Gábor Lajos, vagyis Lali talán a legismertebb erdélyi cigány a magyarság körében. De hogy a "legkulturálisabb", az biztos. A nagyközönség a Bahrtalo! filmből ismerheti őt is, a kisebb közönség pedig onnan, hogy a kolozsvári irodalmi körök állandó résztvevője volt, akinek ha esetleg magától nem mondta volna, akkor mindig kikérték a véleményét a szerzők. Most a fiataloknak mutatkozik be: 47 éves, kovácsoltvassal, bádogozással, rézmunkával foglalkozik. Kijelenti, a cigányok meg vannak átkozva saját maguktól. Az egyik legszórakoztatóbb előadást tartja, annyit röhögök, hogy már nem is emlékszem, mit mondott. Szó volt a békéről, békülésről, amit a cigányok saját maguk közt intéznek, mert a börtönt nem tartják problémamegoldásnak, az aranypohárról, amiről a cigány nemes megismerszik, és amit nő nem foghat a kezébe, mert akkor neki is kell, az átok hasznáról, a leányszöktetésről, ami a leány hiúságát is legyezgeti. Meg arról, hogy a gábor cigányok nem a szerelemre adnak, hanem arra, hogy a fiatalok tudjanak egymással élni, legyen miből elkezdeniük az életet. Ezt a legjobban a szülők tudják megítélni, és ez alól nincs kivétel. Vagyis igen, a szöktetés. Azt mondja, ne féljetek magyarok, veletek vannak a gáborok!