A gazdikban az a közös, hogy mindenki családtagként kezeli házi kedvencét. Van, aki kisebbet, van, aki nagyobbat, fajtisztát, törzskönyvezettet vagy keveréket tart.

A jogszabály nem egyformán vonatkozik a fajtatiszta és a keverék, korcs ebekre. Ha a kutyáknak lenne jogvédő szervezetük, akkor már rég az Alkotmánybírósághoz fordultak volna.

A faj- és munkakutyákat nem, minden más ebet ivartalanítani kell, illetve az összes kutyát azonosító chippel kell ellátni. A törvény hétfőtől lépett életbe. Egyelőre chipek nem érkeztek, de már várják az elektronikus azonosítót az állatorvosok.

Potyót, a fajtiszta Jack Russel Terriert gazdája már korábban elláttatta chippel, mert Magyarországról vásárolta és az azonosító nélkül nem hozhatta volna be az országba.

„Kutyaútlevél kellett neki, és így chip is" – magyarázza Attila, a gazdija.

Azt mondja, arra jó a chip, ha elvesz kedvence, és jelenti állatorvosoknál, hogy egy Jack Russel Terrier tűnt el, akkor az állatorvosok minden bevitt ilyen fajú kutyát leellenőriznek, és ha rátalálnak, akkor a chip segítségével azonosíthatják. Így könnyebben visszakerül hozzá.

Arról is megkérdeztük, hogy egyetért-e a kutyák ivartalanításával, Attila azt mondja, hogy egyáltalán nem. Szerinte egy kissé „náci" a megkülönböztetés.

„Csak fajtiszta kutyákat akarnak az egész országban? Ez nem helyes. Ha, mondjuk, egy korcs kutyát vásárolok, kapok és szeretném, hogy kölykei legyenek, akkor mi lesz? Gondoskodok a kutyáimról. Szerintem csak a kóbor ebeket kellene ivartalanítani" – méltatlankodott Potyó gazdája.

Marcit, (aki egy nem törzskönyvezett Fox Terrier) sem szívesen chipeztetné be gazdája.

„Ki van zárva, hogy bechipezzük. Nem fogjuk. Egyiket sem. Ezeknek a kutyáknak van gazdája, nem olyanok vagyunk, akik két nap múlva utcára tesszük a szűrüket" – fogalmaz Ildikó, aki Marci mellett két másik, keverék ebet is tart.

A sterilizálásról pedig az a véleménye, hogy gazdafüggő.

„Nálunk például Marcin kívül mindkét kutya ki van ivartalanítva, mert nem szeretnénk több kutyakölyköt, de Marcit nem fogjuk sterilizáltatni" – teszi hozzá.

Szerinte nincs különbség fajtiszta és nem fajtiszta kutya között, mint mondja annyi „elromlott fajkutyát tenyésztettek ki, hogy az nem igaz".

„Vannak olyan fajok, amik közösülni sem képesek. Nem értem, hogy miért kellene megkülönböztetni a faj és a korcskutyákat, miért kellene nagyobb gondot fordítani egyikre, mint a másikra. Ezt hívják faji megkülönböztetésnek" - jelenti ki a kutyagazdi, majd hozzáteszi, hogy egy három fajtól származó kutya is lehet szép, sőt szebb, mint a fajtatiszta társaik.

Guba (kan) és Szeder (szuka) magyar vizslák gazdája Sándor, aki nagyon helyes dolognak tartja a chipezést, főleg olyan körülmények közt, hogy sokan kutyavásárlás előtt nem néznek utána, milyen ebet is választanak maguknak. Később lepődnek meg, hogy a kis „édibédi kutyus" megnő, a gazdának pedig nincs ideje kielégíteni kedvence mozgásigényét, így az elszökéssel oldja meg a sportolást.

„Ilyenkor, ha nem tér haza, és befogja valaki, akkor egy állatorvosi rendelőben le tudják olvasni a chipen lévő információkat, amik elvezetnek vagy a tenyésztőhöz vagy a gazdihoz. Ez felgyorsíthatja az újra egymásra találást. A törzskönyvezett kutyáknak automatikusan adnak chipet is, így kutyáinknak már van, és a kölykeiket is bechipezzük" – állítja a vizslatulajdonos.

Az ivartalanítással is egyetért azokban az esetekben, amikor a gazdi nem tud olyan körülményeket teremteni a kutyának, ahonnan nem tud elszökni.

