Romániában a városiak háromszor több szemetet termelnek, mint a falun élők, és 65 kilogrammnyi csomagolásból csak 5 landol a szelektív kukákban.

Évente több mint egyharmad tonna, pontosan 346 kilogramm szemetet alkot egy a romániai városlakó nevű állampolgár. A falun élők jóval kevesebbet használják a kukát, ők csak 95 kilogramm hulladékot dobnak ki.

A városiak által eldobott dolgok 39, a falusiak szemetének 52 százaléka újrahasznosítható – derítette ki az Eco-Rom Ambalaje nevű vállalat 2012 szeptembere és 2013 augusztusa között, és tette közzé egy tanulmányban.

Kilencmillió román szelektálhatna

Ez a tanulmány tíz év után az első, amely a romániaiak szemetét elemzi mennyiségi és minőségi szempontból, különös tekintettel a szelektív hulladékgyűjtésre, és a kukában landoló csomagolások arányára. Azért készítették el, hogy megvizsgálják, teljesültek-e a 211-es számú, 2011-ben elfogadott ún. Hulladéktörvényben meghatározott célok.

Jelenleg 9 millió romániainak van hozzáférése az Eco-Rom Ambalaje által rendelkezésre bocsátott szelektív hulladékgyűjtőkhöz. A helyi önkormányzatokkal és a hulladékkezeléssel megbízott vállalatokkal együttműködésben a szervezet 450 helységben fejleszti a szelektívhulladék-gyűjtési szolgáltatásokat.

A törvény szerint egyébként 2013-ban a papír és a karton 60, a műanyag 22,5, a fémek 50 és az üveg 50 százalékát kell reciklálni és a kilencmillió romániai szerencsére pont ugyanezeket a szeméttípusokat gyűjti leginkább szelektíven: a papírt, a műanyagot és az üveget tudják megkülönböztetni a többi szeméttől, és szétválogatva gyűjteni a kihelyezett 1.1 köbméteres tárolókban. Leginkább azért, mert csak ezek gyűjtésére helyeztek ki a legtöbb helységben tárolókat.

Ilyen szemetek vagyunk a környezetünkkel!

Említettük, hogy fejenként 346 kilogramm szeméttel alakítjuk évente a környezetünket, és ennek a mennyiségnek a 39 százaléka újrahasznosítható. Az összes városi szemét 18 százalékát, az újrahasznosítható anyag felét, vagyis 134.94 kilót a csomagolás teszi ki.

Több mint 65 kiló műanyag zacskót és társait dobunk a kukába. Ebből 7,8 százalékot, azaz alig 5 kilogrammot gyűjtünk szelektíven. Tekintve, hogy 10 éve még 0 százalékot és 0 kilogrammot válogattunk szét újrahasznosítás céljából, kicsit csökkent a szemétségi faktorunk.

De a tanulmányt készíttető szervezet igazgatója, Sorin Cristian Popescu szerint ahhoz képest, hogy mennyi európai uniós támogatást és egyéb tőkét használhattunk fel erre a célra, nagyon alacsony ez az arány. Az igazgató mégis bizakodó, úgy gondolja, hogy 2020-ra sikerülni fog teljesíteni a kvótát, azaz Románia újrahasznosítható szemetének 50 százalékát reciklálni.

Popescu szerint ehhez arra lenne szükség, hogy az összes szereplő, beleértve az ipart, a hatóságokat és a szemetet kezelő cégeket, sokkal szorgosabb legyen a lakosság informálásában, hogy a szelektív szemétgyűjtés ne csak néhány ökobolond furcsán nézett hobbija legyen, hanem kötelezettséggé és szokássá váljon.

Udvarhely a listavezető

Székelyudvarhelyen az AVE Hargita Kft. gyűjti össze a háztartási szemetet. 2007-től a szelektív hulladékgyűjtésre is lehetőséget adtak, a város területén három fajta (papír, üveg és műanyag) szelektív hulladékgyűjtőt helyeztek ki.

„Udvarhely termeli a megyében az ipari újrahasznosítható hulladék legnagyobb részét, ez a gazdasági tevékenység itt a legerősebb. A szelektív gyűjtőkukák 2007-ben jelentek meg a városban, a lakosság pozitív hozzáállásának köszönhetően egyre nő az újrahasznosítható hulladék mennyisége" – mondta Tóth László, a hulladékgazdálkodási vállalat ügyvezető igazgatója, aki a cég által az elmúlt három évben (2010, 2011, 2012) a városban összegyűjtött szemét- és hulladékmennyiség statisztikájával is szolgált.

Az adatok szerint a vállalat 2010-ben szállította el a legtöbb szemetet és hulladékot a városból, összesen 11 602 tonnát. A Cekend-tetőn levő hulladéktározóba 2011-ben 11 100 tonna, 2012-ben pedig 11 408 tonnányi szemét és újrahasznosítható szerves, illetve szervetlen hulladék került. Az adatok jól tükrözik, hogy tavaly 194 tonnányival kevesebb szemetet és hulladékot termeltek az udvarhelyiek. Ügyes.

A háztartási hulladékból gyűl össze a legtöbb. 2010-ben összesen 10 732 tonnát, 2011-ben 9 943 tonnát, 2012-ben pedig 9 612 tonnát gyűjtött össze, és szállított el a vállalat.

A kihelyezett szelektív tározókban leginkább a papírhulladék gyűlt: 2010-ben 540, 2011-ben 780, tavaly pedig 1 300 tonna. A műanyag palackokból 2010-ben 140, 2011-ben 190, 2012-ben 280 tonnát, az üvegből pedig 52,44 illetve 17 tonnát gyűjtött össze az AVE Hargita.

A komposztálni való hulladékmennyiség növekedést mutat: míg 2010-ben 138 tonna, 2012-ben 143 tonna gyűlt össze, tavaly 199 tonnát szállítottak el a telephelyre.

„Fontos megjegyezni, hogy az újrahasznosítható anyagok csak a cégünk által értékesített mennyiség, mellettünk több cég is foglalkozik hulladék-kereskedéssel, de erre vonatkozóan nincsenek adataink. A lakosság által termelt hulladék összmennyiségének növekedése főként a fogyasztási szokások változásának köszönhető" – fűzte hozzá a statisztikához Tóth.

Blokkosok és házasok

Az AVE Hargita adatai szerint a lakónegyedekben összegyűjtött háztartási hulladék mennyiségének több mint fele, azaz 55,27 százaléka szerves, 10,13 százaléka szennyezett műanyag, 5,06 százaléka újrahasznosítható műanyag, 5,06 százaléka textil, 2,11 százaléka üveg, 2,53 százaléka fém, 1,05 százaléka fa, 0,21 százaléka préselt lemez és 0,42 százaléka veszélyes hulladék.

A magánházakban a háztartási hulladék 61,99 százaléka szerves anyag, 9,5 százaléka szennyezett műanyag, 4,52 százaléka újrahasznosítható műanyag, 4,07 százalék textil, 2,04 százalék üveg, 2,71 százalék papír és karton, 1,81 százalék fém, 1,58 százalék fa, 0,23 százalék préselt lemez és 0,23 százaléka veszélyes hulladék.

Városunkban nem csak a köztisztasági vállalat, de több cég is foglalkozik a szelektív és veszélyes hulladékok gyűjtésével. Korábbi, kétrészes riportunkban részletesen ismertettük ezeket a gyűjtőhelyeket. Információk itt és itt .