Mire készít elő a nulladik osztály?

Az iskola előkészítő osztályról mindenki tudta, hogy lesz, mert benne van az új oktatási törvényben, de senki sem tudta, hogyan. Funeriu szerint nagyon jól.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
tuzolto

Mindig is tűzoltó szerettél volna lenni?

Most teljesülhet az álmod, ha követed ezeket a...
magashegyek

Hegyi túrázók, figyelem!

A magas hegyekben hó és fagy várható a hétvégén.
wizzair

Bombahír az egyik Wizzair-gépen

Kényszerleszállást hajtottak végre a bukaresti...

Orszagos
Orszagos
szerkesztoÍRTA: PÁL EDIT ÉVA
2012. január 25., 15:01
2 hozzászólás. 

Eggyel bővül idén a kötelező iskolai évek száma: az augusztus 31-ig, különleges esetekben pedig december 31-ig hatodik életévüket betöltött gyerekeknek muszáj lesz iskolába járniuk. Egyelőre csak a gyerekek és a szaktárca nem aggódik, mindenki más igen.

Orszagos

Erre a lépésre azért van szükség – azon kívül, hogy az új törvény előírja –, mert a romániai elsősök a legöregebbek Európa-szerte, azaz itt kerülnek be legkésőbb a gyermekek a kötelező közoktatásba – magyarázza Daniel Funeriu oktatási miniszter. A napközi és óvoda ugyanis nem kötelező, csak opcionális. Az iskola előkészítő osztályokat a régi rendszertől eltérően nem az óvodákban, hanem az iskolákban szervezik meg.

 

A szülőket aggasztja,

hogy nem tudni, ősztől milyen sors vár gyerekükre, pedig lassan fel kellene őket lélekben is készíteni arra, hogy más közegben fognak tanulni, mint eddig. Szülők és pedagógusok közösen indítottak internetes aláírásgyűjtést a nulladik osztály idéntől való bevezetése ellen. A petíció szövegében azt is kifogásolják, hogy egy egész korosztállyal kísérleteznek, ahelyett, hogy kisebb létszámú gyereken előbb kipróbálnák a rendszert.

A kifogások között szerepel az összevont osztályú iskolák helyzete, a gyerekek életkori sajátosságainak nem megfelelő rendszer, a napközis étkeztetés és délutáni felvigyázás hiánya. Kételyeket fogalmaznak meg a megfelelően képesített személyzet és a termek kapcsán.

Az oktatási miniszter próbálja meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a játékos tanulással, mely az iskola előkészítők jellemzője lesz, zökkenőmentesebbé teszik az óvodai közegből az iskolaiba való áttérést a kicsik számára. Adminisztratív reformként jegyzi, hogy a régi rendszerben két óvodai csoport fedte egymást a gyerekek életkora szempontjából: az 5-7 év közötti korosztály egyaránt fellelhető volt a nagycsoportban és az előkészítő csoportban.

Azzal dicsekszik, hogy körülbelül 20 ezerrel több gyermeket vonnak be a közoktatásba, akik a régi tanügyi rendszer bukott szamarai lettek volna, mert mindenféle előkészítés híján már az első osztály első napjától kudarc lett volna számukra az iskola. Továbbá, ahogy Funeriu fogalmaz, „elkerülhetetlenül a minőség javulásához vezet" a nemrégiben bevezetett fejkvótás támogatási rendszer.

A vécé lesz az igazi átmenet az iskolába

„Mint dolgozó szülőt az foglalkoztat, hogy az óvodai napközi hiányát hogyan fogjuk megoldani. Egy néni bérlése nyilván nagy anyagi terhet is ró ránk. Gondolom, ez másokat is érint, bár még nemigen hangoztatták. Az iskola, ahova járni fog a fiam, nagyon nyitott, rugalmas, és gyermek-, ill. szülőbarát álláspontot képvisel, azt mondják, hogy amennyiben igény van rá, délutáni foglalkozást is szerveznek.

Ez is pénzbe fog kerülni, nyilván, valószínű kevesebbe, de nem lesznek az otthonival azonos körülmények. De még az óvodaival sem! Az étkezés is nehezebb lesz az önkiszolgálós módszerrel, és a pihenés sem ugyanaz, mint az óvodában, a vécézésről ne is beszéljünk (ott lesz csak igazán ismerkedés az iskolai körülményekkel, megkönnyítve az átmenet az óvodából!). Tehát a délutáni program az iskolai keretek között nem lesz ennek a korosztálynak való. Ez még az elsős fiamnak sem megfelelő az idei tapasztalataim szerint. Emiatt a tanulásban sem fognak tudni úgy teljesíteni, mintha a megszokott óvodai körülmények között maradnának.

