Az illat kommunikációs eszköz. A szagok időnként megmenthetnek, az illatok meg segítenek az időgazdálkodásban, a pontosságunk és a memóriánk javításában. A görcseink, a félelmeink oldhatóak lelkünknek jóleső illatokkal. Egy nő képes felismerni a hozzá illő és hozzá nem illő férfit, ha megérzi annak természetes illatát. Egy férfi is, csak a nőknek jobb a szaglása.

Tudtam meg Kökény Rékától, aki mindig úgy köszön el, hogy illatos napokat kíván és tanácsaival nemcsak illatos üvegcséket javasol beszerzésre, hanem a szemléletünket is képes alakítani.

Évek óta rajta vagyok a tematikus levelező listáján és bár nálam mindig halomszámra állnak a levelek a postaládámban, az övéi sosem kerültek az olvasatlanok közé, mert mindig van bennük valóban hasznos tanács, gondolatébresztő tapasztalat, személyes élmény és célirányos tudás. De Réka számomra úgy is érdekes, mint egy kivételes szakmájú személyiség.

Az ő szakmája ugyanis szemléletfejlesztő aromaterapeuta, ami annyit takar, hogy rendelkezik a terápiás illóolajok keverési tudásával és praktikájával, melyekhez szemléletfejlesztő gondolatokat is társít. Érzéki világba kalandoztam, mikor arra kértem őt, hogy mutassa be az illatok és szagok világát személyes világlátásán és tapasztalatain keresztül.

Mi vitt rá arra, hogy komolyan vedd az illatokat?

Első szakmám szerint közgazdász és ezen belül is a „nem növekedés", a fenntarthatóság, a környezettel való együttélés híve vagyok. Úgy gondolom, hogy a problémáink nagyobb része a szemléletünkből fakad, így elsősorban magunkon kell kezdenünk a munkát.

Ezért történt meg az, hogy egy napon kimondtam, hogy nem szeretnék többé olyan cégeknek dolgozni, melyek az emberek egészségére törnek és teljesen elferdítik a szemléletüket. Ez nem könnyű út, de remélem, hogy képessé válok arra, hogy néhány embernek fényt mutassak az alagút végén. Tudom, hogy ez életem végéig kemény tanulást igényel, de én szeretném élvezni ezt az utat. Ebben szeretnék jelen lenni.

Az illatok világába az orrom vezetett. Mielőtt elkezdtem foglalkozni az aromaterápiával már viszonylag jól meg tudtam különböztetni az illatokat, szagokat, de én is a szintetikum használók széles tömegéhez tartoztam. Fogalmam sem volt, hogy mi a különbség a kettő között, csak ösztönösen éreztem, ha mesterséges illatokat szagoltam.

Mit ébresztenek fel benned az illatok?

Nagyon élvezem, amikor olyan gyakorlatot csinálhatok, hogy egy illóolaj megszagolása kapcsán el kell mondanom, számomra mit mond, mit súg az az illat. Kiválóan be tudja kapcsolni a jobb agyféltekés működést, a kreativitást. Ebben nagy hiány van manapság.

Hiszek az agyi plaszticitásban. Az emberek többsége el sem tudja képzelni, hogy milyen csodákat lehet művelni az agy trenírozásával.

Mi a legkülönlegesebb az illatokban számodra?

Az illatokban a titokzatosságot, a változékonyságot és a hatékonyságot szeretem a legjobban. Ahhoz, hogy megtanuljak jól keverni, rendkívül sokat kell gyakorolnom. És még akkor sem fog minden keverékem tetszeni mindenkinek az illatok szubjektív megítélése miatt.

Ez tiszta alkímia. Keverek, kavarok és mindig újabb és újabb tapasztalatokra teszek szert. Közben tanulom a kémiát. A folyamatok egyszerre lelki-spirituális és fizikai síkon zajlanak. Számomra ez nagyon izgalmas.

Szakemberként hogyan látod az emberek és az illatok viszonyát?

Azt tapasztalom, hogy a nagy közönség rendkívül keveset tud az illatokról és az emberek nagyon elhanyagolják a szaglás útján történő érzékelést.

