Végre tavasz lett, kihajtott, bezöldült, és kivirágzott, ami csak tudott, ezért most az épületek helyett a városi növényzetet próbáltuk felfedezni.

Hogy ne beszéljünk zöldségeket, Kelemen Klára kísért el a városközponti sétánkra, aki a városgazdálkodási osztály munkatársaként a zöldövezetekért felel, és aki szám szerint tudja, hány fa és hány négyzetméter árvácska vagy tulipán van a köztereken.

Kelemen Klára már 1995 óta foglalkozik a városi növényzettel, de nem csak azzal. Ez valójában közigazgatás, a munkakörömnek csak egy része szól a zöldövezetekről, nagyon sok mindennel foglalkozunk, játszóterek javítása, kóborkutyák helyzete, köztisztaság ‒ sorolja a feladatköröket.

A fák, bokrok, növények olyan elemei egy városképnek, amelyekre ha nem figyelünk tudatosan, talán észre sem vesszük őket, mert megszokjuk a látványukat vagy hiányukat, de mégis képesek arra, hogy meghatározzák a közérzetünket. Például azt, hogy szeretünk-e a konyha ablakán kinézni, vagy hogy hova ülünk le szívesen megpihenni a városban gyaloglás közben ‒ vonjuk le a következtetést, miután a szakember szemével is megnéztük a köztereket.

Mi bújik itt?

A növénytani sétánkat kézenfekvő módon a polgármesteri hivatal belső udvarán kezdjük. A látvány egy hónap múlva lesz az igazi, mondja a szakember, amikor az ablakokba is kikerülnek a cserepes petúniák. Addig a tér közepén levő oszlopos tuja, a kúszó boróka, a hamis ciprus, néhány árvácska, az oldalsó virágedényekben a díszfák játsszák a főszerepet, a piros levelű például egy juharfajta ‒ tudjuk meg ‒ és csak azért nincs belőle több, mert nem csak szép, hanem drága is.

Amikor egy térre egy növénycsoportot ültetünk, akkor arra törekszünk, hogy szín, forma, magasság szempontjából egy esztétikus összképet kapjunk, de közben ne takarjunk el egy-egy fontos épületet, szobrot, ne vonjuk el a figyelmet a növényzettel ‒ magyarázza Kelemen Klára. Egy impozáns épület elé például nem ajánlott tíz méteres magasságig megnövő fákat ültetni.

A közterek elrendezése egyébként tájépítész feladata, egy-egy nagyobb felújításnál vagy átalakításnál a növényzetet is pontosan megtervezik. Ilyen esetben a tervezőnek számos szempontot figyelembe véve kell dolgoznia, az anyagi keret csak az egyik korlátozó tényező, az éghajlat, a környező épületek, az autós vagy gyalogos forgalom mind befolyásolják a lehetőségeket.

Tér-tervek

A közeljövőben egyébként a mozi előtti, és a Kisköved utcai teresedés várja, hogy újraszabják. Tervek már mindkettőre vannak, a mozi előtt már évekkel ezelőtt elfogadták a Zenegödörnek keresztelt projektet, de a megvalósítása még mindig halasztódik, a Kisköved utca felső felében is jövőre kezdődik az átalakítás. Ide a jelenleginél több növényzetet ígért a szakember, de az autósok igényeit sem lehet figyelmen kívül hagyni, a parkoló követeli a maga részét. A Szabók utca végében az árok környékét kéne rendbe tenni, hogy minél többen tudják használni, egyelőre a szemetet hordják el rendszeresen a területről.

Addig is, amíg a felújításokra sor kerülne, a városgazdálkodási osztály azon dolgozik, hogy a meglévő tereket karbantartsa. Ebben az évben 425 ezer lejes költségvetéssel dolgozak, ebbe bele kell férjen a fák metszése, szükség esetén kivágása, pótlása, a parkfenntartás, virágültetés, fűnyírás, növényvédelem ‒ sorolja Kerekes. Több ezer fáról, és 720 négyzeméter virágágyásról kell gondoskodni.

A karbantartási munkákra kiírt versenytárgyalást tavaly a Macops Kft. nyerte, a szerződés a következő négy évre szól. A kiírásban megszabják az irányelveket, de hogy valójában milyen lesz a végeredmény, azért mindig lehet egy kicsit izgulni. "Közpénzeket költünk el, muszáj versenytárgyalást kírni, de elég nehéz ezt télen a virágokkal."

