Terepszínűben, védőszemüveggel, akár a harcedzett katonák. A Japánból a világ szinte minden tájára elterjed hobbisport Székelyudvarhelyen is hódító útjára indult. Már két csapat űzi hétvégente az airsoft nevű játékot.

A golyó nem hagy nyomot és lebomlik, a fegyverek könnyen összetéveszthetők az igaziakkal, csak becsülettel lehet és kell harcolni - ennyit tudtunk, amikor csütörtök délben a Kerekerdőre indultunk.

Az airsoft a 70-es években indult hódító útjára. A játékban használt fegyverek az igazi fegyverek tökéletes másolatai. A „fegyverek" 6 mm átmérőjű, könnyű műanyag (vagy biológiailag lebomló) BB gömblövedékekkel működnek. A lövedék nem hagy festéknyomot, így az eltalált játékosnak kell a találatot jeleznie. Az airsoft tehát a résztvevők becsületességén, korrektségén alapszik – inkább komoly hobbi, mint versenysport.

A helyszínen katonák vártak, azaz terepszínűbe öltözött, állig felfegyverkezett fiatalok, akikkel, mint a hivatásosokkal, rögtön a harci sérülésekről kezdtünk beszélgetni.

A játék egyébként szinte veszélytelen. „Nyolc napon túl gyógyuló sérüléseink nem voltak" – magyarázzák a fegyveresek nevetve, és mutatják a pici golyó „ütötte" megpirosodott bőrfelületeket. Katonadolog, elmúlik – mosolyognak.

Négyen az elsők

Közben megérkeznek az Airsoft Udvarhely veteránjai, Fülöp Ferenc és Schiopu Toth Aurél, akiket arról kérdezzük, hogy mióta játsszák a nálunk egyelőre még nem túl népszerű játékot.

„Ki volt az első?" – kérdezik egymástól, aztán már mesélik is, hogy Ferencnek voltak először, körülbelül öt éve fegyverei, de Aurel kezdte komolyabban. 2011 vége fele négyen vásároltak fegyvereket, azóta többen csatlakoztak hozzájuk.

Az Airsoft Udvarhelynek körülbelül 25 tagja van, de jönnek Keresztúrról is játszani. Két csapat alakult a 4th Company és a T.A.T.U, rajtuk kívül vannak a szabadúszó airsoftosok is. Környékünkön Gyergyószentmiklóson játszották először, majd Székelyudvarhelyen, de Csíkszeredában és Baróton is űzik.

„Jelentkezés után hosszú-hosszú ideig kell várni, és persze beavatás is van" – kacagnak fel kérdéseinkre, aztán gyorsan hozzáteszik, hogy szó sincs erről. Az igaz, hogy nehezen vesznek be a csapatba új tagokat, és bizonyos feltételeknek meg is kell felelniük, de nincs semmilyen beavatás, szívatás.

Mindenkit szívesen látnak, aki kipróbálná, ha valaki maradni is akar, annak becsületesnek kell lennie, azaz, ahogy ők mondják: nem szabad anyázni, meg kell adni a találatokat, és fontos a csapatszellem.

Nem kellenek a Terminátorok, Rambók, Chuck Norrisok

Airsoftos berkekben Terminátoroknak nevezik azokat, akik letagadják, ha találat éri őket. A lövedékek ugyanis elég parányiak, és habár légfegyverekkel lövik ki azokat, nem hagynak nyomot. Ha valakit eltalálnak, akkor a becsületére van bízva, hogy elismeri, vagy sem a „háborús sebet."

Rambóknak és Chuck Norrisoknak azok számítanak, akik sok golyót lőnek ki, és azt hiszik, hogy a játék erről szól. Hamar elmagyarázzák, hogy sokkal inkább a taktikán, a bevetések imitálásán van a lényeg, mintsem azon, hogy ki hány embert tud lepuffantani. A lényeg a türelem és a becsület.

Mesélik, hogy több órát eltarthat csak a másik csapat becserkészése, nem beszélve arról, hogy vannak több napos játékok, ahol megállás nélkül ébernek kell lenni. Van, amikor terroristának, máskor rendfenntartóknak öltöznek, sőt előfordul, hogy civilek civilekként kapnak helyet a szituációs játékokban. Egy adott feladatot kell teljesíteni egy játék alatt, ez lehet egy zászló megvédése, bomba hatástalanítása.

Az Udvarhelyen és környékén szervezett játékok nem zártkörűek, bárki kipróbálhatja, és akár zsebre dugott kézzel is kisétálhat az éppen aktuális harcmezőre, mert a fiúktól megkapja a megfelelő felszerelést.

