Amikor habzik a narancsos sütemény
MEGOSZTÓ
Tweet
Óraátállítás: utoljára ugrálhatunk az időben
Az Európai Unió megszavazta, hogy az idei lesz az utolsó...Tökös gazda: nyolcan hozták fel a kertből
Az első két kísérlet sem volt semmi, harmadszorra...Szeretjük, ha ellátják a bajunkat
Tudjuk, hol süttetted a hasad a nyáron, és azt is, hol...Fotók: Csedő Attila
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Egy bikafalvi családi házban éppen négyezer házi szappan szárad – a szekrények tetején, a földön és az erre a célra kialakított szárítókamrában. Egyik érdekesebb, mint a másik, hiszen az alapnak számító növényi olajokba olyan illat- ásvány- és különleges anyagok kerülnek, mint például a kecsketej, a körömvirág, a csalán vagy a parajdi sóiszap.
Simó Sándor és neje, Oprea Cornelia korábban építkezésen, illetve gyárban dolgoztak, vállalkozásukat tavaly indították el. Akkor már kísérleteztek a szappanokkal, amiket saját magukon és ismerőseiken teszteltek.
Egy éve annak, hogy bevizsgáltatták a szappanokat Bukarestben, ahol első osztályú minősítést kaptak a termékek – azóta hatfélét már a Góbé márkanév alatt forgalmaznak az üzletláncokban. A házaspár vásárokra is jár, ahol szintén jó benyomást keltenek a vásárlókban, akik közül sokan visszatérnek.
Kukorica-, pálma-, kókusz- és olívaolaj: ez a négy alapanyag kell az állati zsiradékot egyáltalán nem tartalmazó háziszappanhoz. Az alapanyagok megfelelő arányban kell, hogy keveredjenek, mert akkor a termék nem szárítja ki a bőrt. Ebbe kerülnek az illatanyagok – nehéz volt a kézműves technológiát megtanulni, aminek lényege az, hogy nem főzik, hanem hidegen kavarják össze a hozzávalókat. Miután a szappanrudak megszilárdulnak, felszeletelik őket az adott méretre.
„Úgy tudnám elmagyarázni, hogy hasonlít ahhoz a folyamathoz, mint amikor a tejből vaj lesz. Amikor a szappan felvágódik, nagyon friss, és nagyon zsenge – amikor elkészül, három-négynaponta kell forgatni, hogy mindegyik fele száradjon ki. Tudja, ez olyan, mint a jó bor: minél régebbi, annál jobb lesz" – mondja Sándor, miközben kézben tartjuk, tapogatjuk, és szagolgatjuk az egyik félkész termékét. Állaga már a kemény gumihoz hasonlít, de a házaspár szerint minden szappannak legalább három-négy hónapnyi száradás kell.
Natúr, levendulás, körömvirágos, csalános, kecsketejes és parajdi sóiszapos háziszappan: eddig ez a hat termék került be a Góbé Termékek közé, s mint Sándor mondja, a „góbésítás" nagy előrelépés volt, mert megkétszerezte a forgalmukat és a gyártást. Összesen tizenháromféle szappant gyártanak ketten, az említett Góbé Termékeken kívül. A többi szappanban uborka, szovátai sóiszap, paprika, homoktövis, és kamilla van.
Az egyik legérdekesebb a „sütiszappan", amiből kétféle is van. Ez az ún. kevert tésztához hasonlít: alsó rétegébe narancsot kevertek, a középső natúrszappan, a felsőbe pedig kakaó és fahéj került. Mint mondják, az a lényeg, hogy az illatok, növények és hatóanyagok találjanak benne.
Minden természetes alapanyagokból készül, a csalánt például csak párolják, utána aprítják és keverik az olajokhoz, ehhez illóolajok is kerülnek. Az uborkához menta kerül, mert a kettő egyszerre fejti ki jótékony hatását. „Ha főznénk, akkor ugyanúgy, mint az ételben, elfőnének a dolgok a növényekből, ezért mindent, tisztítás és darabolás után, nyersen teszünk bele" – részletezik.
Mesterséges színezéket nem használnak. A kézműves szappanok kitűnő foltkivevők is. Sándor biztat: ki kell próbálni, eltüntetik az áfonyafoltot is. „Olyan nap nincs, hogy ne foglalkozzunk, és ne kísérletezzünk a szappanokkal. Még este, lefekvés után, az imádság előtt is ezen gondolkozunk" – mosolyodik el Sándor, de az új terméktervekről egyelőre nem beszél, mert azokat először ki kell próbálni, le kell tesztelni.
Jelenleg a házuk felső részére építik az új szappankészítő műhelyt – valószínű, hogy ha egy év múlva újra meglátogatnánk őket, hasonlóan finom illatokkal, szeretettel fogadnának.