A nyolcadik Zsebszótáron Asztalos Ágnes szociálpedagógussal és édesanyával próbálta megtalálni a választ Balogh Réka Adrienne, az uh.ro munkatársa arra a kérdésre, hogyan reagáljon a szülő a számára feltett legrettegettebb kérdésre, például amikora kisgyerek megkérdezi, hogyan lesz a kisbaba. A Zsebcafé dugig telt kismamákkal és kisbabákkal szerdán, de meglepően sok férfi is kíváncsi volt a témára.

A meghívott vendég először is elmondta, hogy olyan kultúrában élünk, amelyben a szexualitás tabu, ezért retteg a szülő az ilyesféle kérdésektől. Szerinte az emberek zöme felnőtt korában sincs tisztában saját szexualitásával, ezért normális, hogy nem tud róla beszélni. A másik oka az ezzel kapcsolatos kényelmetlenségnek, hogy túl szexualizált a felénk ömlő tartalom, hiszen lassan egy festéket is félmeztelen nővel reklámoznak.

Rendkívül fontos az ilyen kérdésekre a megfelelő válaszokat adni, hiszen minden szülőnek kezében van gyermeke személyiségének fejlődése, aminek fontos része a szexuális identitása is.

Se többet, se kevesebbet

Balogh Réka Adriennet érdekelte, hogyan kapjuk meg az egyensúlyt a gólyamesék és a biológiai értekezések között. A szociálpedagógus szerint mindkettőt mellőzni kell, a gólyameséket azért, mert a gyereknek joga van kérdezni és joga van választ is kapni kérdésére. Ugyanolyan sokkos, mint mikor a gyermek a halálra kérdez rá, mégis megérdemli a választ. Ennek ellenére sem kell túlmagyaráznunk a dolgot, csupán annyival kell felelnünk, amennyi őt érdekli.

Ideális szülő és gyermek közötti kapcsolat esetén a szülő érzi, hogy éppen mennyi információt kell gyermeke számára bocsátania. Ha éppen szem előtt felejtettük az óvszert, és a kicsi megkérdi, hogy mi az, nem kell rögtön elmondani a funkcióját és, hogy miből készül,lehet elegendő az, hogy óvszer és valószínűleg a későbbiekben, akár egy év múlva felteszi a következő kérdését is vele kapcsolatban. Azért sem kell csupasz biológiaórát tartani, mert nálunk a szexualitásnak erős érzelmi funkciója is van, „ebben különbözünk az állatoktól".

Asztalos Ágnes szerint nagyon fontos mindent kimondani a nevén. Elmondta, ez egy plusz indok, amiért nehéz beszélni róla, mert szavaink is alig vannak rá. Kulturáltan kell beszélni velük a szextől, el kell mondanunk a nemiszervek nevét, hiszen otthon becézhetjük őket, de a későbbiekben kínos lesz a gyereknek egy azonos korúval való beszélgetésnél a becézett formát használni.

Az is szóba került, hogy mennyire kényelmetlen lehet az a helyzet, hogy a gyermekünk az oviban elkezdi mondani, amit otthon hallott és ez visszajut egy másik szülő fülébe, aki akár az óvónőhöz fordul emiatt. Asztalos Ágnes erre csak annyit mondott, tisztáznunk kell, mi a fontosabb, az, hogy mit mond a másik szülő, vagy a saját gyermekünk személyisége. A meghívott visszakanyarodott oda, hogy éppen ezért fontos, hogy a gyermek érezze a szexhez kapcsolódó érzelmi töltetet és intimitást, így nem azzal szalad az oviba, hogy ezt meg ezt hallottam otthon anyutól.

Apu, elveszel feleségül?

Balogh Réka Adrienne azt is megkérdezte, meddig van egészséges határok között a gyermek önkielégítése. Három éves koruk körül kezdik felfedezni testüket, észreveszik a kisfiú és kislány közötti különbséget, elkezdenek vonzódni az ellenkező nemű szülő után. A kislányok ebben a korszakban akarnak hozzámenni édesapjukhoz. Ilyenkor veszik észre azt is, hogyha a nemi szervükhöz nyúlnak, az jó érzéssel tölti el őket.

Attól mindenképpen óvakodnia kell egy szülőnek, hogy soha ne szégyenítse meg a gyereket, annál rettenetesebb dolog nincs. „Azzal máris letettük egy cölöpjét a szexuális gátlásoknak, ami aztán a párkapcsolatait tudja rombolni és a saját felnőtt életét meg tudja keseríteni" – fogalmazott.

