Színes » Életmód

Székelyderzsben nem szegény a templom egere

Ha mai nyelven kellene megfogalmazni, akkor a székelyderzsi erőd-, vagy vártemplom multifunkcionális. Még napjainkban is.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
Illusztráció/ Szabó Apor

Óraátállítás: utoljára ugrálhatunk az időben

Az Európai Unió megszavazta, hogy az idei lesz az utolsó...
Kilyén Károly, a tökös gazda fotó: Szabó Apor

Tökös gazda: nyolcan hozták fel a kertből

Az első két kísérlet sem volt semmi, harmadszorra...
Bara Kinga elárulta, hol nyaralt Udvarhely fotók: Simó Veronika

Szeretjük, ha ellátják a bajunkat

Tudjuk, hol süttetted a hasad a nyáron, és azt is, hol...

derzs templom-4
Fotók: Kakasy Botond
szerkesztoÍRTA: BEDŐHÁZI ATTILA-CSABA
2014. szeptember 18., 11:04
0 hozzászólás. 

Amellett, hogy unitárius templom, a helyiek gabona- és szalonnatárolója, igaz, az erőd szerepét mára elvesztette, viszont látványosságként jól szerepel: az UNESCO Világörökség része.

Folytatódik a Homoród-Rika-Küküllő Leader Egyesület Érték-kaland (ÉK) elnevezésű kezdeményezése, melynek célja, hogy az egyesület által lefedett térség közismert vagy éppen rejtett értékeit felleltározza, megismertesse, továbbá játékok és túrák által tovább népszerűsítse. Készül tehát térségünk ÉKességeinek leltára, gyalog- és biciklitúrákkal fűszerezve. Az Érték-kaland médiapartnere az uh.ro.

Katolikusnak indult, unitárius lett belőle

1270-ben épült egy kis katolikus templom, amit a 15.-16. században teljesen átépítettek, majd unitárius templom vált belőle. A 16. században erősítették meg toronnyal és fallal, aztán először négy, majd egy ötödik bástyával. Történt ugyanis az 1800-as évek elején, hogy a talaj „vizessége" miatt leomlott, kidőlt a várfal. A hosszú falrész közepére az utolsó bástyát erősítésnek építették.

derzs templom-15

A különálló templomtorony 38 méter magas, két harangja van, egy kisebb és egy nagyobb. A várfal kőből készült, 6 méter magas, belső oldalán körfolyosó, ún. gyilokjáró futott körbe. Innen lehetett védekezni.

A várkerítés a mai formáját a 18. század második felében nyerte el, ekkor építették át a székelyderzsiek: fedett színeket hoztak létre, hogy tárolni tudjanak – magyarázta idegenvezetőnk, Árkosi Gyöngyi, aki a helyi önkormányzatnál dolgozik, és másodállásban idegenvezetőként mutatja be a derzsiek nagy büszkeségét.

Kettős szerepet kapott a fal

Gyöngyi gyorsan hozzáteszi, hogy szuszékokat és hambárokat hoztak be a derzsiek, ezekben a falu határában megtermett gabonát tárolták a várfal árnyékában. Napjainkban 4-5 ilyen szuszékban van gabona. Régebb a kenyérgabonát hozták be, manapság pedig inkább a vetőmagokat.

derzs templom-7

A derzsi családok a bástyákban manapság is szalonnát tárolnak. A rendszer régóta jól működik: szerdánként lehet a bástyákba felmenni, és elvinni vagy behozni a füstölt szalonnát.

Szerdán reggel harangozáskor – attól függően, hogy nyári, vagy téli időszámítás van – reggel hat és hét körül a harangozó nyitja ki a bástyákat, felmegy velük, le-, illetve kiveszik, ami kell.

