Itthon » Társadalom

Áldás és átok is lehet a tehetség

Az iskolának kényelmesebb intelligens gyerekekkel dolgoznia, mint kreatívokkal – hangzott el a Pszinkron 4 első előadásán.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
havashargitasugo

Ezért lett olyan hideg

Megérkezett a hó a Madarasi Hargitára, a hideget itt...
korond26

Valami bűzlik Korondon

Találkoztunk a helyiekkel, a szemétügyről...
Séra Zoltán fotó: Egyed Ufó Zoltán

Séra Zoltán emigrál (videó)

A korondi szemét áldozata elmeséli, miért hagyja itt a...

pszinkron1d
A szülő is partner kell, hogy legyen a tehetséggondozásban, vélték a szakemberek. Fotók: Katona Zoltán
szerkesztoÍRTA: BÁLINT KINGA KATALIN
2016. október 25., 12:23
0 hozzászólás. 

A tehetség felfedezése, gondozása már jóval az iskolai időszak előtt megkezdődhet – vallja Révész György pszichológus, egyetemi oktató, aki október 24-én, hétfőn délután öt órakor hatalmas közönségnek tartott előadást. A Művelődési Ház koncerttermébe több sor pótszéket kellett behozni, hogy a több száz érdeklődő elférjen.

A három előadásból álló Pszinkron 4 rendezvénysorozatot a Magyar Tudomány Napja alkalmából szervezi a Sylvester Dénes Egyesület és a Magyar Pszichológiai Társaság erdélyi tagozata.

Táncol vagy épít a gyerek?

A házigazda Dósa Zoltán pszichológus és meghívottja közti beszélgetés fő témája az intelligencia és kreativitás közti kapcsolatok, különbségek vizsgálata, illetve a tehetséggondozás folyamata volt.

Révész György szerint a tehetség felismerése elsőként a szülők és az óvodapedagógusok feladata lenne, s ennek nagyon egyszerű módjai vannak: meg kell figyelni, mi az, amibe a gyerek úgy bele tud feledkezni, hogy akár órákra leköti, például a tánc-mozgás, éneklés, rajz vagy építőjáték.

pszinkron1a

A fogékonyságot a napköziben is kis trükkökkel fel lehet fedezni: ha például az óvónő egy reggel lejátszik egy dalt, látja, hogy ki üti a ritmusát, és ha napokkal később megkérdezi, milyen dalt hallottak, a zenei tehetségek vissza tudják idézni.

Fontos azonban tudni, hogy nem föltétlenül tehetséges minden gyerek, noha minden szülők szeretné, ha az ő kicsinye az lenne. A tehetség felfedezése érdekében jó, ha ingergazdag környezetbe helyezik a gyereket, hiszen sokféle tehetség van. Lehet például művészi vagy sporttehetség, de akár szociális téren is megnyilvánulhat a fogékonyság.

Előfordul, hogy a szülő a saját meg nem élt vágyait erőszakolja rá a gyerekre, ami igen veszélyes: az ő esetükkel inkább a pszichoterapeuták foglalkoznak – jegyezte meg a szakember.

A kreatívokat kirekesztik?

Iskolás korban számos teszt, vizsgálat létezik, amelyből kiderül, miben tehetséges a gyerek. Ezek azonban nem nyújtanak garanciát semmire: a tehetség önmagában nem elég a sikerhez.

Hiába szeret valamit a gyerek, ha senkitől sem kap biztatást, támogatást, elillan az ambíciója. Pedig a tehetség kibontakoztatásához rengeteg munka is kell, amíg az illető megtalálja az erre leginkább megfelelő formát, tevékenységet.

pszinkron1gA szakember szerint az intelligens emberek gondolkodása konvergens, azaz jobban szeretik az egy válaszos feladatokat, míg a kreatívok divergensen, szerteágazóan gondolkodnak, folyton eszükbe jut valami más, szabadabban értelmezik a feladatokat.

A kreatív emberek hajlamosak a kilengésekre, deviáns viselkedésre, nehezen illeszkednek rendszerekbe, másképpen gondolkodnak, ezért ritkán szereti őket a többség. Ha középszerű vezető kerül hatalomra, azon dolgozik, hogy ezeket az átlagon felülieket kiiktassa a rendszerből – fogalmazott Révész, s nem tudtak nem eszünkbe jutni a történelem véres példái.