Fogalmuk sincs az orron keresztül belélegzett illatok, szagok hatásáról és arról, hogy micsoda károkat okoznak az egészségükben a rengeteg szintetikum használatával. És azt sem tudják, hogy amit magukra kennek (mert annak is van illata), milyen folyamatokat indít el a szervezetben. Azt hiszem, ha valaki aromaterápiával foglalkozik, elsődleges feladata a tájékoztatás, felvilágosítás, hogy az emberek megtanuljanak felelős módon szagolgatni, kenegetni.

Kökény Rékával ide kattintva veheted fel a kapcsolatot. Amennyiben ki szeretnéd próbálni az illóolajokat, felkereshetsz helyi aromaterapeutákat, akikről egy korábbi cikkünkben olvashatsz.

 Milyen lenne egy illatok nélküli világban élni?

Közelítsük meg ezt a kérdést empirikus úton. Csukjuk le a szemünket és képzeljük el, hogy éppen eszünk valamit. Mondjuk egy finom vanília illatú süteményt. Most képzeletben iktassuk ki azt, hogy érezzük a sütemény finom édeskés, vaníliás illatát.

Mit érzel most? Kialakul benned a kellemes, jó érzés a süteménnyel kapcsolatban?

Azt hiszem, hogy sok dologban a szaglás alapvető része az érzékelésünknek, csak mi ezt annyira természetesnek tartjuk, hogy észre sem vesszük.

A tapasztalat azt mutatja, hogy akinek valamilyen szaglási rendellenessége van, nagyon sok esetben könnyen meglehet, hogy depresszióssá válik és önértékelési zavarai lesznek.

Mi a különbség illatok és szagok között?

Szerintem, mindenkinek mást jelent az illat és a szag. Illatnak nevezzük azt, ami jó hatással van ránk, tetszik nekünk, szagnak, ami nem jó vagy közömbös. Ez általában rendkívül szubjektív. Mondjuk, ha rántott hús sül a konyhában és én éppen belépek, boldogság tölt el, mert imádom a rántott húst és gyerekkorom szép emlékei sejlenek fel bennem, amikor anyukám készítette az ebédet. Akkor keveredett a rántott hús és az uborkasaláta illata.

De például, ha én készítem, és később kimegyek a konyhából, akkor már csak az olajos szag marad meg, amitől úgy érzem, hogy hajat kell mosnom.

Az, hogy valaminek kellemetlen szaga van, tulajdonképpen még az életünket is megmentheti. A szúrós szagú kemikáliák közül soknak káros hatása lenne ránk, ha sokáig szipogatnánk.

Mire hatnak az illatok és hogyan lehet ezt tudatosan használni?

Ha van egy problémánk - fizikai, lelki, mentális - akkor kialakíthatunk a problémánkra egy támogató szinergiát. Tehát hatnak a lelkiállapotunkra és hatnak a fizikai állapotunkra is.

Mondok egy példát. Rengeteg embernek van súlyos koncentrációs problémája. Ez az élet sok területén tetten érhető, például tanulás, munka, időgazdálkodás, stb. Átgondolhatom, hogy erre a célra készítek egy egyszerű keveréket, amiben használhatom például a Rozmaring és a Citrom illóolaját.

Tehát tanulás közben párologtathatunk. És egy extra pozitívum, hogy téli időszakban még a levegőt is fertőtleníthetjük ezekkel az illóolajokkal.

Vagy sok a stressz a munkahelyemen. Ezért használok egy aromadiffúzort, amelybe stresszoldó, hangulatjavító hatású illóolajokat teszek.

Az érzéseinket mennyire alakítják az illatok? Számomra a legtisztább emlékek az illatok és hangok alapján jönnek elő. Miért van ez?

A szaglásunk az egyetlen érzékszervünk, mely által felfogott impulzusok közvetlenül jutnak az idegrendszerbe. Mondhatni cenzúrázatlanul. Természetesen, ha többször előfordul velünk egy helyzet, amelyhez párosul egy illat vagy szagélmény, később könnyebben elevenítjük fel azt az élethelyzetet.

Sokszor feltételes reflexet is kialakíthatunk. Például a fent említett tanulási problémákra. Ha a tantárgyakhoz más-más illatokat csatolunk, agyunk megtanulja a párosítást és egy vizsgahelyzetben erre az illatkombinációra elkezdi visszaadni a tanultakat.