A tanító személyén nagyon sok fog múlni: mit fog beépíteni a majd-csak-valamikor-elkészülő tantervbe, hogyan alakítja ki, rendezi be a termét játszósarokkal, játékszőnyeggel, szabad polcokkal stb. Csakhogy mi, szülők nem leszünk abban a helyzetben, hogy tanítót válasszunk gyermekünknek, holott ez az elemi szintű oktatásban elengedhetetlen lenne. Kerengnek hírek arról, hogy az előkészítő évben egy oktató lenne, elsőtől pedig átvenné a tanítónéni. Ez roppant nagy badarság lenne, az előkészítő év lényegét herélné ki, vagyis azt, hogy az előkészítőben a tanító az osztályát „összerázza", egységes szintre hozza, hogy elsőtől jól tudjon velük haladni."

Nagy Kata, szülő

 

Hova fog járni a gyerek?

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően megmaradnak a lakóhely szerinti iskolai körzetek, azaz minden utca valamelyik iskolához tartozik majd. Ha a szülők nem a lakóhelyük szerinti tanintézménybe szeretnék íratni a gyereküket, akkor a megmaradt helyek alapján döntenek majd az utód felvételéről. Az is befolyásoló tényező lehet, hogy árva-e az illető, egyszülős családban él-e, rendelkezik-e valamilyen fogyatékossággal, tanügyi káderek-e a szülei, van-e a kiválasztott iskolába járó nagyobb testvére stb.

Egyéb, az iskola által megállapított, a tanfelügyelőségen jóváhagyott feltételek is lehetségesek – közli Daniel Funeriu. De tilos a szegregáció, valamint a felvételiztetés az előkészítő és első osztályokba.

A tanügyminiszter garantálja, hogy a kisebbségiek iskoláiban is tökéletesen működni fog a rendszer. Minden gyereket egyenlően kezelnek. Funeriu garantálja, hogy az informatizált rendszernek köszönhetően véget ért az a korszak, amikor anyagi javak juttatásával befolyásolni lehetett a gyerek felvételét egyik vagy másik iskolába.

„Azok fognak elégedetlenkedni, akiknek szokásává vált a megvesztegetés, mert most sokkal átláthatóbb a rendszer. Az informatikai rendszer nem megvesztegethető" – nyilatkozta Daniel Funeriu. Amennyiben valaki mégis ilyesmit észlelne, a miniszter emlékeztet a megvesztegetés-ellenes zöld számra: 0 800 801 100.

 

A tanügyi szlengben

csak nulladiknak nevezett osztályba lépő gyerekek tanterve már majdnem készen van, a szülők felkészítését is nagy odaadással végzik majd a beiratkozással kapcsolatban. A miniszter biztosít arról, hogy az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerrel tanítják majd a kicsiket, hogy azok sikerrel vegyék majd az első osztályt.

Például hangsúlyt fektetnek a kommunikációs képességekre, megismerkednek a betűkkel, a számokkal, megfigyelik a környezetet, és didaktikai játékok során tanulnak meg más gyerekekkel és felnőttekkel kapcsolatba lépni. Nem utolsó sorban testnevelési órákon biztosítják a harmonikus testi fejlődést. Mivel kötelező oktatásról van szó, nem lóghatnak a gyerekek az iskolából – sorolta az előkészítő osztályok előnyeit Funeriu.

Az előkészítőben a gyermekek nem vizsgáznak, nem kapnak sem jegyet, sem minősítést. Lehetőség van arra, hogy a tanév során a pedagógus jutalommal bátorítsa a gyerekeket, mint például a különféle színű pontok. A gyermek értékelését a tanító írásos formában készíti el a tanév végén.

Ebből a jelentésből fognak tudomást szerezni a szülők a gyermek fizikai, pszicho-intellektuális, nyelvi és kommunikációs, valamint a szociális fejlődéséről, a tanulási képességeiről. A jelentés a gyerekek fejlődésének szisztematikus, egész tanév során tartó megfigyelése alapján készül majd el, a szerepe pedig az, hogy a segítségével megállapítsák,

mire lesz szükségük az első osztályban.

