A család Bakonybélen exhumáltatta Ugron Gábor és neje földi maradványait, hogy hamvasztás után a székelyudvarhelyi családi sírkamrában helyezhessék örök nyugalomra. Az újrahantolási szertartáson a népes Ugron család tagjai, a politikus tisztelői vettek részt.

Családi hagyományként pünkösdhétfőn az Ugron család képviselői nemcsak az Ugron-kápolna ajtaját tárják ki, hanem a kripta zárókövét is eltávolítják. Az oltár jobb oldalán elhelyezett kereszten kis névtáblára került fel hétfőn Ugron Gábor és felesége neve.

A Marosvásárhelyen született Ugron Gábor Székelyudvarhelyen, majd Budapesten, Lipcsében és Genfben tanult. Ezt követően három vármegye főispánja volt, 1915-től országgyűlési képviselőként, 1917-től pedig az Esterházy-kormány belügyminisztereként dolgozott. 1918-ban Erdély királyi biztosa volt. Az 1918 novemberében alakult Székely Nemzeti Tanács egyik alapítója, majd ügyvezető elnöke és a Székely Hadosztály egyik vezetője lett.

Az első világháború után Magyarországon élt. 1951. június 1-jén Jászboldogházára, egy tanya melléképületébe telepítették ki, 1952-ben nyugdíját is megvonták. 1953-tól élete végéig Bakonybélben élt feleségével.

mti