Az illóolajokat termelő növények a növényvilág legintelligensebb fajai. Az illatokon keresztül kommunikálnak. Igen, vannak olyan vegyületek az illóolajokban, melyek kifejezetten javítják a memóriát, serkentik az agyműködést.

Mi befolyásolja azt, hogy milyen illatot kedvelünk? Vannak alapillatok-szagok?

Ha illatokkal foglalkozol, teljes mértékben egyéni reakciókat várhatsz csak. Talán azt állíthatom, hogy vannak általánosan elfogadottabb illatok, mondjuk egy narancs. De 100%-ban semmire nem lehet azt mondani, hogy na, ez mindenkiben jó érzést kelt.

Annyira mások vagyunk és olyan komplex a lelki-fizikai felépítésünk, hogy minden bizonnyal találnánk olyan embert, aki még a narancsra is azt mondja, hogy nem szereti.

Ha terápiában vagyunk, akkor többféle szemlélettel is keverhetünk illatot. Ha valakinek fizikai problémája van, akkor arra keresek hatóanyagot. Esetleg fáj a háta, feszültségben van, akkor hasznos lehet izomlazító, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító keveréket készíteni. Ha depressziós, akkor antidepresszáns, hangulatjavító tulajdonságú illóolajokat keresünk. A lelki eredetű problémáknál kifejezetten fontos, hogy a kliens számára kellemes legyen az illat.

Az illóolajok esetében meg szoktuk kérdezni a klienst, hogy milyen illatokat szeret, mondjuk füves, fás, virágos, citrusos, stb. Ezek a mi alap illatkategóriáink.

Meg lehet szokni bizonyos szagokat, melyek elsőre elviselhetetlennek tűnnek? Át lehet írni bizonyos illatokra válaszként adott reakcióinkat? Hogyan működik ez?

A minap be kellett mennem segíteni a férjemnek egy műtétnél. Nem volt senki rajtam kívül, meg kellett mentenünk egy kutyust. Olyan betegsége volt szegénynek, ami számomra gyötrelmes büdös volt. Kemény mentális munkámba került, hogy ne legyek rosszul. Vicces lett volna a helyzet. Olyan ez, mikor szülés közben elájul az apuka.

De saját tapasztalatom, az, hogy bizonyos tudatosítással úrrá lehet lenni a büdösön is. Illetve létezik a habituáció vagy megszokás.

A válaszreakcióink nagyon sok mindentől függhetnek, nem feltétlenül átírjuk őket. Alakíthatja az élethelyzet, adott lelkiállapot és még sok más. Például gyerekorom süti élményei mindig meg fognak maradni.

A szubtilis aromaterápia azonban egy komoly területe az aromaterápiának, de még igen sok kutatást igényel. Bizonyos élethelyzetekben, különböző lelkiállapotoknál más-más illóolajokat használunk és lelki kérdésekben mindig olyan szinergiákat próbálunk kialakítani, amelyre a kliens jól reagál, ami neki tetszik, ami őt megnyugtatja és egyensúlyba hozza.

És olyan is van, hogy egy bizonyos illóolaj illata nem tetszik és néhány évvel később pedig úgy érzem, éppen arra van szükségem.

Étkezés, emésztés szempontjából milyen jelentőséggel bírnak az illatok?

A kérdéssel kapcsolatban csak Pavlov kutyáját tudom emlegetni, a feltételes reflexet. Beleszagolsz az ebédbe és elindul a nyálelválasztásod. Egyenes út.

Sajnos, már sokan nem esznek jó ételeket és nem vagyok benne biztos, hogy az emberek értik, hogy mi a jó minőségű étel, úgy ahogy a jó minőségű illatot sem ismerik. Én rengeteget főzök a családomnak. Időnként illóolajokat használok fűszer helyett.

Az aromagasztronómia nagyon érdekes terület. De sajnos, Magyarországon tiltják az illóolajok belsőleges használatát. Sőt a bolti illóolajok nem minőségi termékek, ezért mindenkit óva intek attól, hogy illóolajat használjon az ételében.

