Sok kérdést vetett fel a június 12-i vihar utáni állapot, hiszen a városlakók szerint több fa kidőlése, megrongálódása elkerülhető lett volna, amennyiben azokat az elmúlt években szakszerűen metszik, illetve a veszélyesebbnek ítélteket kivágják.

A vihar után nap mint nap városszerte lehet hallani a láncfűrészek hangját, a több mint 130 sérült vagy kidőlt fával sok munka van.

Kérdéseinket elküldtük a polgármesteri hivatal sajtóirodájának, ahonnan két nap múlva megkaptuk a válaszokat. Ezeket most változtatás nélkül közöljük.

Kikből áll a fakivágó bizottság és mikor, milyen szakmai kompetenciák alapján válogatták össze a csoportot?

A fakivágó bizottság erdész, környezetvédő és kertész szakemberekből áll. Ebből három külső tag, Bodrogi Pál erdészmérnök, Ambrus László környezetvédő és Jakab Árpád kertészmérnök, illetve egy hivatali alkalmazott, Kelemen Klára kertészmérnök. Az ötödik személy, egy erdészmérnök, ugyancsak hivatali alkalmazott volt, de munkahelyet váltott, az új tag kinevezése folyamatban van.

Az utóbbi egy évben a bizottság hány, a város területén levő fát vizsgált meg és ezekből hányat vágatott ki, hányat csonkoltatott, illetve hányat hagyott a helyén?

Az év első felében 37 metszési, fakivágási kérés volt iktatva, ebből 13 volt metszési, illetve 24 fakivágási kérelem. 7 beadvány esetében nem tartottuk indokoltnak a kivágást, 17 esetben metszésre, 41 fa kivágására engedély adtunk, ebből 39 fenyő volt.

Körülbelül hány fa van Székelyudvarhely lakótelepi, illetve közterületi zöldövezeteiben, utcáin, parkjaiban, terein? Van-e olyan statisztika, ami a fák korát, illetve fajtáját részletezi (pl. azt, hogy hány százaléka fenyőfa az álló fáknak)?

Az utolsó adatunk szerint 18 806 fa van a város területén, amelyből 2566 fenyőfa. A teljes lista itt tekinthető meg.

A bizottság lakossági bejelentés nélkül tehet-e, illetve tett-e vizsgálatot veszélyes, illetve problémásnak ítélt, gondolt fák esetében?

Igen, a bizottság lakossági bejelentés nélkül is megvizsgálja a veszélyes, illetve a problémásnak ítélt fákat. Minden évben felleltározzák a veszélyesnek vélt (megdőlt, száraz) fákat. Évente kb. 40-50 sérült, veszélyes fát vágat ki a hivatal.

Létezik-e faültetési ütemterve, zöldövezet-gazdálkodási stratégiája a polgármesteri hivatalnak vagy ez a lakószövetségek feladata?

A polgármesteri hivatal gondozásában lévő zöldterület karbantartása előre meghatározott ütemterv szerint történik: a Sétatér, illetve a Bethlen-negyedi park sűrűn beültetett zöldfelület, itt csak pótolni kell a kiszáradt növényzetet. Az útszéli sorfák pótlása minden évben megtörténik.

A lakónegyedekben a faültetés csak a lakókkal közösen valósulhat meg, ugyanis ahhoz, hogy facsemetéket tudjon ültetni a hivatal, szükség van a lakók beleegyezésére is. A múlt heti viharban több mint 130 sérült meg, így ősszel a városháza faültetési program meghirdetését tervezi.

Az előzetes tervek szerint hársfák és alacsony növésű lombhullató díszfák, díszcserjék elültetésére lesz lehetőség. Ugyanakkor fontos, hogy a fák helyét a hivatal munkatársai a lakókkal közösen határozzák meg, hiszen az elvi beleegyezés mellett fontos, hogy a lakók is magukénak érezzék az elültetett fát, gondozzák, hiszen az ültetés utáni két évben locsolás nélkül kiszárad a fa.

Mi történik a július 12-i viharban a város területén kidöntött, illetve ezt követően kényszerből levágott faanyaggal?

A faanyagot a városháza telephelyére szállították. Ennek egy részéből deszka, a többiből tüzelőanyag lesz. Az ágakból fűtőanyagot készítenek, amelyet majd a városi távhőszolgáltató fog felhasználni.

Hány sérült fát kell teljesen eltávolítani, illetve vannak-e olyan fák, amelyeket most szintén kivágnak, mert félő, hogy egy következő vihar esetén veszélyesek lehetnek?

A július 12-ei viharban összesen 132 fa sérült meg, amelyből 56 fenyőfa volt.