Lehet, hogy kedves olvasóinknak úgy tűnik, ez egy hatalmas és élvezetes buli. Az. Egyeseknek, például a mókusoknak. Nekem már nem annyira. Habár élvezem valamennyire, mert nem igaz, hogy nem, csak aggaszt, hogy itt az október a nyakamon, s kegyetlenül hajtani kell, hogy még idén be tudjam tapasztani a házat. Most még nem is sejtem, hogy egy mocsok, esős októberünk lesz, és már a végén azért fogok imádkozni, hogy befedhessem idén a házat, nemhogy azért, hogy betapasszam. Nem a legjobb buli ősszel nekiállni szalmaházat építeni. Nem tudom, miért ősszel kap el engem mindig az építkezhetnék. Itt még az ősz elején tartunk, szép az idő és semmi nem jelzi a vészt, mégis érzek valamit, mert sietve, szinte aggódva állok neki kiegészíteni a kamion felszedett platóját, hogy minél hamarabb nekieshessek a falaknak.