Ehelyett inkább ismét használjuk az orrunkat, szagolgassunk vagy kenegessük a pocakunkat növényi olajban oldott illóolajokkal. A legtöbb illóolajat adó fűszernövény jótékonyan hat az emésztőrendszerre.

Az illatok, szagok napjainkban is képesek befolyásolni a párválasztást?

Azt hiszem, ebben a kérdésben alapvető hibákat követünk el. Azon túl, hogy nincs meg a kellő önismeretünk és nem fogalmazunk meg számunkra lényeges igényeket, saját testünk illatát is elfedjük a másik elől mindenféle dezodorokkal és parfümökkel. Pedig a test illata egy nagyon fontos jelző a párválasztásban.

Azt javaslom a nőknek, jól gondolják át és próbáljanak meg olyan helyzetbe kerülni párjukkal, hogy érezhessék természetes test illatát. Egy nő ösztönösen fogja érezni, hogy ha az a férfi nem hozzávaló (a nőknek jobb a szaglásuk, mint a férfiaknak). És ha nem jön be a teste illata, gondolkodjunk, figyeljünk. Amíg a férjünk illatát jól viseljük, addig minden rendben van. Ha ez megváltozik, kezdjünk figyelni az érzéseinkre és kérdezzük meg, minden rendben van-e a párkapcsolatunkban.

Mi a helyzet a temérdek szintetikus illatanyaggal, azok is ugyanúgy hatnak ránk?

Saját tapasztalatom az, hogy az emberiség saját magát rombolja a szintetikus illatanyagokkal. Amióta semmilyen szintetikumot nem használok a környezetemben, azóta kifejezett rosszullétet tud okozni számomra, ha olyan helyen vagyok, ahol működik egy szobaillatosító, vagy ha egy hölgy túl sok parfümöt használ. A szagláson keresztül mérhetetlenül le tudjuk terhelni a szervezetünket számunkra káros anyagokkal.

Nem vagyok sem kémikus, sem kutató, de a megfigyeléseim alapján azt gondolom, hogy a szintetikus illatok is hatnak ránk. Érzelmi válaszreakciókat váltanak ki belőlünk, de valami miatt az összhatás és a terápiás hatás más, vagy inkább elmarad a természetes illóolajok hatásától.

Azt tapasztaltam a nem terápiás és a terápiás illóolajok tekintetében, hogy a terápiás illóolajoknak valódi fizikai és pszichés hatása van.

Feltételezem, ez azért van, mert az illóolajat termelő növények a növényvilág legintelligensebbjei. Minden évjárat más. Érdekes módon, adott évben felbukkanó betegségek, kórokozók ellen a növények megtermelik magukban a gyógyításhoz szükséges hatóanyagokat. Ezért illóolajuk minden évben más összetétellel rendelkezik szerves vegyületek arányát tekintve.

Ha már egy illóolajat hígítanak valamilyen illatazonos szerves vegyülettel, az már nem 100%-os természetes illóolaj. Sajnos, az európai szabályozás még megengedi, hogy ebben az esetben is ráírják a dobozokra a természetes illóolaj megjelölést. Ha egy illóolajos dobozon azt látod, hogy tartalmaz például még limonent, akkor biztos, hogy szintetikus vegyület van benne.

Van, amire esetleg fokozottan oda kellene figyelnünk, vannak olyan belélegezhető anyagok, melyeknek tudatlanul tesszük ki magunkat nap, mint nap?

Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy nem csak a szintetikus illatok, de minden más kémiai anyag, különös tekintettel a xenoösztrogének, rendkívül romboló hatással vannak szervezetünkre. A xenoösztrogének mesterséges-, idegen hormonok, melyek ösztrogénként viselkednek a szervezetünkbe jutva.

Miben esélyes, hogy található xenoösztrogén?

• élelmiszerekben, melyekben kimutatható a permetszerek maradványa

• egyes csapvízekben

• körömlemosókban, acetonban, körömlakkokban, hajfestékekben

• kozmetikumokban, melyekben kőolaj származékok találhatóak

• öblítőkben – mosó és tisztítószerekben

• festékekben (oldószerek, hígítók, lakkok)

• szőnyegek, ragasztók, PVC, laminált parketta bevonata

• műanyagokban (hő hatására BPA és műanyaglágyító phtalátok szabadul fel belőlük)