 

A tantermeket is a gyermekek igényei szerint, a játékos tanulást elősegítő módon alakítják majd ki, és a legmodernebb eszközökkel szerelik fel. A tanügyi személyzet felkészültségét illetően a miniszternek nincsenek kétségei: jelenleg a tanítók a legjobban felkészült tanügyi káderek Romániában. Funeriu hiszi és vallja, hogy az előkészítő osztály nem lop el egy évet a gyerekkorból, hanem megkönnyíti az óvodából az iskolai életre való áttérést.

Ferencz Salamon Alpár, Hargita megyei főtanfelügyelő is pozitív változásról számolt be: noha még nem tudni, ki és hol fogja tanítani a 6. életévüket őszig betöltő gyerekeket, pszichológiai szempontból jó hatással lesz rájuk az új rendszer. Az előkészítő osztályt azért tartja fontosnak a tanfelügyelő, mert eddig sok gyerek nem járt napközibe, mielőtt megkezdte volna az első osztályt.

Hargita megyében például 4700 körüli azoknak a száma, akik 7 éves korukig semmilyen oktatási intézménybe nem járnak, ezért nincsenek felkészülve az iskolára. Előfordul, hogy nem tudják helyesen megfogni az írószert, nem tudják az ábrákat kiszínezni, nem tudnak közösségben viselkedni. Csak az idei hatévesek közül 1200 olyan Hargita megyei gyerek kerül be a közoktatásba, akik nem jártak óvodába, tehát eleve némi hátránnyal kezdenék az első osztályt.

A szülő sokat árthat

Minden eddigi osztályomban a gyerekek fele 6, másik fele 7 és egy pár 8 éves gyerek is volt. Tudva, hogy az egy korosztályon belüli gyerekek közt akár 3-4 év értelmi fejlettségbeli különbség is lehet (pl. egyik gyerek úgy jön 6-8 évesen iskolába, hogy előtte soha nem járt óvodába, a másik meg ír, olvas esetleg mar a szorzótáblát is tudja, ami III. osztályos tananyag) az előkészítő osztály óriási segítség lesz a tanítónak és a gyereknek is az óvoda-iskolai átmenet gördülékenyebbé tételében.

A szülők nagyon sokat árthatnak azzal, hogy nap mint nap azt ecsetelik a gyerekek füle hallatára, hogy milyen rossz dolog az előkészítő osztály, hogy ők még nem érettek erre, hogy ott nem fognak tudni játszani, nem is lesznek játékok, nem kapnak annyi odafigyelést stb. Ezzel elbizonytalanítják a gyerekeiket, megnehezítik a pedagógus munkáját, és nagyon sokat ártanak az átmenet leküzdésében.

Kelemen Katalin, kézdivásárhelyi tanító, aki előkészítő osztályt fog ősztől vezetni

Ennyit az előnyökről. Megkérdeztük a tanárokat, igazgatókat is.

 

Kitolnak a falusi iskolákkal?

A falusi oktatást enyhén szólva feje tetejére állítja az új rendszer. Mivel gyerekhiánnyal küszködnek, sok helyen nem lesz elég jelentkező ahhoz, hogy előkészítő és első osztályt is indítsanak. Személyzetben sem bővelkednek, az lenne ideális, ha kettős, óvodapedagógusi és tanítói képzéssel is rendelkeznének az alkalmazottak, de ilyenből kevés van – tudtuk meg Kibédi Nemes Ildikótól, a siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskola igazgató-helyettesétől.

A helyettes igazgató elmondta, hogy még számukra sem teljesen világos, hogy fog működni ez a rendszer, ugyanis még nincs kidolgozott metodológia és tanterv sem. Azt sem lehet tudni, hogy lesz-e elegendő terem, az ő esetükben a fennhatóságuk alá tartozó öt falusi iskolából kettőben oldható meg egyelőre a nulladik osztály létrehozása.

Kibédi Nemes Ildikó pesszimista az új rendszert illetően, eddigi tapasztalatai alapján csak általában csak az évnyitó után dől el, hogy működőképes lesz-e a rendszer vagy sem. Igazából nem hiszi, hogy valóban modern felszereltségű termeket biztosítanak majd: még krétára sem nagyon van pénze az iskoláknak, nemhogy új bútorzatra. A fejkvótás rendszer megnyomorította a működésüket, örülnek, ha a számlákat fizetni tudják a bejövő összegekből.

Mint elmondta, ha teljesül az, amit a minisztérium elképzelt, akkor a gyermekek szempontjából nem lesz olyan nagy katasztrófa az, ha előkészítő csoport helyett előkészítő osztályba járnak. Elvileg ugyanazokat az igényeket kell kielégítenie az iskolai előkészítésnek, mint az óvodainak. Ezért abszurdum szerinte, hogy az iskolai előkészítőben csak kettős képesítésű, óvodapedagógusi és tanítói diplomával is rendelkezők taníthatnak.