A gondozáson is sok múlik, és az anyagiakon is. A virágágyások azért kerülnek sokba, mert azokat öntözni kell, locsolórendszer pedig csak a Rákóczi utca végén és a Városháza téren van, de jelenleg ott sem funkcionál, az áramellátás megszakadt a villanyoszlopok cseréjével, újra bekötni még nem sikerült, de május folyamán feltétlenül szükséges lesz (a szökőkút sem működik anélkül). Máshol locsolóautóval, vagy a tűzcsapokról oldják meg az öntözést.

„Az utóbbi években egyébként is száraz időszakok voltak, praktikusabb lenne több évelő növényt telepíteni az ágyásokba, a mozi előttibe például levendulákat szeretnénk. És ha már a víznél tartunk, több kutat, szökőkutat, vizes helyet igényelne a város. Ez abból is látszik, hogy mennyire népszerű a Bethlen negyedi parkban a szökőkút. Mindenki szívesen jár oda."

Az öreg hölgy, nem tölgy

A hivatal udvaráról kilépve a központi parkot vesszük szemügyre, ezúttal kicsit jobban, mint amikor szokás szerint csak átrohanunk rajta. A városközpontnak ez a része olyan, mint egy idősödő hölgy, akire azt mondják, a korához képest jól néz ki. A ráncok már látszanak rajta, stílusában már inkább marad a klasszikus formáknál, nem kockáztat.

A nagy megújulás itt is tervben van ‒ tudjuk meg ‒ a lámpaoszlopok többek közt ezért cserélődtek ki, de még nem tudni pontosan, mikor lesz a felfrissülés. A kiöregedett akácfákat már próbálják felváltani, tavaly ősszel hársokat ültettek, de a tuják is már negyven-ötven évesek.

„Az átfogó felújítási terv taglalni fogja a növényzet újratelepítését is, de a járdák térkövezéséről is volt szó, ugyanakkor azt figyelembe kell venni, hogy sok itt a megkötés, az épületeket, vagy a Millenium emlékművet nem szabad eltakarni. A park végébe azonban jól jönne néhány magasabb, árnyas fa, mert jelenleg itt nyáron nem sokat lehet időzni. Ide sokat nem fektetünk be, mert ha jön az átrendezési munkálat, akkor biztos minden kicserélődik, de addig is próbáljuk a legjobbat kihozni belőle."

Középen, a nagy ágyásokban tulipánok és árvácskák küzdenek az április végi hőséggel, de hamarosan kicserélik őket az egynyári piros sunpatiensekre. Ez a fajta tavaly már bizonyított, nagy virágú növény, kitölti a teret, és könnyű ápolni, gondozni őket. A külső körben pedig maradnak a kerti rózsák többféle színben, már bontogatják a hajtásokat.

Mit esznek a rózsák?

A kertészek tápoldatot tesznek az öntözővízbe, így jutnak hozzá a virágok, de a cserjék és a fák is jónéven veszik, ha egy kis pluszt kapnak. Az utak, járdák mentén temérdek káros hatás éri őket, sót kapnak a járda széléről, kipufogógázt, a nagy meleg is megviseli őket.

Közben a Rákóczi utca fele vesszük az irányt, ott vannak ugyanis a kertészünk kedvencei, azok a hársfák, amelyekről azt hitte, nem is fognak megélni a kavicsos talajban.

„Ha jól emlékszem, '95-ben ültettük őket. Amikor nekifogtunk gödröt ásni, a járda alapjából ömlött be a kavics, azt gondoltam, beszakad a járda, vagy a fák száradnak el idővel."

Időközben a központi utcán lefele haladva felértékelődik minden árnyékos négyzetméter, és a metszésekről is szó esik.

A fűzfák drasztikus visszavágásán rendszerint megdöbbennek a városlakók, de tudni kell, hogy a fűz gyorsan visszanő ‒ mondja a szakember. Az egyéb fajtákat gyakran a közvilágítás miatt kell durvábban metszeni, hogy ne takarják ki a fényt. Van olyan eset is, hogy a száradásnak indult fákat úgy próbálják ösztönözni, hogy megszabadítják az elhalófélben lévő ágaktól. A Tamási Áron utcában például nem hajtott a juharfák felső egyharmada, valószínűleg nehezen bírják a szennyezést.

Ez a fenyő is sínylődik

a Bancpost épülete előtt, nem sok talajvizet kaphat. A tuják kicsit jobban bírják, de látszik, hogy nem voltak metszve, tudtommal a bank ültette őket ‒ magyarázza a kertész. A szárazság mellett a kártevőkkel a legnehezebb megküzdeni ‒ teszi hozzá ‒ ilyen gondok vannak a kórház melletti gesztenyefákkal és a Vásártér utcában is száradnak vissza az ágak.

