Egyesek új keletű, rossz udvarhelyi szokás szerint az író-olvasó találkozó elején dedikáltatják a szerzővel a kötetét, ezzel pedig elhúzzák a kezdési időpontot – így történt ez Csinta Samu író-újságíró csütörtök esti könyvbemutatóján is.

Az Erdély újranemesítői – Arisztokraták honfoglalása című könyv a magyarországi Heti Válasz kiadó gondozásában jelent meg és hat erdélyi magyar arisztokrata család – Kálnoky, Mikes, Haller, Apor, Bethlen és Teleki – tagjaival készített beszélgetések alapján írta Csinta.

„Ez az a könyv" - emelte fel azt a kötetet Szabó Attila, a Más Rádió főszerkesztője, az est házigazdája, ami már több érdeklődő ölében dedikálva pihent, majd bemutatta a szerzőt, Csinta Samut: „Ő ő." Megemlítette ismeretségük kezdetét – Csinta a Krónika egykori főszerkesztőjeként (jelenleg az Erdélyi Naplót szerkeszti) a Szabó Attila által főszerkesztett Kedd ifjúsági lapot támogatta.

„Azok, akik elkezdtek gazdálkodni, restaurálni és ezzel párhuzamosan az erdélyi társadalom részévé kezdtek válni" - ezt mondta Csinta arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyar arisztokraták közül kikkel és miért beszélgetett – egyébként összesen száz órát beszélgetett az említett hat család tagjaival. Nem volt könnyű „bekerülni" és meggyőzni őket a könyv szükségességéről, Csinta elmondta, hogy a Kálnoky család egyik tagjával barátkozott össze a nyolcvanas években és ezután kezdett érdeklődni az arisztokraták rétege iránt. „Nem társadalmi osztály, csak réteg" - mondta a könyvbemutatóján Csinta, hozzáfűzve, hogy ezt nem ő, hanem maguk az érintettek mondták.

A könyv fogadtatása viszont jó volt. „Samu, sosem gondoltam volna, hogy ennyire regényes életem volt!" – ezt báró Apor Csaba mondta a szerzőnek a könyv megjelenése után. Az a 95 éves mezőgazdasági mérnök, aki 98%-ban visszaszerezte családjának elkobzott vagyonát. Csinta érdekes sztorikat is mesélt a szereplőkről, például az említett, nagyon sokat megélt öregúrban még mindig benne van a félelem, hogy „Bejönnek az oroszok és ezeket a birtokokat visszavehetik".

Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a visszaszolgáltatott kastélyok, kúriák egy része már jó kezekben van, de ennek az ellenkezője is igaz, pl. a Hallerek eladták a küküllővári kastélyt a Murfatlar borbirodalom tulajdonosának, s az egyik teremben már Mihai Viteazult ábrázoló festményt látható.

Az érdeklődők kérdéseire többek között azt is elmondta Csinta, hogy az arisztokraták azért olyan óvatosak, bizalmatlanok, mert az elmúlt negyedszázadban a sajtó nagy része csak bulvárszinten foglalkozott velük. De „honfoglalásuk" nem reménytelen. Ehhez az kell, hogy mi, a többi réteg is megfelelően viselkedjünk velük, például hagyjuk el az olyan tévhiteket, hogy minden arisztokrata dúsgazdag, mert ez egyáltalán nem igaz.

„Sikerről azért nem beszélhetünk, mert bele kellene jöjjenek ők is ebbe a történetbe, s ez nem két perc alatt lesz meg. Nem elég, hogy közöttünk élnek, hanem velünk is kell éljenek" – mondta Csinta a könyvbemutató végén.

A est alatt Posta Ervin színművész részleteket olvasott fel a könyvből, Kovács Mózes József pedig egy Chopin- és egy Bartók-darabot adott elő zongorán.