Szalonnát is ehetne a templom egere

Idén három bástyában tároltak szalonnát, ebből egyet mi is szemügyre vettünk. Egyébként nem mindenki engedi, hogy megnézzék a szalonnáját, ezért az idegenvezetőnek csak egy bástyához van kulcsa.

derzs templom-5

„Nem mindenki engedi meg, hogy nyitogtassák az ajtót" – mondja Gyöngyi.

Régebben minden család kapott négy szöget (ezeket a gerendába verték be, erre akasztották a szalonnát), ezeket lehetett örökölni. Egyébként a harangozó ma is tudja, hogy kinek hol van a szöge. Arra a kérdésünkre, hogy történtek-e visszaélések, hiányzott-e a sonkából, szalonnából, Gyöngyi félig komolyan válaszol: itt sem jobbak az emberek, mint máshol, biztos történt ilyen, de ez nem jellemző, ő nem is tud ilyenről.

„Egy darab szalonnáért nem kockáztatták az emberek a becsületüket. Régen a közösség kitaszította azt, aki lopott" – teszi hozzá.

derzs templom-3

Rögtön feltevődik az is, hogy Székelyderzseben nem szegény és nem éhezik a templom egere. Gyöngyi erről is felvilágosít: „hogy egér van-e, azt nem tudom, de macska van a templomudvaron."

A helyiek úgy tartják, hogy azért is jobb az itt tartott szalonna, mert nem keményedik meg a bőre. Korábban homokos volt a padló, a lecsepegett zsír ezzel cseppkőszerű képződményeket alkotott. A várfal és a bástyák felújítása után már nem maradt homok.

A bástyából és a várfaltól, és persze a templomtoronytól a különálló templomhoz vezet Gyöngyi.

Petki János, az önfeláldozó

A szentélyt az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat pedig az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emeletet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel 1605-ben Giorgio Basta Erdély-dúlása után alakították ki Petki János költségén.

derzs templom-16

Petki János Erdély kancellárja volt, a derzsi egyházközség gondnoka. A Petki család címerén egy saját húsát kitépő pelikán, az önfeláldozás jelképe látható, amihez nem volt hűtlen a kancellár. Amellett, hogy saját költségein alakította ki a védelmi emeletet, még az egyik harangot is ő öntette 1609-ben. Petki János egyébként I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem anyai nagyapja.

A Petki család kriptája a régi templomhajó alatt helyezkedik el.

A CD-s freskó

A templom az 1500-as évek végéig volt katolikus, utána, ahogy a falu gazdagabbjai áttértek az új hitre, unitárius lett. A freskókat ekkor meszelhették le, és 1887-ig így is volt. A 1720-ban épült karzat azonban teljesen elvágja az északi falon található, Szent László legendáját elmesélő freskó első jelenetét.

derzs templom-13

További freskók a déli falon is láthatók: Pál apostol megtérésén például felfedezhető a készítő mester önarcképe is, aki szakállas katonaként jelenik meg a falfestményen. A katona a zászlójának latin nyelvű feliratából az derül ki, hogy a falkép 1419-ben készült.

Egy másik freskóról, amin Mihály arkangyal szerepel, egy nemrég megesett történetet mesél el idegenvezetőnk. Az angyal páncélos ruhában látható, kezében dárda és egy mérleg, amelyen a jó és a rossz, az tiszta lélek és az ördögök szerepelnek. Utóbbiak magasabban, mert győzött a jó, még úgy is, hogy malomkővel próbálják átbillenteni a mérleg nyelvét.

derzs templom-18

„Mikor a malomkövet látom, mindig elmosolyodok, mert volt itt egy tábor a nyáron gyerekeknek. A gyerekek a malomkövet nem ismerik, egy kislány megjegyezte, hogy nézd meg,még egy CD-t is felfestettek a falra. Azóta mindig eszembe jut a CD-t formáló malomkő" – regéli Gyöngyi.

