Múlt hétvégén Énlakán jártunk a barátainknál, s meglepődtem, hogy a 136B út sokkal rosszabb állapotban van, mint februárban volt, pedig Incze Csongor megyei alelnök akkor határozottan állította, hogy ezzel az úttal fogják kezdeni a tavaszi karbantartásokat, március 15. után rögtön. Az út most olyan volt, mint egy tojástartó, gödör gödör hátán, helyenként akkora tócsákkal, mint az autónk kétszer. Gyanús, hogy halastavat szeretnének létesíteni ide.

Felhívom Incze Csongort, mondom neki, hogy írok egy anyagot kedvenc utunkról, s gondolkodtam rajta, hogy hívjam-e fel, hazudjon ismét valamit. Ilyet ne mondjak, ő nem szokott hazudni, mondja, majd mikor emlékeztetem, hogy március közepére ígérte a karbantartási munkálatokat, akkor boldogan újságolja, hogy múlt héten elkezdődtek már, járt is kint a terepen ellenőrizni a napokban, és már dolgozik a cég. Előbb padkavágás, sáncásás lesz, utána jön a többi. Sajnálja a késést, melyet adminisztratív probléma, a papírok csúszása okozott.

Mondom neki, ismerem ezt a jelenséget, Udvarhelyen lehet megfigyelni talán legjobban a papírok csúszását, idén is úgy csúsztak a papírok, hogy kampányban lett kész minden. Érti Csongi a finom utalást, nevet is. Cáfolja felvetésemet, majd kiegészíti a késés okát azzal, hogy nem csak a papírok csúszása miatt van minden, hanem például az is fontos volt nekik, hogy a munkálatot végző cégtől a lehető legjobb munkacsoport jöjjön ki ezt a munkálatot elvégezni.

Most már lassan ismerik a cégek munkacsoportjait, és inkább várnak picit, csak hogy rendesen elvégzett munkát kapjanak, ne kelljen minden nap kijönniük ellenőrzésbe, csak heti kétszer-háromszor. Aztán még az is okozta a késést, hogy a cégnek garanciapénzt kell letennie, amivel legtöbbször megvárják az utolsó napot, az még három hét késést eredményez.

Rákérdek arra, tavaly volt-e garancia, és mennyivel büntették meg a céget, elmondja, hogy a tavalyi garancia fejében idén sokkal vastagabb réteget kell lefektetniük, és sokkal jobb minőségű anyagból. Külön figyelmet fog szentelni arra, hogy most jó legyen az út, mert most már személyes ambíciója ez a projekt.

Fél órát beszélgetünk, mond még sok érdekeset, de nem akarom minden ígéretét leírni, mert attól félek, két hónap múlva számon kell kérnem tőle, miért nem tartotta be olvasóinknak tett ígéreteit. Inkább imádkozom, hogy csináljanak már oda egy jó utat, ne kelljen minden évben kétszer-háromszor írnom róla.

Hajrá Csongi, hajrá megyei tanács, hajrá Viaduct! Drukkolunk nektek!