„- E papagáj miatt kívánok panaszt tenni, melyet itt vettem fél órája.
- Á, igen, a Kék Norvég. Mi a baj vele?
- Megmondom én! Döglött, az a baj vele."

A klasszikus angol abszurd humor legnagyobbjától, a Monthy Python Papagáj-jelenetéből idéztünk, ugyanis valami hasonló játszódhatott le a villanyórákkal Székelyudvarhelyen, illetve Hargita megyében. Jó, túloztunk egy kicsit, de a jelenet megérte.

Fotó: Balázs Attila

Történt, hogy az elmúlt hónapokban az áramszolgltató szakemberei – a törvény által előírt amortizációs időket (vagyis ameddig pontosan mér egy óra) betartva – néhány száz lakossági villanyórát kicseréltek a megye területén levő magánfogyasztóknál. Szépre, újra, digitálisra, ami olyan pontosan mér, hogy párja nincs. Ám arra a szolgáltató sem számított, hogy az új villanyórákkal baj lesz, hiszen nem erre voltak „predesztinálva". De az első villanyszámlák után

jöttek az első panaszok.

Például egy Kórház-lakótelepi személy mesélte, hogy normális esetben havonta 40 és 60 lej közötti a villanyszámlája, de az új óra úgy bemérte, hogy egyből 160 lej jött ki. Információink szerint hasonló esetek nemcsak az említett lakótelepen, hanem a város más részein is történtek. Az illető meglepődésére, amikor panaszt tett, az Electrica helyi kirendeltségénél már tudtak a problémáról – de elmondása szerint a kicserélés azért nem tudott megvalósulni, mert a többi, készleten levő óra is (valószínüleg) rossz. Vissza a Monty Python-jelenethez:

„- Akkor kicserélem.
- Ha az ember bármit el akar érni Angliában, rojtosra kell beszélnie a száját.
- Sajnos nincs papagájunk.
- Értem! Értem én!
- Van egy csigánk.
- Tud beszélni?
- Nem igazán."

Szóval valahogy így lehetett az óracserélési szándéknál. Rossz a többi óra is, ezt mondták. De akkor – a viccet félretéve – mi legyen a villanyszámlával? Mert minden bizonnyal rosszul számolta ki az óra a fogyasztást, hiszen jóval többet mért a kelleténél, mert a számlán szereplő összeg a háromszorosa a megszokottnak.

Nem kellett rojtosra beszélnünk a szánkat

Érdeklődtünk az Electrica megyei vezetőjénél, Kovács Artúrnál, akiről közismert, hogy más intézményvezetőkkel ellentétben nála nem kell rojtosra beszélnünk a szánkat azért, hogy megtudjunk néhány, a lakosságot érintő információt.

Akárcsak az udvarhelyi kirendeltség, a megyei vezető is tudott a problémáról. A lényeg, hogy a lakossági bejelentés után a lehető legrövidebb úton kicserélik a villanyórát. Az történt, hogy az új típusú órák közé bekerült néhány száz darab, amelyeknél valóban létezik ez a probléma, valószínüleg gyártási hibáról, hibás beállításról van szó.

Ahogy Kovács fogalmazott, „valóban voltak olyan órák, amelyek nem viselkedtek az előírásoknak megfelelelően". Azonban az itteni kirendeltség tudomásával ellentétben mindegyik nem ilyen, ki lehet őket cserélni, s ennek következménye az is, hogy a hibás számlát semmisnek tekintik, a fogyasztást pedig újraszámolják.

Sok hibás mérőt kiszűrtek már a szolgáltatónál, a fogyasztónak pedig az a dolga, hogy a kirendeltségnél jelezze, hogy az órája hibás, s megoldják a problémát.

Tehát van más papagáj, nem döglött, hanem olyan, ami IGAZÁN tud beszélni. De a bosszúság meg a türelemjáték továbbra is jellemző kisvároskánk mindennapi életére.