Azzal kezdeném, hogy nagyon bírom Szász Jenőt. Ha tudnék írni, egy könyvet írnék róla, igazán karakteres, életízű csávó. Nagy játékos, élvezet látni minden egyes játékát,

kivéve, ha épp veled játszik.

Nagyon sajnálom, hogy nem voltam ott tegnap este a Gondűzőben, mikor felbukkant és átvette a szót, azt azért megnéztem volna magamnak, bizonyára sokat lehetett volna tanulni belőle.

És szívesen megnéztem volna azoknak a Koalíció-tagoknak az arcát, akik ebben a pillanatban sarkon fordultak, esetleg hazamentek, mérgesen otthagyva az ünneplő tömeget. Pedig van olyan közöttük, aki Szász Jenő bizalmas embere volt hosszú időn keresztül.

Én nemrég vagyok udvarhelyi, nem éltem itt a szászjenői korszakban, vagy előtte. De elég sok emberrel beszélgettem, amióta itt vagyok, és egy dolgot biztosra állíthatok: az embereknek

elegük van a Verestóykból és a Szászjenőkből.

Ugyanakkor elegük van azokból a bábukból, akiket a Verestóyk és a Szászjenők bedugdosnak ilyen-olyan helyekre, funkciókba. Elegük van abból, hogy ők minimálbéren tengődnek vagy kínlódnak kis cégecskéjüket életben tartani, míg a Verestóyk és a Szászjenők játsszák itt a zsíros játékukat ezen a hatalmas játszótéren.

Elegük van, egy kis egyenességet szeretnének, korrektséget, becsületességet, emberséget. Élni szeretnének végre, nem másokat éltetni.

Érted, Árpi?

Az, hogy Jenő barátod tegnap este megjelent, és kihirdette személyes győzelmét, az egy pofon volt, mind a csapatod irányába, mind a választóid irányába.

Ha te ezt a barátságot így felvállaltad volna a kampány kezdetén, és akkor adtad volna át a szót neki, ma nem lennél polgármester, ezt gondolom, hogy tudod.

Az udvarhelyiek zöme szereti Jenőt, ugyanúgy, mint én, tiszteli is őt, de nagyon örül, hogy most épp Pesten játszik a Kövér homokozójában, és nem itt nálunk, a városházán.

Mindenki azzal barátkozik, akivel akar, nem akarom én megválogatni a barátaid, de azért jó, ha tudod, hogy ha a te polgármesterséged a szászjenői örökség folytatása lesz, akkor nagyon hamar elveszted a csapatod is és a választópolgárok támogatását is. Egy nagy cirkusz, egy nagy harc lesz az egész,

amit Jenő imádni fog, de te nem.

Árpi, ne feledd, a város népe a bethlenfalvi paraszti becsületes egyenességre szavazott, nem a szászjenői polgári huncutságra!

Bocsáss meg, ha megzavartam az ünneplést, de azért írtam le ide ezeket a sorokat, hogy bármikor vissza tudd olvasni őket. Hogy ne kelljen hetente hosszasan elmesélje neked valaki, hogy hol a baj, csak annyi kelljen mondjon, hogy „emlékszel arra a cikkre?", és te egyből érezd a közvetlen közeledben ólálkodó veszélyt.

Jó munkát kívánok neked és csapatotoknak! Faragjatok Udvarhelyből ismét egy klassz várost. Faragjunk Udvarhelyből ismét egy klassz várost!

Hajrá!