Itt, ahol a víz szétterülhetne hatalmas kár okozása nélkül, a két falu között, itt kiszélesítik a medret, és védőgátat rittyentenek. Ha most holnapután lesz egy nagy eső, és jön egy árhullám, ezen a szakaszon felgyorsul és lezúdul a víz, s nekimegy erővel Oklándnak, ahol nincs medermélyítés, nincs gát. Logikus? Nem tudom. Régebb az emberek úgy szabályozták a patakokat, hogy lehetőleg ne a falvakban öntsenek ki, hanem a falvak közötti mezőgazdasági területeken. Most más szelek fújnak, két okból is érdemes volt a falvak közt indítani a melót: egyrészt könnyebb volt itt elkezdeni a munkálatokat, nem kellett annyi lakossági beleegyezés, egyből lehetett nekiállni a pénzköltésnek, másrészt ezek a munkálatok zsaroló hatással lehetnek a falu lakóira. Ráirányítottak egy ágyút a falura. Kedves oklándiak, nem egyeztek bele, hogy a kertetek végén csordogáló patakból csatornát csináljunk? Most már rátok van irányítva az ár, gondoljátok át még egyszer.