„Mi nem véres kardot, hanem Erdély védőszentjét szeretnénk körbehordozni szülőföldünkön. Összetartozásunkat, a jövőbe vetett hitünket szeretnénk elmélyíteni, most, hogy lehetőség nyílt népünk békés egyesítésére a kettős állampolgárságunk elnyerésével"- írja Böjte Csaba atya az eseményt beharangozó levelében, amelyet teljes terjedelmében a www.magnificat.ro honlapon lehet elolvasni.

A híres és becses relikviát, Szent László király Győrben őrzött hermáját a tervek szerint március 26. és április 11. között több erdélyi településen hordozzák körbe, többek közt Székelyudvarhelyen is. A többállomásos, minden helyszínen szentmisével egybekötött zarándoklat Nagyszalontán kezdődik, majd március 27-én, vasárnap Kolozsváron és Torockón folytatódik. Innen a Dózsa György-Szováta-Nyárádremete útvonalon haladva március 31.-én éri el a menet a legelső Hargita megyei helyszínt, Korondot, ahol délután 5 órától lehet megtekinteni a Szentkorona és Szentjobb mellett a harmadik legfontosabbnak tartott nemzeti ereklyét.

A zarándokút további, Hargita megyei állomásai:

Április 1. péntek, 18.00 óra - Oroszhegy

Április 2. szombat, 11.00 óra - Zetelaka

Április 2. szombat, 18.00 óra - Székelyudvarhely

Április 3. vasárnap, 11.00 óra - Máréfalva

Ezt követően a hermát Csíksomlyón, Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson, Gyimesbükkön, Tusnádfürdőn, Kovásznán, Szászvárosban, Déván és Aradon is meg lehet majd csodálni.

Szent László hermája

Az Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja, Győr városának szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban, a herma sejtelmesen előre tekintő, markáns aranyozott ezüst fejében őrzik.

1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd hermában helyezték el, s évszázadokon keresztül a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült; az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII. század fordulóján alakították át barokk tízágúra. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült. A herma sodronyzománcos mellrésze az Öreg-kontinensen később elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke, amely egy XV. századi átalakítás eredménye. Az Európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles Árpád-házi királyábrázolásunk.

A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök 1607-ben vitte Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki.