A tervezet elfogadását 20 képviselő támogatta, 218 ellene szavazott.

Kulcsár-Terza József, a tervezetet benyújtó RMDSZ-es képviselő hangsúlyozta: nem határmódosítást javasol, hanem csak autonómiát kér Székelyföldnek, Románia határain belül.

„A székelyek Mihai Viteazul és Ştefan cel Mare oldalán a kereszténység védelmében harcoltak. Azokat, akik azt állítják, hogy Székelyföld nem létezik, a sötétből irányítják, vagy a magyarok és székelyek iránti gyűlölet vezeti őket. Ezeknek az embereknek azt üzenem, vegyék a könyvet és tanulják meg saját történelmüket. A romániai magyarság mindössze azt kéri, ami Európa összes nemzetét megilleti. Európa támogatja az autonómiát, ez az európai közösség legfontosabb üzenete a katalóniai események kapcsán. Nem akarunk határmódosítást, hanem Románia határain belül autonómiát kérünk Székelyföldnek″ – mondta a képviselő.

Florin Roman liberális képviselő bemutatta a közigazgatási bizottság jelentését, és kiemelte: a tervezet összességében ellentmond az alkotmányos elveknek és normáknak, a belső törvényes rendnek, az Európai Unió törvényeinek és a nemzetközi jognak. Angelica Fădor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nevében kijelentette: a párt elutasítja a tervezetet, mert egy párhuzamos struktúrát hozna létre román állam keretein belül.

Vasile Suciu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője bejelentette, hogy a szociáldemokraták nem támogatják a kezdeményezést.

'Kedves RMDSZ-es kollégák, minden támogatásunk és megbecsülésünk az önöké, de erre a kezdeményezésre a válaszunk: "nem". Azt szeretném, hogy a centenárium évében ne elvakult felszólalások legyenek, amelyek törésvonalakat hoznak létre. A PSD a törvénytervezet elfogadása ellen szavaz” – tette hozzá.

Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője Románia elleni agresszióként értelmezi a tervezetet.

Az RMDSZ képviselőkhöz intézve szavait azt mondta: „A centenárium évében agressziót követnek el Románia ellen. Ez a tervezet a középkorba veti vissza Romániát (...). Csak azt érik el vele, hogy mesterségesen feszültséget gerjesztenek az erdélyi románok és magyarok között”.

Az USR ugyancsak a tervezet ellen fog szavazni – jelentette ki felszólalásában Tudor Benga. „Sehol nem találok olyan alapjogot, aminek nem örvendene a romániai magyarság. Az RMDSZ követelésétől eltérően, soha nem ígértek a magyaroknak autonómiát. (...). Tulajdonképpen ez a tervezet az etnikai autonómia újracsomagolása. Az USR az elfogadás ellen fog szavazni” – mondta a képviselő.

Mihai Tudose volt kormányfő szintén bírálta a statútumot, arról beszélt, hogy hogyan reagálnának az RMDSZ képviselők, ha a meglévő jogok szűkítéséről nyitnának vitát a parlamentben és „kínosnak” nevezte az RMDSZ képviselők magatartását.

Ezzel szemben Korodi Attila azzal érvelt, hogy autonómiáról beszélni azt jelenti, hogy „beépíteni egy európai modellt, közelebb hozni a közigazgatást az állampolgárhoz″.

„Az autonómia nem jelent elszakadást, nem jelent támadást Románia területi egysége ellen. Az autonómia egy közösség üzenete, hogy egy adott módon szeretné megszervezni a közigazgatást. Sajnos, Romániában hiányosságok észlelhetők, ami a kisebbségi igények kielégítését illeti, Mi is és a nemzetközi szakérők is egyetértünk abban, hogy egy egész sor olyan nemzetközi szerződés van, amelyeket Románia elfogadott, de nem, vagy csak részben alkalmazza az azokban foglaltakat. A nemzetközi szervezetekkel együtt megállapítottuk, hogy az uniós csatlakozás óta Romániában nem következett be érezhető haladás a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása tekintetében″ – tette hozzá a képviselő.

A jogszabálytervezet szerint „Történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében, Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul”.

A régió lakosságának autonómiája azt jelenti, hogy a történelmi szülőföldjén levő többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amely az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír – fogalmaz a tervezet.

A dokumentum szerint „Székelyföld Románián belül jogi személyiséggel rendelkező autonóm régióvá” válik, amelynek illetékességét 'a régió statútuma, törvény és a nemzetközi jog határozza meg”. „A régió döntéshozó és ügyviteli joggal rendelkezik a sajátos illetékességi területeken. E jognak szavatolnia kell a régió számára saját politika kidolgozását és alkalmazását” – írja még a tervezetben.

„Az autonóm régió területe a jelenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Marosszék területét foglalja magába”. „Székelyföld székekre – hagyományos székely közigazgatási területekre oszlik, amelyet egy elnök vezet, akit általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad választásokon négy éves mandátumra választanak meg” – szögezi le a dokumentum.

A törvényhozási tanács negatívan véleményezte a törvénytervezetet, a kormány még nem fogalmazott meg álláspontot.

A statútum ügyében a szenátus a döntő ház.