Megfigyelhető, hogy az iskola is jobban „kedveli" az intelligens gyerekeket: ők nem csak jól teljesítenek a tanulmányok terén, de szófogadók, szabálykövetők, belesimulnak a rendbe, így könnyebb velük dolgozni.

Révész szerint a magas szintű kreativitás magas intelligenciaszinttel (120 fölötti IQ-val) párosulva a legelőnyösebb kombináció, mivel az intelligencia segíthet kontrollálni a kilengéseket, megakadályozva a tehetség – és olykor akár az emberi élet – elpazarlását. Azt viszont nem lehet előre megmondani, mi viszi sikerre, vagy mi teszi tönkre a tehetséges embert – ez egyénfüggő.

„Folyton eszébe jut valami"

Révész leszögezte, nem hibáztatja az iskolát a kreativitás hanyagolásáért, hiszen az intézmények nagyon nehéz helyzetben vannak: a tanórákon hatalmas mennyiségű tananyagot kell feldolgozni emelt óraszámban, nagy csoportokban.

Így nem igazán van idő arra, hogy a gyerek begyakorolja az anyagot, és legyen ideje sikerélményeket szerezni, megszeretni azt annyira, hogy kreativitását használva új megoldásokat eszeljen ki.

Saját gyerekét hozta fel példának: a pedagógusa problémaként értékelte, hogy a gyereknek óra közben „folyton eszébe jut valami", és ezt próbálta kinevelni belőle, míg végül butának kezdték tartani.

pszinkron1c

Azért úgy látja, vannak jó példák az iskolához kötődő tehetséggondozásra is: különféle szakkörökön, különórákon fejlődhetnek tovább az átlagon felüli gyerekek, vagy akár rendszeresen átlátogathatnak más iskolákba, ahol azzal foglalkozhatnak, ami őket különösebben érdekli.

Ez azonban plusz energiát igényel mind a tanár, mind a diák részéről, ami a hagyományos oktatási rendszer mellett sokszor nagy erőfeszítés.

Említett olyan alternatív oktatási módokat is, ahol a kreativitásra nagyobb hangsúlyt fektetnek, de szerinte azokat az eredményeket a kisebb osztálylétszám, illetve a nagyobb tanári fizetés teszi lehetővé, mivel úgy könnyebb minden gyerek egyéni igényeire figyelni.

A gyerekek kis százaléknál még a Polgár-lányoknál bevált oktatási kísérlet is lehetséges: mindhárom nemzetközi sakknagymester magántanuló volt, és a sakk mellett több diplomával is rendelkeznek, illetve négy-nyolc nyelvet beszélnek.

Áldás vagy átok a tehetség?

S hogy kiket tart igazi tehetségeknek a szakember? Elsőként mindjárt Barabási-Albert László csíkkarcfalvi származású, világhírű fizikust, a hálózatelmélet megalkotóját említette, aki nem csak saját tehetségét állította a társadalom szolgálatába, de a tehetséggondozás terén is jelentős munkát fejtett ki. Aztán humorosan hozzátette még Dósa Zoltánt is.

A szülő is partner kell, hogy legyen a tehetséggondozásban, vélték a szakemberek. Fotók: Katona Zoltán

Elgondolkodtató kijelentések hangzottak el a „gonosz zsenikről", illetve a zseni és az őrült közti különbségekről is: a szakember szerint éppen az intelligencia által biztosított kontroll vagy annak hiánya adja a különbséget. No meg az, hogy a tehetséges fejben kavargó újszerű, különleges gondolatokat, összefüggéseket sikerül-e értelmes formába önteni. Ez ambíció, szorgalom és sok munka eredménye – ezért érezhetik egyesek a tehetségüket áldás helyett átoknak.

Folytatás kedden délután ötkor: Séra László egyetemi oktató a humor pszichológiájáról tart eligazítást, november 2-án pedig Varró Éva pszichoterapeuta vezet be az önismeret zegzugaiba.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."