Ha időnként önkielégítést végez, az teljesen természetes, mégis adódhatnak olyan helyzetek, hogy az oviban csinálja, és a szülőnek szól az óvónő. Ilyenkor le kell ülnünk a picivel és elmagyaráznunk neki, hogy ez egy teljesen természetes dolog ugyan, de csak rá tartozik, a magánügye.

Ha azt vesszük észre, hogy már önvigasztalásként kezdi csinálni, abban az esetben már gubanc van. Hogy mi is ez, először jó, ha családon belül próbáljuk megkeresni és megoldani, csupán ha nem működik, akkor forduljunk szakemberhez.

A szülők meztelenkedése és a közös fürdés volt a beszélgetés következő vonala. Asztalos Ágnes szerint ezekben az esetekben is a legfontosabb a természetesség. Ha az adott családban megszokott és természetes, hogy meztelenül járkálnak otthon, akkor tegyék bátran, ha a családban a szemérmesebbek, akkor ne. Ugyanez érvényes a fürdésre is, ameddig természetesnek érezzük, akkor fürödjünk közösen. Ha a gyerek rákérdez, hogy az neked mi, akkor mondjuk meg neki.

Az is teljesen normális, hogy a lánygyermek szerelmes apába, a fiúgyermek meg anyába, ilyenkor határt kell szabnia a szülőnek az erotikus érintkezésben. Ezen a fallikus periódusnak hívott korszak után az a normális, ha a lánygyermek anyával, a fiúgyermek apával azonosul. Így lesz a kislányból nő, a fiúcskából férfi. Utóbbinál mosolyogva kihangsúlyozta Asztalos Ágnes, hogy olyan férfi, aki az érzelmeit is ki meri mutatni.

A szociálpedagógus elmondta, a testvérek közti nemi kíváncsiság is teljesen normális. „Te is kíváncsi lennél, hagyni kell" – mondta beszélgetőtársának.

A hitelesség a kulcsszó

A szexuális felvilágosítással kapcsolatban a meghívott elmondta, nem szereti így nevezni, inkább szexuális nevelésnek mondaná. Szerinte ez történhet az iskolában, de fontosnak tartja, hogy egy olyan ember beszéljen róla, aki nem összeszorított fogakkal, izzadva mesél a témáról. Hozzátette, észrevették a kollégákkal, hogy egyre korábban van az a kor, amikor beszélni kell ezekről. Megdöbbent, amikor egy negyedikes megkérdezte tőle, hogy miért jó az orális szex. Szerinte a szülőknek jobban oda kellene figyelniük, milyen tartalom éri el gyermeküket, hiszen a pornótól kezdve minden hülyeséget megnéznek.

A meghívott Balogh Réka Adrienne kérdésére azt is elmondta, nem hiszi, hogy a nevelés és a szexuális orientáció összefüggenek, de attól még nem kell lányruhába öltöztetni a kisfiút.

A beszélgetés házigazdája arra is kíváncsi volt, mit tegyen a szülő, ha a gyermeket szexuális zaklatás, provokáció éri. Asztalos szerint éppen ezért fontos, hogy őszintén és egészségesen beszéljünk a gyerekkel a szexualitásról, hiszen ha a keresztelőn nagybácsi megfogdossa a kislány combját, abból nem lesz probléma, hiszen elmondja a szülőnek és közösen megoldást találnak rá. Ha viszont a pici nem mer beszélni róla, mert úgy nőtt fel, hogy erről nem természetes beszélni, akkor egy hatalmas traumát jelenthet neki.

A szülők szex közbeni rajtakapásánál is őszintének kell lennie. El kell mondania, hogy apa és anya szeret meztelenül összebújni, hiszen ellenkező esetben a fantáziákkal marad az apróság, és akár azt is gondolhatja, hogy apa anyát fojtogatta.

A gyermek is a család része, őszintének kell lennünk vele, nem mondhatjuk, hogy milyen szép a szerelem, ha közben megállás nélkül veszekszünk. Részletre menően sem kell elmagyaráznunk a kicsinek mindent, csak annyit kell mondanunk, hogy most anya ideges, mert sokat dolgozik. Nem arról kell mintát adnunk neki, hogy tökéletesek vagyunk, hanem arról, hogy a legjobbra törekszünk. Zárásként a beszélgetőtársak levonták a következtetést: az őszinteség és a hitelesség a kulcsszó.