Miklós Derzsi apa-pap

- mondja az idegenvezetőnk, amikor azt kérdezzük, hogy mit jelent a téglán látható rovásírás. Az 1929-ben végzett javítási munkálatok során a kinti, bejárat melletti befalazott ablak kibontásakor került elő egy rovásírást tartalmazó tégla. Keletkezésének idejét egyelőre nem tudták meghatározni, a szakirodalmi ismertetések az 1274 - 1431 közötti időszakra teszik.

derzs templom-12

Nemrég rovásírás-szakértők jártak a templomban, és ők azt állítják, hogy nem székely rovásírással írták a sort, ez az írásforma volt elterjedve az egész Kárpát-medencében.

Németh Gyula szerint "Miklós derzsi pap" és "Miklós zsidó pap", valamint "Miklós Derzs apapap" változatok egyike szerepel a téglán. Csallány Dezső sikeres kiigazítások után a következő megfejtést tette közzé: "Miklós KÁNToR PAPaTYA".

Lekerül, ha megnősül

Rengeteg emlék, érték fedezhető fel a templomban: a padok 1790-ből valók, az első orgonát 1837-ben szerelték fel, a másodikat 37 évvel később, ez ma is működik.

A derzsi szokások szerint a férfiak és nők külön ülnek, sőt, ahogy a családoknak megvannak a saját szegeik a bástyákban, úgy megvannak a saját padjaik is a templomban.

derzs templom-11

„A Déneseknek, a Brókoknak megvan a saját padjuk. A férfiak a baloldalon, a nők a jobboldalon ülnek, a fiúk pedig a karzaton, de ha megházasodnak, akkor lekerülnek onnan" – kapjuk a magyarázatot.

Gyöngyi hozzáteszi az ülésrendhez, hogy például a pap és a kántor nem verekszik, mert külön utakon jár. Ez azért van így, mert az orgonához egy másik templombejáraton lehet feljutni.

Megkerülik a jégverést

A szokásoknál maradva idegenvezetőnk elmondja, hogy még egy helyi jellegzetesség tartozik a templomhoz, ez a június utolsó szombatján történő jégverésnapi határkerülés.

derzs templom-8

A népszokás 1815-re vezethető vissza, akkor ugyanis a székelyderzsi határt úgy elverte a jég, hogy semmi sem maradt, tönkrement a vetés, nagy szegénység jött. Egy idős asszony az egyházközségből azt álmodta, hogy ez többet nem fog bekövetkezni, ha a székelyderzsiek minden évben szánnak egy napot arra, hogy megkerüljék a székelyderzsi határt, s azért imádkoznak, hogy Isten őrizzen minden természeti csapástól.

Az álmát elmondta az egyházközség vezetőjének, aztán kijelöltek egy napot, minden év június utolsó szombatját, amikor a határkerülés mellett a konfirmálók szülei búzakoszorút fonnak. A pap minden búzatáblánál, vetésnél megáll és megáldja a termést. A búzakoszorút a templomban helyezik el egészen a következő év júniusának utolsó szombatjáig, akkor ismét egy frissen fonott koszorú kerül a helyére.

derzs templom-17

A derzsiek mai napig kerülik a határt, idén például olyan sokan voltak, pedig még a szomszéd falvakból is kértek szekeret és lovat. A fiúk lóháton, a nők, lányok, idősebbek pedig szekéren járják végig a határt.

„Sokan jöttek vendégségbe, de ez ilyenkor így szokott lenni" – mondja Gyöngyi, akitől azt is megtudjuk, hogy nem csak a határkerülést, de a vártemplomot is rengetegen látogatják.

Júniustól augusztus végéig enni sem tudunk rendesen, annyi a turista – teszi hozzá, majd sorolja is azokat a nemzeteket, akik megfordultak a templomban: kínai, japán, osztrák, spanyol. Az utóbbi időben román turisták jönnek többen, ők végignézik az országban található Világörökséghez tartozó érdekességeket, így Székelyderzsbe is ellátogatnak.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."