Milyen fiatal és milyen tehetséges – Lőrincz György házigazda vicces kápolnásfalusi mondására Fekete Vince frappánsan egy otthoni, felsőháromszéki ízes mondással replikázott: „se nem ügyes, se nem szép, méges fütyül s énekel". A hangulatot oldó válasz meggyőzte a bemutatón megjelent, többnyire tisztességben megőszült hajú közönséget: a prózakötetében tetten érhető, székelyes humoros heccelődés - nevezzük iróniának? - épp úgy nem idegen tőle, mint a nyíltan vállalt, nemes értelemben vett érzelmesség.

Védett vidék – Fekete Vince magán - ha úgy teszik magányterülete, ahol gyökereznek, ahonnan világgá indulnak a „feketevincésen" komoly, kifele és befele figyelő, az élet dolgaira, a történések miértjeire választ kereső szavak. Soha véget nem érő próbálkozás, játék ez, amely az élet és halál, születés és elmúlás partjain kezdődik és végződik, újra és újra. ,,...kezdődjék megint ugyanonnan / újra, míg recsegve-ropogva kinő / az elszáradt sásból az idő, s vizébe halkan belecsobbanj.../ Születés, pusztulás ott a habban, / újra csak újra, soha meg nem szűnő..."

Védett vidék – mit rejt a cím? A szűkebb és tágabb pátria, a homlok mögött rejtőző, felnőtt ésszel tudatosan még, gyermekként tudattalanul már feltérképezett belső tájak. Egy senki máséhoz nem hasonlítható, nem mérhető, saját (költői) világ – rímekbe szedhető vagy szabad versben szárnyalni akaró. Minden gondolat, ami papírra vetve megosztható másokkal – a másként „védett" vidékeken lakókkal.

Fekete Vince tudatosan akart tanár és/vagy költő lenni. Első, 11 éveses írt „versének" egy régi, két világháború közti, borító nélküli és a nagyapa bejegyzéseivel telerótt megsárgult almanachban talált költemény volt az ihletője, első kötetére érezhetően rányomta hatását Sziveri János költői világa. Aztán, ahogy a jó bor érik, nemesedik, úgy találta meg Fekete Vince is önnön hangját.

Egyéni hangvételű, érdekes képi világú, a szavakkal, a nagy elődöktől örökölt sorokkal is mesteri szinten játszó költő, aki „a hetes váltó jegyében" él - akaratlan. Legújabb kötetével, mint mondta, tudatosan próbált szabadulni az életét már-már mágikusan uraló hetes számjegytől, ám csak a Védett vidék megjelenése után döbbent rá – a hetes szám „tovább üldözi". A bűvös hetes ezúttal két évszám közé „zárva", a hét esztendő lelket magasba emelő lírai termésében „köszönt vissza". Minden nívós irodalmi alkotást és természetesen az igazi jó verset szerető ember örömére. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

Fekete Vince, a Székelyföld folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője Védett vidék című kötetét tegnap délután Lőrincz György író „segítségével” mutatta be.

 

Milyen fiatal és milyen tehetséges – Lőrincz György házigazda vicces kápolnásfalusi mondására Fekete Vince frappánsan egy otthoni, felsőháromszéki ízes mondással replikázott: „se nem ügyes, se nem szép, méges fütyül s énekel”. A hangulatot oldó válasz meggyőzte a bemutatón megjelent, többnyire tisztességben megőszült hajú közönséget: a prózakötetében tetten érhető, székelyes humoros heccelődés - nevezzük iróniának? - épp úgy nem idegen tőle, mint a nyíltan vállalt, nemes értelemben vett érzelmesség.

 

Védett vidék – Fekete Vince magán - ha úgy teszik magányterülete, ahol gyökereznek, ahonnan világgá indulnak a „feketevincésen” komoly, kifele és befele figyelő, az élet dolgaira, a történések miértjeire választ kereső szavak. Soha véget nem érő próbálkozás, játék ez, amely az élet és halál, születés és elmúlás partjain kezdődik és végződik, újra és újra. ,,...kezdődjék megint ugyanonnan / újra, míg recsegve-ropogva kinő / az elszáradt sásból az idő, s vizébe halkan belecsobbanj…/ Születés, pusztulás ott a habban, / újra csak újra, soha meg nem szűnő…"

 

Védett vidék – mit rejt a cím? A szűkebb és tágabb pátria, a homlok mögött rejtőző, felnőtt ésszel tudatosan még, gyermekként tudattalanul már feltérképezett belső tájak. Egy senki máséhoz nem hasonlítható, nem mérhető, saját (költői) világ – amiből minden, ami rímekbe szedhető vagy szabad versben szárnyalni akaró. Minden, ami papírra vetve megosztható másokkal – a másként „védett” vidékeken lakókkal.

 

Fekete Vince tudatosan akart tanár és/vagy költő lenni. Első, 11 éveses írt „versének” egy régi, két világháború közti, borító nélküli és a nagyapa bejegyzéseivel telerótt megsárgult almanachban talált költemény volt az ihletője, első kötetére érezhetően rányomta hatását Sziveri János költői világa. Aztán, ahogy a jó bor érik, nemesedik, úgy találta meg Fekete Vince is önnön hangját.

 

Egyéni hangvételű, érdekes képi világú, a szavakkal a nagy elődöktől örökölt sorokkal is mesteri szinten játszó költő, aki „a hetes váltó jegyében” él - akaratlan. Legújabb kötetével, mint mondta, tudatosan próbált szabadulni az életét már-már mágikusan uraló hetes számjegytől, ám csak a Védett vidékek megjelenése után döbbent rá – a hetes szám „tovább üldözi”. A bűvös hetes ezúttal két évszám közé „zárva”, a hét esztendő lelket magasba emelő lírai termésében „köszönt vissza”. Minden nívós irodalmi alkotást és természetesen az igazi jó verset szerető ember örömére.