Kötelező egy fegyver és egy szemüveg,

a többi felszerelés pedig ajánlott – fogalmaz Ferenc, aki már mutatja is, hogy mi minden van rajta. Terepszínű ruha, bakancs, töltények, tárak, gumikés, rádió, fülhallgató, taktikai mellény. Messziről az avatatlan szem meg nem mondja, hogy valódi, vagy játék fegyverről van szó.

Az airsoftot űzőnek nagykorúnak kell lennie, egyébként szülői beleegyezést kérnek a leendő játékostól. Egy bizonyos szintű komolyság is kell – magyarázzák.

A fegyverek legálisak Romániában, beszerzésükhöz, tartásukhoz semmilyen engedély nem szükséges, csupán nagykorúnak kell lenni. A komolyság a puskák, pisztolyok tartásánál is elengedhetetlen, hiszen összetéveszthetők az igaziakkal, így volt már incidens a rendőrséggel, igaz nem náluk.

„Szerencsére nálunk nem jellemző, hogy az emberek éles lőfegyverrel járkálnak az utcán, ezért a rendőrök először megbizonyosodnak arról, hogy igazi-e vagy sem" – magyarázza Aurel.

„Igen, Európában kulturáltak az emberek, és tudják, hogy éles fegyverrel nem rohangálunk az utcán" – egészíti ki Ferenc.

Az Amerikai Egyesült Államokban nemrég lelőttek egy fiatalt, aki airsoft fegyverrel mutatkozott az utcán. A hatóságok úgy ítélték meg, hogy igazi lőfegyver van nála, és tüzet nyitottak.

Romániában olyanra volt példa, még az airsoftos fegyverek megjelenésekor, hogy szomszédi feljelentés nyomán a játékfegyvert tartó személyre törték éjszaka az ajtót. Amikor kiderült, hogy törvényesen tartható, nem éles fegyverről van szó, akkor abbamaradt az akció.

Horgász, vadász, katona

Volt arra is példa, hogy az udvarhelyiek erdőszélen sétáló lányokkal találkoztak, akik sikoltozva rohantak el a „harcmezőről".

„Az emberek azt hiszik elsőre, ha a fegyverünket nem látják, csak a fegyvertartót, hogy horgászni megyünk, vadászok vagyunk" – mesélik a terepszínűek. Olyan eset is történt, hogy a távoli ismerősök leszólították őket: „Nem is tudtam, hogy katonának mentél".

Habár a fegyverek és a terepszínű ruha miatt sokan a paintballhoz hasonlítják a játékot, azért sok különbség van a kettő között. Az airsoftosok káromkodásnak tekintik, ha lepaintballosozzák őket. Ha egy airsoftos túl sokat fut és lő, akkor vélhetően paintballozik.

Főként terepen, erdőkben, mezőkön, illetve elhagyott gyárépületekben játsszák a hobbisportot, és míg ennél a hobbinál a taktika és a csapatmozgás a legfontosabb, addig a paintballban a találat, a lövöldözés.

Drága játék

Nem bírtuk ki, hogy ne turkáljunk a fiúk zsebében. Arról faggattuk őket, hogy mégis mennyit költenek a hétvégi hobbijukra. A válasz egyértelmű volt: elmondjuk, ha nem írjátok meg.

Azt mesélik, hogy egy egész vagyont is el lehet tapsolni egy jó fegyverre, attól függően, hogy milyen akciófilmeken szocializálódtunk, és, hogy a Glock, vagy a Desert Eagle a kedvenc pisztolyunk, esetleg az amerikai vagy orosz fronton nyomulunk.

Egy gyors és egyáltalán nem részletes számolás után, arra jutottunk, hogy 2 000 lejbe fáj felöltöztetni egy viszonylag átlagos airsoftost, de a kezdéshez, a kötelező fegyver, szemüveg, golyó kombinációért legkevesebb 500 lejt kell fizetni. Egyébként bérelni is lehet fegyvert és szemüveget. Ha viszont valaki nagyon el akar durvulni, akkor több ezer lejt is elpuffogtathat a felszerelésre.

Olyan megszállottak is vannak, akik nem bízzák a véletlenre a játék kimenetelét: gyalogsági ásóval, golyóálló mellénnyel felszerelve lépnek a tettek és a harc mezejére.

Három féle fegyvert különböztetnek meg: gázos, elektromos és rugós. Nem mindig jó túlbonyolítani a felszerelést, és ez igaz a játékok szabályzatára is – mondják az airsoft szerelmesei.

Általában vasárnap gyűlnek össze Székelyudvarhely közeli erdőkben, de járnak a környező városokba, elhagyott gyárépületekbe, illetve akár külföldre is játszani.

Mint mondják, nem készülnek semmilyen háborúra, ezért nem is gyakorolnak, csak játszanak hétvégeken. Az gyakorlásnak is kiváló.