül hozta a világra.

De előfordult, hogy az anya megkérdezése nélkül adtak be oltást a kicsinek, vagy hogy szidást kapott a nagyapa, amiért hősugárzót vitt be a fűtetlen kórterembe.

A személyzet viszonyulásáról és az állítólagos belső rendszabályzatokról is legendák keringenek, különféle tapasztalatok alapján. Ezek alapján a nőgyógyászati és szülészeti osztályokon állandó téma, hogy a páciensek viseljenek-e alsóneműt, vagy hálóingben feküdjenek-e egész nap.

A hasonló esetekben érdemes legalább egy panaszt benyújtani, hangot adni a problémáinknak, ne hagyjuk szó nélkül a jogsértéseket ‒ foglalta össze mondandóját Geréb Emőke.