„Milyen az a lakodalom, amire nem jönnek el a rokonok? Ez egy elég silány lakodalom. Milyen az a nemzetgyűlés kiválasztás, amin nem vesznek részt, akik részt vehetnének?" – metaforázott az április hatodikai magyar választások kapcsán Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Először járt a három éve megnyitott székelyudvarhelyi Demokrácia Központban, (ma Honosítási Iroda) a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Azért jött, hogy elmondja, a 2011. január elsején életbe lépett kedvezményes honosításról szóló törvény, a kettős állampolgárság intézménye komoly karriert futott be.

Választási számolgatás

Február elejéig 575 ezren igényelték a magyar állampolgárságot, és 510 ezren tették le az állampolgársági esküt. Az utóbbi három évben magyar állampolgárságot szerzett személyek mintegy 20 százaléka él Magyarországon, állandó lakcímmel rendelkezik, így nem tagja a külhoni magyar állampolgárok névjegyzékének.

Erdélyben minden második magyar állampolgársággal rendelkező ember regisztrált a választásokra, és 130 ezer a regisztráltak száma. „Bízunk benne, hogy az előttünk álló bő egy hónap végére ez a szám eléri a 200 ezret" – jelentette ki Németh.

Március 22-ig lehet regisztrálni a választói névjegyzékbe a magyarországi választásokon részt venni szándékozóknak, de azt javasolják, akik biztosra akarnak menni, március 12-ig jelentkezzenek.

A regisztráció után szavazási levélcsomagot kapnak az állampolgárok, ezek kitöltéséről, illetve a regisztrációval kapcsolatos információkról itt és itt tájékozódhat.

A Honosítási Irodák tevékenységét jelenleg a regisztrációs folyamat, és az ahhoz szükséges tájékoztatás tölti ki. Erdélyben összesen 30 iroda működik – tudtuk meg.

Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezetője elmondta, hogy a választások előtti két hétben hosszabbított nyitva tartással várják az érdeklődőket.

Két verekedés, és a nők

„Igazából nem a választások miatt kérik az emberek az állampolgárságot, vagy regisztrálnak, hanem mert úgy érzik, hogy a nemzethez való tartozásnak ez egy természetes eleme" – jegyezte meg Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.

Szerinte nemcsak a Néppárt, hanem minden társadalmi közszereplőnek a feladata a pártpolitika fölé helyezni a „a nemzet választását. Mint az olimpián: a részvétel a fontos" – tette hozzá.

„A magyar demokrácia építése évszázados folyamat, de ha valamihez hasonlíthatom ezt a szavazati jog kiterjesztését a külhoni magyarságra, akkor talán a nők választójogának megadásához hasonlíthatom, ez 1919-ben történt meg, majd talán van egy másik fontos mozzanat is, 1945-ben jött létre az egységes és általános választási jog, amikor a különféle cenzusokat, korlátozásokat megszüntették. Két nagy háború, ahogy a csángók mondják, verekedés, után hozták meg a döntéseket" – fogalmazott az államtitkár.

Az államtitkár azt nyilatkozta, az április hatodikai magyarországi választások jelentősége, hogy az országgyűlés nemzetgyűléssé fog válni, „az egész nemzet legitimitását fogja hordozni az országgyűlés."