A kisdöntő újabb thrillert hozott a párizsi Bercy csarnokba, ami - mondhatni – várható is volt, hisz az egyik résztvevő a Partizan volt, s mint tudjuk, ők szeretik és tudják is, hogyan kell az utolsó utáni pillanatokban eldönteni a meccset. Erre megint lehetett volna fogadni, ugyanis fej-fej mellett haladt a két rivális, de ezúttal nem lett volna elég, ha csak Siskauskas nyújt kiemelkedőt az oroszoknál, így Holden és Langdon is felnőtt mellé (nem csoda, hogy végig is játszották mindketten a mérkőzést, és az említett három játékos összesen 11 db triplát szórt), a túloldalon Kecsman, Marics, Roberts és Vesely is nagyon jó százalékkal dobott (egyébként a Partizan, csakúgy mint az elődöntőben, ezúttal is sokkal jobb százalékkal dobott, mint az ellenfele). Az utolsó 90 szekundum öt percnél is tovább tartott, taktikáztak az edzők a faultokkal és időkérésekkel, az utolsó pillanatok pedig a két irányítóról, Holdenről és McCalebbről szóltak: szenzációs elődöntős játéka során mintha kifáradt volna McCalebb, mégis ő lehetett volna a hős, ugyanis az utolsó pillanatokban meglódult, végig cikázott az oroszok között és egyenlített, így kiharcolva a hosszabbítást. Azt pedig természetesen már a szerbek kezdték jobban, Kecsman és Bozics triplái bejöttek, el is húztak négy ponttal, de az oroszoknál Langdon nem tudott hibázni (32 pontig jutott) Holden pedig fantasztikusan taktikázott, majd 2,6 másodperccel a vége előtt válaszolt McCalebbnek egy sikeres triplával. McCalebb felvette a kesztyűt, de kísérlete kimaradt, így méltán hajolhatott meg Holden előtt, aki begyűjtötte öt év alatt az ötödik Euroliga-érmét.
A döntőnek gyakorlatilag nem volt története, ugyanis a katalánok folyamatosan húztak el, a görögök centereit nem engedték a gyűrű közelébe, csak Childress tudta az elképesztő Vazquez és Morris blokkokat kijátszani, s belőle csak egy volt a pályán. A túloldalon Navarro fenomenálisan játszott, Pascual le is vette a pályáról Rubiót (gondolván, a 19 éves játékos villoghat még eleget), nehogy beárnyékolja a 2003-ban Euroliga győztes csapat egyetlen képviselőjének teljesítményét, aki élt is a lehetőséggel (21 pont, 5 lepattanó, 3 assist) és őt választották a Final Four MVP-jévé. Az utolsó 80 másodpercben Laporta klubelnök, a foci és kézilabda csapatuk, valamint a közel nyolcezer katalán szurkoló ünneplése közepette a Barcelona produkált még egy 9-0-s runt, de a pontot az „i”-re Childress triplája tette fel, miközben Ricky Rubio már Vazquez nyakában ült egy ollóval a kezében, hogy a trófeával szinte egyenértékű hálót levághassa a gyűrűről.

Kisdöntő: CSZKA Moszkva – Partizan Belgrád 90–88 h.u. (25–20, 22–24, 14–18, 17–16, 12–10)
Döntő: FC Regal Barcelona – Olympiakosz Pireusz 86–68 (28–19, 19–17, 17–14, 22–18)