Itthon » Közélet

180 perc a tánc és története bűvöletében

A magyar táncok történetéről a magyar táncművészet „Tatája" mesélt s közben a Háromszék Táncegyüttes zenekara húzta, a tánckara járta, aztán Pierrot repítette a Holdig a közönséget.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
oktoberitanacsules01

Élőben az októberi tanácsülésről – átadták a Vasszékely-díjakat

Kivételesen egy órával később kezdődik az...
56osfelvonulasUdvarhely

Megint lecsapott a prefektus a magyar trikolórra

Az október 23-ai díszítés miatt büntette meg a...
Kossuth utcába Kossuth címert!

Lyukas izék a főtéren

Az október 23-ai megemlékezés alkalmából ünneplőbe...

_I6R1T7fs2FI_TdJE28zsk4I/AAAAAAAAInM/l-4BOKmFzJs/s640
_I6R1T7fs2FI_TdJE28zsk4I/AAAAAAAAInM/l-4BOKmFzJs/s640
szerkesztoÍRTA: LÁZÁR EMESE
2011. május 17., 16:03
0 hozzászólás. 

Három óra mágia - a Tánc Tavasza első napjának vendégei, Novák Ferenc „Tata", a sepsiszentgyörgyi és a bukaresti társulat szinte szó szerint elvarázsolta hétfőn este az udvarhelyi közönséget. Nekik köszönhetjük, hogy három órára megszűnt létezni a külvilág, eltűntek a mindennapok gondjai és az esőcseppek monoton kopogását is elfeledtük.

Itthon_muvelodes/tancmuhely1705

Novák „Tata" a szentgyörgyi táncosok és zenészek, egy térkép és egy mutatópálca segédletével korszakról korszakra, tánctól táncig haladva kalauzolta a közönséget a magyar táncok kialakulásának érdekes, írásban eddig nem jegyzett történelmében. A közel kétórás tánctörténeti óra igazi időutazás volt, amely a „semmit nem tudunk arról, hogy mit táncoltak, hogyan mulattak a magyarok akkor" honfoglaláskorban kezdődött, majd a legősibbnek tartott, körtánccal, és az akár nagyböjtben is lejthető női karikázó bemutatásával folytatódott.

Kaptunk ízelítőt a Rákóczi cigány kardkovácsai által kitalált és fennmaradt botosból, a reneszánszkori botrányos udvarlós ugrósból, a legények virtuozitását próbára tevő legényesből is. Járták a táncosok a fülledt barokk szülöttét, a forgóst, amely „olyan, mint a csavart oszlop a templomban". Ropták a reformkor báltermeiben divatos műtáncot, majd a verbunkos következett és a rendhagyó táncrendet egy tüzes, autentikus szatmári csárdás zárta.

Itthon_muvelodes/tancmuhely1705

A közönségnek a nyolcvanadik életévén túl is leckét adott a Mester - szellemi frissességből, humorból, irigylésre méltó szakmai tudásból, tapasztalatból és sztárallűröktől mentes szerénységből. Szívesen hallgattuk volna még, de közel kétórás előadása végén meghajolt és eltűnt a kulisszák mögött, mintegy átadva a rendhagyó történelemórája alatt a levegőt szépen csipkéző tánckarnak, amely a percekig tartó tapsot egy ráadás csárdással köszönte meg.

Az est a bukaresti Masca Színház előadásával, a Holdbéli Pierrot misztikus, de mégis földi, könnyes-nevetős történetével folytatódott. A koncertteremben a múlt század eleji Párizs dekadens, kicsit szecessziós hangulata kelt életre, ahol a Holddal különös, furcsa viszonyban levő, gyengédségre, szeretetre vágyó Pierrot, a commedia del arte-k szomorú, vásári bohóca csetlett-botlott. Láttuk őt a fotográfus, a szerető, a hősszerelmes, a horgász és a sanzonénekes szerepében. Negyven perc fehér pantomim, ahol a bohócruhás, fehérre meszelt arcú színészek szavak nélkül, arcjátékkal és gesztusokkal meséltek. Játék és művészet a javából csodálatos, sejtelmes és rejtélyes holdfénnyel teli utazás.

_I6R1T7fs2FI_TdJE0zhGoWI/AAAAAAAAIm4/OufDsegdkBM/s640

Non! Rien de rien,/ Non, je ne regrette rien (Nem, semmit de semmit/ Nem, nem bánok semmit) búcsúzott a közönségtől a holdkóros vagy inkább Holdbéli Pierrot. Edith Piaf örökzöld, mélabús sanzonja akár a Tánc Tavasza fesztivál első napjának mottója is lehetne. Biztosak vagyunk benne, hogy mindazok, akik szem- és fültanúi voltak a nyitónap két előadásának, „Nem! nem, nem bántak meg semmit". Egyetlen percet sem abból a 180-ból, amelyet a tánc bűvöletében töltöttek el.

Az előadáson készült fotógalériát ide kattintva tekinthetik meg.


0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."