 

Tízpontos munkanélküliség-növelő stratégia

Az oktatási minisztérium úgy tűnik, megtalálta a módját annak, hogyan csökkentse a közalkalmazottak számát úgy, hogy akár meg is tapsolják érte. Ferencz Júlia, a gyergyószentmiklósi Csodavilág napközi igazgatója szerint az új törvény rendesen felbolygatta az eddig jól működő rendszert azzal, hogy az előkészítő csoportokat átsorolják az iskolákhoz, a napközikbe pedig továbbra is csak a szeptember 1. előtt harmadik életévüket betöltött gyerekek írathatóak be.

Ha a napközikben a gyereklétszám nem éri el a 150 főt, akkor jogi és adminisztrációs szempontból más oktatási intézményekhez csatolják őket. Míg a napköziben két óvónő foglalkozik váltásban a gyerekekkel, az iskolában csak egy pedagógus fog.

 

Tárcsáztunk

Hogy ellenőrizzük az információkat, felhívtuk a január 24-től működő zöld számot (0800 816 257 ABC). A Hargita megyei vonalon válaszoló Ványolós István közölte, hogy jelen pillanatban arról tudják tájékoztatni a szülőket, milyen életkorú gyerekek számára kötelező az előkészítő osztály, a hivatalos beiratkozások pedig március 5-től kezdődnek. Addig azt is közölni tudják, hogy melyik iskolákban és konkrétan kik fognak az előkészítő osztályokban tanítani.

Most még csak a miniszter által is közölt információkkal rendelkeznek: nem adnak jegyeket és egyéb minősítéseket, játékosan oktatnak majd. Hogy mit, az majd szeptemberig kiderül. A minisztérium megpróbál az ilyen osztályok számára megfelelő bútorzatot biztosítani.

Azok a szülők, akiknek a gyereke már járt óvodai előkészítő csoportba, kérvényezhetik, hogy egyből az első osztályba vegyék fel a kicsit. Az ebéd és a délutáni felvigyázás azokban az iskolákban, ahol már van napközis rendszer és étkeztetés, szülői igénylés esetén megoldható az előkészítő osztályosok számára is.

Minden eddigi osztályomban a gyerekek fele 6, másik fele 7 és egy pár 8 éves gyerek is volt. Tudva, hogy az egy korosztályon belüli gyerekek közt akár 3-4 év értelmi fejlettségbeli különbség is lehet (pl. egyik gyerek úgy jön 6-8 évesen iskolába, hogy előtte soha nem járt óvodába, a másik meg ír, olvas esetleg mar a szorzótáblát is tudja, ami III. osztályos tananyag) az előkészítő osztály óriási segítség lesz a tanítónak és a gyereknek is az óvoda-iskolai átmenet gördülékenyebbé tételében.


A szülők nagyon sokat árthatnak azzal, hogy nap mint nap azt ecsetelik a gyerekek füle hallatára, hogy milyen rossz dolog az előkészítő osztály, hogy ők még nem érettek erre, hogy ott nem fognak tudni játszani, nem is lesznek játékok, nem kapnak annyi odafigyelést stb. Ezzel elbizonytalanítják a gyerekeiket, megnehezítik a pedagógus munkáját, és nagyon sokat ártanak az átmenet leküzdésében.


Kelemen Katalin, kézdivásárhelyi tanító, aki előkészítő osztályt fog ősztől vezetni



2 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat
avatar
csipike
2012-01-26 09:42:27
Nagyon sok esetben a szülők tényleg túldramatizálják az új és ismeretlen dolgokat, miközben elfelejtik azt, hogy a gyerekek sokkal rugalmasabbak, mint ők, sokkal könnyebben alkalmazkodnak az új helyzetekhez. Míg a mostani első osztályosok majdnem egy fél évig szokják az iskolai körülményeket,a normál tanítás mellett, addig ezeknek a gyerekeknek egy teljes évük lesz rá.
Az óvodától pedig egyszer úgyis el kell szakadni, tehát, ami a cikkben idézett anyuka aggodalmát jelenti, a gyerek délutáni felügyeletére vonatkozóan, egy év múlva is ugyanúgy fennállna a helyzet, mindenképp meg kell oldja valahogy.
avatar
lajosfia
2012-01-27 10:23:12
Itthonról mondom minden kedves szülőnek, hogy nem kell tőle félni. No, persze gondosan meg is kell szervezni!

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."