Közben megérkezünk a két éve kialakított zöldövezetbe a Rákóczi utcai körforgalmak mellé. Itt a hársfacsemeték még kicsik, egyet ki is törtek, pótolni kell ‒ jegyzeteli fel fejben útitársunk. A növényzetet még itt is lehetne színesíteni, de először várjuk a döntést arról, hogy át kell-e alakítani a gyepet, az autósok szerint ez a dombocska zavarja a láthatóságot a közlekedésben.

Kiderül, a parkosításnak is van divatja, de ez nálunk kevésbé érvényesül az éghajlati tényezők miatt. A telepítésnél elsősorban az a döntő, hogy az adott fajták szárazságtűrő növények legyenek és bírják a városi levegőt, a hideget is. A köztéri bútorzat terén azért próbálják tartani a lépést a trendekkel a tervezők ‒ mondja Kelemen Klára.

„Most már mi is tudjuk, hogy mi az, ami nem bírja. Például a juharfa sor, amit a vasútállomástól a Kauflandig ültettünk, megszenvedte a nagy forgalmat. A dísszilvafák jobban viselik, viszont az élettartamuk is kevesebb, harminc-negyven év, míg egy hársfa hatvan évig is mutatós tud maradni. Az utakat állandóan sózni kell télen, a lakosság elvárása, hogy többszörösét szórjuk ki annak a sómennyiségnek, mint tíz évvel ezelőtt, a növények életkörülményei is megváltoztak, de ezt szerintem senki nem veszi figyelembe."

Visszafele a lakónegyedek fáiról érdeklődünk.

A tavaly nyári viharok óta ez az egyik legkényesebb probléma, sokan ellenségei lettek a fáknak. Egy-kettőre veszekedés lesz a lakóközösségben, ha arról van szó, hogy kivágják-e a fát a tömbház előtt.

A fenyők jelentik a legnagyobb veszélyt, de indokolt esetben a lombhullatókat is kivágják elővigyázatosságból ‒ magyarázza a szakember. Azt, hogy melyik fa veszélyes, egy polgármesteri rendelettel kinevezett szakértői csapat dönti el. Egy lombhullató esetében látszik, ha száradásnak indult, korhadt, megdőlt fa, akkor azt indokolt kivágni, mert egy kisebb szél is kidöntheti. Fenyőfáknál pedig, amelyik már meghaladta a 15-18 méter magasságot, az nagy szélben veszélyes lehet, mert a gyökérzete a felszínen terjeszkedik, nem tud mélyen megkapaszkodni.

Fenyők helyett inkább az őshonos lombhullatókat javasolják épületek közelébe. Sokan ragaszkodnának az alacsony lombhullató fajtákhoz, de azoknak az árnyékuk is kevés a nagy melegben. A fának több szerepe is van, amellett, hogy árnyékot ad, tisztítja a levegőt, még a porszemcséket is megszűri.

„Ezt nem sokan értékelik, mert akinek a lakását árnyékolja, annak nyilván nem tetszik, viszont nem mindegy, hogy a Kossuthon és a Rákóczin sétálunk végig, vagy a Bethlen Gábor utcában, ahol tűz a nap" ‒ érvel Kelemen Klára.

Szemetel a fa?

A városházára rengeteg panasz érkezik, bosszúsak a lakók, takarja a kilátást, a reklámtáblát a fa, veszélyes, szemetel. Ezek a fő vádpontok.

„Ilyenkor próbálom elmagyarázni, hogy milyen jó lesz nyáron, de erre azt mondják, én ne meséljek én nekik, nem akarják seperni a leveleket, nem akarják látni. Az utóbbi időben én nem is vagyok túl népszerű, mert sok az ilyen kérés és sokat kellett visszautasítanunk, mert nem tartjuk indokoltnak" ‒ tör ki a panasz belőle. Ilyenkor nehéz dönteni, valaki mindenképp meg fog haragudni.

A tömbházak közötti zöld területeket egyébként a lakóknak kell rendben tartaniuk, van egy erre vonatkozó tanácshatározat is ‒ árulta el a szakember. „A költségvetésben sosincs elég pénz arra, hogy mindenhová bejárjunk füvet nyírni."

A kertészkedési kedv a fiatalokban már nem dúl annyira, ez a sövényeken látszik a legjobban. A nagyobb beavatkozásoknál, ha fát kell metszeni vagy kivágni, akkor lehet a polgármesteri hivatal segítségét kérni, és akkor is segítenek, ha ültetni szeretne valaki. Tavaly nyáron igényelhettek a lakóközösségek facsemetéket, az idén is terveznek hasonlót a városgazdálkodási osztályon.