„Nekünk is van keverék kan kutyánk, de tudjuk, hogy esélye nincs elszökni, így nem veszélyes más kutyákra. Ha már a törvényalkotó ilyen szépen kitalálta a kötelező ivartalanítást, akkor nem ártana egységesíteni ezen műtétek árát, elkerülve azt, hogy egyes állatorvosi rendelők kihasználják a kutyatartókat, és megbőröljék őket" – fogalmaz a többkutyás gazdi.

Sándor szerint ez a törvény is olyan, mint az EU-s szabályoknak megfelelő disznóvágás, a kérdés csak az, hogy ki, és hogyan fogja ellenőrizni?

„Azt is nehezen tudtam elképzelni, hogy reggel hatkor beállít egy ellenőr a disznóvágás helyszínére, hogy tessék mondani mesét olvastak-e az este a jószágnak? S mire a kérdéssel végzett volna már lódul is a villa nyele. Na, valahogy így vagyok a vidéki udvarokon tartott keverék kutyák ivartalanításának ellenőrzésével is" – teszi hozzá Guba és Szeder tartója.

A Piff névre hallgató keverék border collie gazdája szerint a törvény által kényszerített ivartalanítás brutális és embertelen dolog.

„Egy állattartó számára egy családtag megcsonkításával ér fel. Körülbelül olyan, mintha sterilizálni kéne az emberi rasszokat, hogy többé ne létezzenek meszticek, mulattok stb." – mondja Artúr.

A chipet fölöslegesnek véli, „az állatok nem állambiztonsági kérdések, így elég a könyvecske meg nyakban a kis, névét és telefonszámot jelző táblácska".

„Nem fogom ivartalanítani, maximum chipet kap, de ennyi" – mondja a gazdi, aki utcáról fogadta be kedvencét.

Artúr arra ösztönöz mindenkit, hogy fogadjanak örökbe kutyákat, mert szerinte okosabbak, hűségesebbek, ellenállóbbak a kóborból lett házi kedvencek, és ezzel is életeket menthetünk meg.

Enikő, a cocker spaniel Csacsa gazdája, úgy gondolja, hogy chippel ellátni a kutyát nagyon jó dolog. Ő is Magyarországról hozta kedvencét, és már akkor megkapta az elektronikus azonosítót.

„Ha meglesz a rendszer, amibe az állatorvosok felvezetik a kutya és a gazdi adatait, a chipszámmal együtt, és, ha véletlenül elvesz a kutya, majd valaki megtalálja, a chip szerint visszakerülhet a gazdihoz. Megkönnyíti az utcán levő kutyák azonosítását" – érvel Enikő.

Az ivartalanítást is jó dolognak tartja, mert sajnos az emberek nem gondolják meg, hogy mivel jár egy kölykezés, a kölykök felnevelése, majd gazdához juttatása. Szerinte még messze állunk a felelős állattartás fogalmától ebben az országban.

„Sajnos még sok, drágán vett fajtiszta kutya is az utcán végzi, nemhogy a keverék kutyák, így pedig visszaszorítható lenne az ész nélküli szaporítás" – teszi hozzá.

Dr. Sándor Zsolt állatorvos szerint mindkettőnek megvan a maga helye, a chipezést jó dolognak tartja, mert be tudják azonosítani a kutyákat.

A sterilizálást nem teljesen, mert a nem törzskönyvezett, de fajtiszta kutyákkal kapcsolatban nem egyértelmű a törvény. Ezek külön kategóriát, C kategóriát képviseltek a kutyaversenyen.

„A chipező online regiszter beindult, ebben szerepelnek a kutyák oltásai mellett a sterilizálások is, és megjegyzésképpen ott található, hogy a kóbor és keverék kutyákra kötelező, ám itt sem szerepelnek a fajtiszta, de nem törzskönyvezett ebek. A törvény szerint őket is ivartalanítani kell" – mondja az állatorvos.

Az árakról is érdeklődtünk, de az állatorvos nem tudott összeget mondani, ugyanis a hivatalos chipek még nem érkeztek meg. Vélhetően jövő héten kerülnek az állatorvosi rendelőkbe.

Ami az ivartalanítást illeti, az összegek 100-150 lejtől kezdődnek és határ a csillagos ég. A sterilizálás ára függ a kutya súlyától, az altatótól, az állatorvosi rendelő felszereltségétől.

A chipezést 2015. január elsejéig kell a gazdiknak elvégeztetniük, illetve a jogszabály szerint a keverék és kóbor kutyákat ivartalanítani kell. A legenyhébb kihágásért (a chip hiányáért) például 2 000–5 000 lejig terjedő büntetést is kiszabhatnak.