A forradalom ügyében folytatott nyomozás 2016-os újraindítása után most értek el arra a pontra, hogy vádat emeljenek Ion Iliescu volt államfő, az 1989. december 27-éig törvényhozói és végrehajtó hatalomként szolgáló Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnöke ellen. Erről őt magát pedig ma értesítették személyesen. Iliescu egyébként másfél órát élvezte az ügyészek vendégszeretetét, se befele, se kifele nem volt hajlandó nyilatkozni a rá várakozó újságíróknak.

A vád szerint Iliescu diverziókeltésben gyanúsított, azaz olyan katonai intézkedésekhez járult hozzá, amelyek közül némelyek egyértelműen a diverziókeltést szolgálták.

Újdonság ugyanakkor, hogy a legfőbb ügyészség kiterjesztette az Iliescu ellen folyó vizsgálatot az 1989. december 27-e és 31-e közötti időszakra.

Klaus Johannis államfő április közepén engedélyezte a Ion Iliescu volt államelnök, Petre Roman egykori miniszterelnök és a Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes elleni bűnvádi eljárás elindítását.

Terroristákkal riogattak

A forradalom-dosszié kapcsán a katonai ügyészség büntetőjogi eljárást kezdett - szintén emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények gyanújával - Iosif Rus tartalékos altábornagy, a tettek elkövetése idején a román légierők parancsnoka és a Legfőbb Katonai Tanács tagja, valamint Emil („Cico”) Dumitrescu tartalékos vezérezredes ellen.

A nyomozó hatóság szerint Iosif Rus a román légierő parancsnokaként és a Legfőbb Katonai Tanács tagjaként 1989. december 22-én jogtalanul a Szekuritáté egy alegységének kivezénylését rendelte el az Otopeni Nemzetközi Repülőtérre, noha nem tartozott hatáskörébe a légikikötő védelme, mert annak saját védelmi rendszere volt. Ezzel zavart okozott a védelmi egységek közti kommunikációban, ami a bajtársak (a hadsereg és a Szekuritáté csapatainak) egymás elleni támadásához vezetett.

„Ezen szabálysértő és fölösleges parancs nélkül nem került volna sor az 1989. december 12-i tragédiára, amelyben 48 személy (köztük 40 katona) vesztette életét, és további 15-en megsérültek” - érvelnek az ügyészek.

Az ügyészség ugyanakkor állítja, bizonyítékaik vannak rá, hogy Iosif Rus 1989. december 23-án parancsba adta, hogy a 61-es ezred helikoptereinek törzsén mázolják le a román trikolórt, és más szimbólumot fessenek rájuk.

Ezt követően az említett helikoptereket a Román Televíziótársaság épülete, a Ghencea-temető és más fővárosi helyszínek fölé küldte, amivel a földi védelemre kivezényelt katonák körében zavart és félelmet keltett. Ez vezetett ahhoz, hogy a különböző védelmi alakulatok tüzet nyitottak egymásra, és elharapozódott a terrorizmustól való rettegés.

„Minden, a terrorista elemek jelenlétére utaló akkori állításról kiderült utólag, hogy hamis volt” - szögezik le az ügyészek.

A nyomozati anyag arra is rávilágít, hogy Emil („Cico”) Dumitrescu 1989. december 22-én tiszti egyenruhában jelent meg a közszolgálati televízió képernyőjén, és ekkortól kezdve hamis információkkal vezette félre a lakosságot, amelynek eredményeképpen az országban elterjedt a terrorizmustól való rettegés, ami emberáldozatokhoz, sérülésekhez és szabadságkorlátozásokhoz vezetett.

Az ügyészek leszögezik, hogy a politikai-katonai szervezetként működő Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetőjeként Ion Iliescu megakadályozhatta volna a katonai diverziókeltést, de ezt nem tette meg. A terrorizmustól való általános félelem oda vezetett, hogy különböző katonai és civil alakulat egymás ellen támadtak, tüzet nyitottak egymásra és az eseményeken kívülálló személyekre - olvasható a legfőbb ügyészség által közzétett dokumentumban.